Privacy policy online services

Adatvédelmi hírek

ARCHÍVUM 2007

 Németországban szigorú adatmegőrzési kötelezettség lép hatályba
2007. december 29.

Berlinben az államelnök aláírta azt a korábban erősen vitatott törvényt, amely január elsejei hatályba lépése után arra kötelezi a távközlő szerveket, hogy fél éven át tárolják ügyfeleik adatait. Adatvédelmi csoportok máris jelezték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a jogszabály miatt.
A novemberben hosszas parlamenti csatározás után megszavazott törvény értelmében a távközlő szerveknek, valamint az internetes szerverek működtetőinek hat hónapon át meg kell tartaniuk a rajtuk keresztül létrejött kapcsolatok főbb adatait. 
A telefontársaságok a hívott számot, valamint a beszélgetés időtartamát és első mondatait, az internetes szerverek üzemeltetőinek pedig azt, hogy a szörfölő milyen adatra, milyen időpontban kattintott rá. 
Az intézkedéssel a kormány a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmet akarja támogatni, ugyanis gyanú esetén a rendőrségnek jogában áll bármilyen távközléssel kapcsolatos adat megszerzése. 
A törvény értelmében ehhez előzetes bírói végzésre is szükség van. Horst Köhler elnök, amikor aláírta a törvényt, nem talált benne alkotmányba ütköző részt. 
Adatvédelmi szervezetek azonban jelezték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a törvény hatálytalanítása érdekében. 
forrás: InfoRadio.hu

 Jogellenes adatgyűjtés pedagógusokról, diákokról
2007. december 19.

Jogellenesen gyűjti a művészeti iskolák tanulóinak és pedagógusainak személyes adatait az oktatási tárca által létrehozott ellenőrző bizottság - írja a Magyar Nemzet az adatvédelmi biztos állásfoglalására hivatkozva.
Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos szerint a bizottságnak csak akkor lenne lehetősége az egyes pedagógusok személyes adatait, végzettségeit igazoló okiratokat bekérni, ha az adatgyűjtéshez a tanárok írásos nyilatkozatban hozzájárulnának. Péterfalvi különösen jogszerűtlennek és az ellenőrzés szempontjából feleslegesnek is tartja, hogy a minősítő bizottság a tanulók személyes adatait is begyűjti.
A Fidesz és a KDNP egyébként jogellenesnek tartja azt is, hogy az iskoláknak nincs lehetősége fellebbezni a minősítő bizottság döntése ellen. Emiatt jövőre az állami támogatás felét veszíthetik el. 
forrás: HírTV.hu

 Betartás - nem választották meg az ombudsmanokat
2007. december 17.

Titkosan szavaztak a képviselők az ombudsmanjelöltekről hétfőn délután a parlamentben. A jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsár megválasztását 98 igen, 245 nem szavazattal utasította el a Ház, Péterfalvi Attila eddigi adatvédelmi biztost 207 igen, 143 nem voks mellett nem választották újra.
A Fidesz, KDNP, az MDF és az SZDSZ korábban jelezte: mindkét jelölt megválasztását támogatja, az MSZP-ben Péterfalvi esetében sajtóhírek szerint nem szavazásra szólították a képviselőket, Nagy Boldizsár esetében mindenki a lelkiismerete szerint szavazhatott. A szavazásra 20 perc állt rendelkezésre. Sólyom László köztársasági elnök december 4-én jelentette be a parlamenti frakcióvezetők előtt, hogy Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt jelölte a jövő nemzedékek ombudsmanjának, és javasolta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos újraválasztását. Az adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án járt le. 
forrás: Gondola.hu

 Az Ask kereső garantálja az adatvédelmet
2007. december 12.

Az Ask nevű kereső egy új fegyvert vetett be a keresők közötti harcban: az adatvédelmet.
A Google vagy a Yahoo keresői másfél évig tárolják a keresésein adatait, és csak után teszik őket névtelenné, vagy törlik őket. Ezeket az adatokat azután olyan akciókban használják föl, mint a Facebook botrányos hirdetési rendszere, ahol nyomon követték a tagok online vásárlásait, és ezt megosztották a Facebook-os ismerőseikkel. De a hátrányok sokkal inkább társadalom kontra vállalat vonatkozásban jelennek meg, mint egyén kontra vállalat. Éppen ezért a magán emberek sajnos kevés figyelmet szentelnek az adatvédelemnek.
Egy példával azért érdemes érzékeltetni az adatvédelem fontosságát. Ha mondjuk valaki HIV pozitív, és ő maga is most kapta meg a tesztet, és szeretne utánanézni a világhálón, milyen gyógymódok vannak, hogyan dolgozták föl mások ezt a problémát, hogy lehet ilyen helyzetben tovább lépni. Ha a Google-t használja ezekhez a keresésekhez, az adatai rögzülnek, IP címével együtt, amely alapján beazonosítható. Ha vásárol egy könyvet a témában, mondjuk az Amazonon, ott már név, cím, születési adatok is szerepelnek a vásárlás kapcsán. Ha ezt a két adatbázist összekapcsolják – márpedig összekapcsolják, mert ebben van az üzlet – akkor ezek a cégek már tudják is rólunk a betegségünket, névvel, címmel. Hogy az ilyen adatokkal mit kezdenek a cégek, arra jó példa az előbb említett Facebook hirdetési rendszer. A Facebook az amerikai iWiW. Az új hirdetési rendszerben automatán kirakják az online vásárlásainkat az üzenőfalra. Példánkban ez így nézne ki: Cérna Ernő nevében és mosolygós fényképével a következő üzenet jelenik meg az üzenőfalon: „Cérna Ernő most vette meg az Amazonon az Együtt élni az AIDS-szel című könyvet. Ernő jól választott, a könyv most 10% kedvezménnyel kapható.” Ilyesmiről szól az adatvédelem. De az egész társadalom, és szabad verseny rovására sokkal hatékonyabban lehet fölhasználni ezeket a statisztikákat.
Az Ask új szolgáltatása, az AskEraser bekapcsolásával, az Ask egyáltalán nem tárolja el a keresés adatait. Így azokkal nem lehet visszaélni sem. Jelenleg ez az egyetlen ilyen kereső a világhálón. 
Az Ask az új szolgáltatásának bevezetését egy Google-ellenes reklámkampánnyal vezette be. A lépéstől a jelenleg 1%-os részesedésük növekedését remélik. Az adatvédelem egy egyre erősödő igény, ahogy a társadalom egyre tudatosabbá válik ezen a téren. 
forrás: itport.hu

 Péterfalvi: az adatvédelmi törvény kiállta az idő próbáját 
2007. december 11.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény kiállta a megalkotásától fogva eltelt idő próbáját - áll Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak eljuttatott ajánlásában. Péterfalvi Attila szerint a törvény "filozófiája, mely szerint az egyén személyes adataihoz fűződő jogát kizárólag megfelelő felhatalmazás alapján, továbbá törvényes cél érdekében lehet korlátozni, ma is az adatvédelem kiindulópontja".
A hatékony elektronikus közigazgatással szemben támasztott adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények mind teljesebb érvényesítése ugyanakkor újfajta megoldások bevezetését követeli meg - áll az adatvédelmi biztos ajánlásában. Az adatvédelmi biztos szerint az elektronikus ügyintézésnél a hazai viszonyok között leginkább egy, a vonatkozó uniós jogszabályok, és a nemzetközi szabványok keretei között kialakítandó polgárkártya-koncepció képzelhető el. Az azonosítót az adott állampolgárhoz kell hozzárendelni. 
Amikor a polgárkártyaként funkcionáló eszközzel a polgár valamelyik közigazgatási ágazatban ügyintézést kezdeményez, a polgárkártya-funkciót befogadó alkalmazás a polgár részére ágazati azonosítót képez. Az ágazati azonosító képzésének egyik adata a polgárkártyán rögzített váltószám, a másik az úgynevezett ágazati azonosító jel - írj az ombudsman. Péterfalvi Attila célja az ajánlással "olyan keretfeltételek meghatározása volt, amelyben az érintett a hagyományos ügyintézéshez hasonlóan képes magánszférájának védelme mellett, ugyanakkor hatékonyan ügyet intézni". 
forrás: Nepszava.hu

 Miért nem forgathattak Orbán Viktor perének tárgyalásán?
2007. december 6..

Az adatvédelmi biztos nem érti, miért nem engedélyezte a bíró kép- és hangfelvétel készítését szerdán az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és Orbán Viktor között zajló perben. A két fél hozzájárult a felvételek készítéséhez, a bíró pedig közszereplő.
Az adatvédelmi biztos az InfoRádiónak elmondta: a jogszabályok szerint a tárgyalóteremben ülő tanács elnökének joga dönteni arról, hogy engedélyezi-e felvételek készítését.
Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta: nem akarja minősíteni a bíró tevékenységét, ugyanakkor az igazságszolgáltatás nyilvánossága nagyon fontos garanciális alapelv, és ő ebben a perben nem lát okot a nyilvánosság korlátozására. Ezzel együtt ez a döntés a bíró kompetenciájába tartozik, rajta áll, mi történik a tárgyalóteremben; általánosságban mérlegelnie kell például, hogy nem zavarja-e a média a tárgyalás menetét - tette hozzá Péterfalvi Attila. 
forrás: InfoRadio.hu

 Az NHH vizsgálja a bluetooth reklámot
2007. december 6.

Az Európai Unióban és külön egyes tagországokban nem tekintik spam-nek a bluetooth funkcióval rendelkező mobiltelefonokra küldött reklámokat - állítja annak a cégnek a vezetője, amelyet a Nemzeti Hírközlési hatóság vizsgál az utcán küldött mobilreklámok miatt. Lőwy András, a cég igazgatója viszont azt mondja, hogy a telefonokon kikapcsolható a bluetooth, az utcán küldött üzeneteket pedig akkor sem kötelező fogadnunk, ha az éppen be van kapcsolva.
Lőwy András szerint azonban a bluetooth-üzenetküldésre nem vonatkoznak ezek a törvények, mert a mobiltelefon tulajdonosa eldöntheti, hogy akar-e üzenetet kapni, vagy sem. "Első lépcsőben aktiválni kell a bluetooth-funkciót, de ezen túl is minden egyes küldést jóvá kell hagynia" - fejtette ki Lőwy András. 
A Landmédia Kft. ezért úgy gondolja, hogy tevékenységük nem ütközik a hatályos magyar jogi szabályozásba. Az NHH eljárása mindenesetre folyamatban van, és azt a hatóság szakemberei is elismerik, hogy az ügy precedens értékű lehet. Sylvester Nóra, az NHH informatikai ügyekért felelős szabályozási igazgatója egy konferencián azt mondta, hogy bármilyen eredménnyel is záruljon a vizsgálat, annak megállapításait az esetleges későbbi ügyekben is alapul veszi a hatóság. 
forrás: mfor.hu

 Az EU az iWiW-ről és társairól
2007. december 6.

Az Európai Hálózati és Információs Szolgáltató Ügynökség (ENISA) jelentése megerősíti azokat az ismert adatvédelmi aggályokat, amelyek a közösségi hálózatépítő oldalakkal kapcsolatban fölmerülnek.
Az ENISA jelentése szerint, az iWiW-hez hasonló oldalak népszerűsége olyan adatokat tesz elérhetővé bárki a számára, amelyek nem lennének nyilvánosságra hozandók. Nemrégiben jelent meg az ENISA részletes jelentése a közösségi hálózatépítő oldalakkal kapcsolatos adatvédelmi gondokról, és ezek csökkentésének lehetőségeiről.
A jelentés készítői szerint az iWiW-hez hasonló oldalakat azért hozták létre, hogy pénzt csináljanak velük. Nyilvánvaló, hogy ez az elsődleges érdekük, és nem a tagok adatainak védelme. Az ismertebb veszélyek közé tartozik, hogy a közösségi oldalra föltett adatainkat harmadik fél összegyűjtheti. Ezeket az adatokat aztán más információkkal is kiegészítve arra használhatják, hogy visszaéljenek a nevünkkel, ellopva a személyazonosságunkat. Vásárolhatnak a nevünkben, vagy kémkedhetnek a munkahelyünkön, hozzáférhetnek a bankszámlánkhoz, vagy még sok egyéb csalás és visszaélés válik így lehetővé.
De kevésbé ismert veszélyeket is fénybe hoz a jelentés. A profilunkra föltöltött képeket használhatják arra, hogy máshol létrehozott arctalan profilunkhoz képet rendeljenek. Például egy társkereső oldalon. Egyre elterjedtebb a Tartalom Alapú Kép Visszaállítás technológiája. Ennek során a kép részleteit használják föl más kép-keresésre, vagy hogy beazonosítsák, hol készül a fénykép. Elgondolkodtató, hogy mennyire nehéz törölni a hozzánk kapcsolódó adatokat a rendszerből. A saját profilunkat még csak-csak törölhetjük, bár kérdéses, hogy valóban törlődik-e. De nincs befolyásunk a hozzászólásaink, fórumbejegyzéseink sorsára, vagy képekre, amelyeket mások tesznek föl rólunk.
Az ENISA javaslatiban ezt a befolyást szeretné növelni, hogy a velünk kapcsolatos adatokat valóban tudjuk törölni, és nem csak a profilunkat, hanem bármit, ami kapcsolódik a személyiségünkhöz. Egy általános és tömör jó tanács mindenkinek hasznára lehet: a lehető legkevesebb adatodat tedd közzé! Vannak, akik meg fognak próbálni visszaélni vele.
forrás: itport.hu

 Péterfalvi: Kiforgatták a szavaimat 
2007. november 27.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint kiforgatták szavait azok a rendőrök, akik a múlt héten egy be nem jelentett tüntetésen az ő állásfoglalására hivatkozva nem engedték a tudósítókat fotózni. Arra is volt példa, hogy a helyszínen visszanézték a róluk készült felvételeket.
Péterfalvi Attila továbbra is azt állítja: állásfoglalásában kizárólag arra utalt, hogy utólagos közlésnél kell kitakarni azoknak a rendőröknek az arcát, akik egyéni akcióban vagy portré-szerű ábrázolásban jelennek meg egy műsorban. 
De élő adásban, illetve tudósítás közben nem kell kitakarni a rendőrök arcát - erősítette meg. A rendőr ugyanis ebben az értelemben nem közszereplő, egy nyilvános eseményen a szónok és a résztvevők azok. 
forrás: HírTV.hu

 A közösségi szájt is megárthat a karriernek
2007. november 26.

Akár a felhasználó jövőbeli karrierjét is romba dönthetik a webes közösségi oldalakra meggondolatlanul kipakolt személyes információk - figyelmeztet a brit adatvédelmi biztos.
A brit Information Commissioners Office (ICO) felmérése szerint több millió brit fiatal jövőjét befolyásolhatja hátrányosan, hogy túl sok adatot tesznek közzé magukról a közösségi oldalakon - adta hírül a BBC. A szervezet felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele a legtöbb személyes adatát kiírja a profiloldalára, miközben többségük kényesnek találja az ott feltüntetett adatokat. 
Az ICO 2000 14 és 25 év közötti fiatal megkérdezése alapján úgy találta, 71 százalékuk tart tőle, hogy jövőbeli egyeteme/főiskolája, vagy munkaadója rákeres a nevére egy közösségi oldalon, mielőtt eltüntethetnének onnan bizonyos dolgokat. Az adatvédelmi szervezet szerint a fiatalokról a neten elérhető nyilvános adatok nem csak ezért kockázatosak: a MySpace-en vagy a Facebookon fellelhető információk akár arra is alkalmasak lehetnek, hogy valakinek ellopják a személyiségét, vagyis valaki más adja ki magát az adott felhasználónak. 
A felmérés szerint a fiatalok kétharmada olyan felhaszálókat is rendszeresen visszaigazol ismerősként, akiket valójában nem ismer, és nagyjából 60 százalékuk teszi közzé születési dátumát, nagyjából negyedük tünteti fel, hogy mit dolgozik, és majdnem tízből egy adja meg a lakcímét. A fiatalok nem gondolnak bele, milyen "elektronikus lábnyomot" hagynak magukról az interneten, pedig lehet, hogy drága árat fizetnek ezért, amikor az oktatási intézmények és vállalatok képviselői rájuk keresnek - nyilatkozta Dave Smith, az ICO helyettes vezetője a BBC híradása szerint. 
Pedig a felmérés is rámutat, hogy a gondatlan profil-írogatás mellett a felhasználók aggódnak az adataik miatt: 95 százalékuk leginkább attól tart, hogy azt hirdetőknek adják tovább (ami minden bizonnyal a kéretlen levelek és más online reklámok áradatának köszönhető), és 54 százalékukat "nagyon is" foglalkoztatja, mire használják az adatait. A brit állami szerv a weboldalán felvilágosító kampányba is kezdett, amellyel a közösségi oldalakat használó fiatalokat célozza meg. 
forrás: Origo.hu

 A hatóságok adatéhségét kritizálta a német adatvédelmi biztos
2007. november 25.

Peter Schaar a brit adóhatóság adatvédelmi botránya kapcsán egy londoni konferencián fejtette ki véleményét. 
"Amennyiben az országok el akarják kerülni az adattorlódásokat, akkor ideje elkezdeniük spórolniuk a tárolt információkkal. Minél több adatot tárolnak, annál inkább nő a visszaélések lehetősége és veszélye is. Éppen ezért mindig aggodalommal tölt el, amikor arról értesülök, hogy a különböző hatóságok még több információra kíváncsiak. Nálunk most éppen az elektronikus adóazonosítószám (TIN) a fő téma" - utalt az új rendszer bevezetésére a német adatvédelmi biztos.
"Ráadásul egyre komolyabb problémát okoz, hogy a meglévő adatokat a hivatalok nem kezelik körültekintően. Mivel ma már szinte minden rendszer össze van kötve más hálózatokkal, így bárki ellophatja és visszaélhet ezekkel az iratokkal" - közölte a szakember. 
forrás: SG.hu

 A "szoftverrendőrök" nem kaphatnak adatokat az adóhivataltól
2007. november 20.

Az adatvédelmi biztos szerint a különböző szoftverfejlesztő cégeket képviselő BSA nem kezelhet személyes adatokat.
Péterfalvi Attila annak kapcsán beszélt erről az InfoRádióban, hogy az MDF felkérte, vizsgálja meg a BSA tevékenységét. A párt szerint a szervezet az adóhivatallal kötött megállapodás alapján olyan tevékenységet végez, amelyhez nem lenne joga. Az ombudsman közölte: a BSA kizárólag a szerzői jogi törvény alapján kérhet tájékoztatást a vállalkozásoktól az azoknál használt szoftverekről.
Péterfalvi Attila kijelentette: az APEH semmilyen személyes adatot nem adhat át a szervezetnek, nem könnyítheti meg a vizsgálatát. Az adatvédelmi biztos az újságírók szombati előállításával összefüggésben közölte: a média munkatársai feladata a közérdekű adatok nyilvánosságra hozása, vagyis az egyik alkotmányos alapjog érvényesüléséért tevékenykednek. 
forrás: Inforadio.hu

 Az EU igazságügyi miniszterei elfogadták az adatvédelmi kerethatározatot
2007. november 9.

Az Európai Unió tagországainak igazságügyi miniszterei pénteken Brüsszelben elfogadták azt az adatvédelmi kerethatározatot, amely az adatok védelmének kötelező minimális szintjét határozza meg tagállamok közti rendőrségi vagy igazságügyi együttműködés jegyében történő adattovábbítás, illetve az EU rendőri vagy bevándorlásügyi hatóságai felé történő adattovábbítás esetén. A kerethatározat nem vonatkozik az államokon belüli adatkezelésre, illetve nem uniós országokba történő adattovábbításra sem. 
forrás: Gondola.hu

 Adatvédelmi kockázat a díjkalkulátor honlapoknál 
2007. november 6.

A kötelező felelősségbiztosítás piaca sokak szerint megérne egy komoly adatvédelmi auditot.
Ma már a különböző kedvezmények igénybevétele érdekében az ügyfelek jelentős része olyan információkat ad ki magáról a tarifálás kapcsán, amelyek - noha közvetlenül nem tartalmaznak személyes adatot - kiválóan alkalmasak arra, hogy abból személyiségprofilt lehessen összeállítani. Hiszen ma már kedvezmény jár foglalkozás alapján, az eltartottak száma után, de akár még a felekezeti hovatartozást is díjazhatják. Vannak persze egyértelműen személyes adatok is, amelyeket az ügyfél kiad: ilyennek minősül például a szerződő e-mail-címe. 
A gondot az jelenti, hogy már a próbatarifáláskor is kiadják ezeket az adatokat - hívták fel a figyelmet informatikai szakemberek. Miután az alapszintű adatszolgáltatás része a gépjármű forgalmi rendszáma, ezért nem is kell megadnunk a nevünket, máris olyan adat birtokába juttattuk a másik felet, amelynek alapján könnyen azonosíthat minket. 
forrás: SG.hu, Napi.hu

 Nyilvános a Microsoft szerződés
2007. november 5.

A GKM a TASZ nyomására közzé tette az IHM Microsofttal kötött szerződéseit. Az adatvédelmi ombudsman júniusi állásfoglalásában aggályosnak nevezte a közérdekű adatok visszatartását.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közzétette a Tisztaszoftver Programot megalapozó Microsoft szerződést, amely a Windows és Office alkalmazások ingyenes használatát teszi lehetővé a felsőoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak, illetve az általános és középiskolák pedagógusainak otthoni számítógépein. A licencdíjakat a magyar állam fizeti.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már többször is nehezményezte, hogy a GKM nem hozza nyilvánosságra az egykori Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által köttetett szerződések részleteit. A jogvédő szervezet még az adatvédelmi ombudsmant is megkereste, aki 2007. július 30-án kelt állásfoglalásában különösen aggályosnak tartotta, hogy a közérdekű adatok nem kerültek nyilvánosságra. 
forrás: PCWorld.hu

 Két év börtön spamekért
2007. november 3.

Több mint kétéves börtönbüntetésre ítélt egy New York-i bíróság egy amerikai férfit, mert részt vett kéretlen internetes levélreklámok millióinak a szétküldésében.
A bíróság pénteken kihirdetett ítéletében 27 havi börtönbüntetéssel sújtotta, valamint 180 ezer dollárt meghaladó pénzbírság megfizetésére kötelezte Todd Moellert. A férfi - és egy vádlott-társa - korábban bűnösnek vallotta magát abban, hogy több millió kéretlen levélreklámot (spam) küldött szét az interneten, amiért megbízóiktól több tízezer dollárt kaptak. 
forrás: FN.hu

 A TASZ szerint közszereplőnek minősülnek az intézkedő rendőrök 
2007. október 31.

A Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű civil jogvédő szervezet (TASZ) szerint közszereplőnek minősülnek az intézkedő rendőrök, ezért nem értenek egyet az adatvédelmi biztos erre vonatkozó állásfoglalásával - közölte a szervezet. Az Országos Rendőr-főkapitányság azért kért állásfoglalást Péterfalvi Attila adatvédelmi biztostól, mert egyes honlapokon az intézkedő rendőrök felismerhető arcképmását tették közzé. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője hétfőn azt közölte az MTI-vel: az ombudsman állásfoglalása szerint "az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek, intézkedése pedig nem minősül közszereplésnek (...) rendőr hozzájárulásának hiányában arcképe nem hozható nyilvánosságra", így annak közzététele jogszerűtlen.
A TASZ az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében leszögezi: a rendőrök munkájuk során, az intézkedések foganatosításakor közhatalmat gyakorolnak, és ebbéli minőségükben eljárva személyes adataik - így képmásuk is - közérdekből nyilvános adatnak számít, amelyről az adatvédelmi törvény is rendelkezik. A jogvédő szervezet szerint az ombudsman értelmezése amellett, hogy téves, ismét rávilágít arra a tényre, hogy szükség lenne a közszereplő fogalmának világos definiálására. 
forrás: Gondola.hu

 Péterfalvi: jogszerűen épít adatbázist a Fidesz
2007. október 24.

Az adatvédelmi biztos szerint a Fidesz jogszerűen gyűjti a párt szimpatizánsainak adatait. Péterfalvi Attila közölte azt is: az ellenzéki párt szerdán jelentette be hivatalánál az újabb adatgyűjtést.
A távirati iroda azt követően kereste meg az ombudsmant, hogy Tarlós István, a Fidesz-KDNP népszavazási kampányának vezetője közölte: az ívek leadása után a Fidesz petíció formájában folytatja az aláírásgyűjtést a népszavazás támogatására. 
Tarlós István bemutatta azokat az aláírásgyűjtő lapokat, amelyeken jelölni lehet, ha valaki egyetért a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével.
Péterfalvi Attila elmondta: a hivatalához érkezett bejelentés szerint a Fidesz azt kívánja felmérni, hogy az egyes kérdéseknek mekkora a támogatottsága. Ez - mint mondta - egyfajta szimpatizánsgyűjtési akció. Kifejtette: a pártszimpatizánsok adatainak gyűjtését nem tiltja jogszabály, a törvény ezzel kapcsolatban annyit ír elő, hogy az adatszolgáltatásnak önkéntesnek kell lennie, és az érintetteknek ehhez írásban hozzájárulásukat kell adniuk, amit egyébként bármikor vissza is vonhatnak.
Az ombudsman megismételte korábbi közlését, ami szerint a Fideszhez hasonlóan az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is van adatbázisa saját szimpatizánsairól. Péterfalvi Attila szerint ha a jelenlegi szabályozás a politikának nem felel meg, van lehetőség arra, hogy azt törvényben szabályozzák. Utalt arra, hogy a parlament még nem fogadott el politikai marketingtörvényt. 
forrás: FN.hu

 Sérülhet a betegek információs önrendelkezési joga
2007. október 18.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint az egészségügyi intézmények átalakításával összefüggésben súlyos sérelem fenyegeti a betegek információs önrendelkezési jogát. A biztos a vizsgálatának eredményét összegző dokumentumot csütörtökön juttatta el a távirati irodának.
A megszűnő és átalakuló kórházak betegei számára feltehetően egyáltalán nem lesz világos és áttekinthető adataik és egészségügyi dokumentációjuk sorsa, így iratmegismerési joguk gyakorlása mellett az egészségügyi törvényben foglalt jogaikkal sem tudnak élni – olvasható az adatvédelmi biztos állásfoglalásában. 
Péterfalvi Attila ezt a megállapítást azt követően tette, hogy megkereste Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, Horváth Csabát, Budapest főpolgármester-helyettesét, Csehák Juditot, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnökét, Falus Ferenc országos tiszti főorvost, valamint Kárpáti Zsuzsannát, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatóját. Emlékeztetett arra is, hogy az eredményes vizsgálat érdekében az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatójával és több más érintett intézmény vezetőjével is konzultált. 
Az intézmények vezetői a dokumentációk sorsát illetően súlyos aggályaiknak adtak hangot, különösen a nem papíron keletkezett dokumentációk kezelését illetően – írta Péterfalvi Attila. Mint hozzátette, az eszközök sorsa nem követhető, a dokumentáció mentésére vonatkozóan semmilyen érdemi előkészület nem történt. 
Az adatvédelmi biztos ajánlásában felhívta az egészségügyi miniszter figyelmét arra, hogy az intézmények átalakításakor kiemelt jelentőséget tulajdonítson az egészségügyi dokumentáció kérdésének, és tegyen megfelelő intézkedéseket arra, hogy az átalakuló és megszűnő intézmények egységesen, az ellátottak jogainak figyelembe vételével döntsenek az egészségügyi dokumentáció kezeléséről. 
forrás: MNO.hu

 Öt év börtönt kaptak a pornós spammerek
2007. október 16.

Fejenként több mint öt év börtönbüntetést és millió dolláros nagyságrendű bírságot szabtak ki arra a két amerikai férfire, akik pornó-oldalakat reklámoztak kéretlen levelekben. 
Kereken hat év, illetve 5 év 3 hónap - ennyit tölthet majd a hűvösön az egyaránt 41 éves Jeffrey A. Kilbride, illetve James R. Schaffer, akiket Arizonában ítéltek el - adta hírül az InformationWeek. A két spammert emellett 100 ezer dollárra meg is bírságolták, és 77 500 dolláros kártérítést kell fizetniük az America Online internetszolgáltatónak, ami még mindig eltörpül amellett az 1,1 millió dolláros összeg mellett, amelyet további büntetésként hajtanak be tőlük. 
Lesz miből: a két férfi ugyanis több, mint egymillió dollárt keresett meg a 2003 óta küldött kéretlen levelekből, amelyekben keménypornó-oldalakat reklámoztak. A bíróság szerint a spammerek szétküldött üzeneteinek száma is több milliósra rúg, és a büntetési tételeket az is növelte, hogy a legutóbbi üzenetek már pornóképeket is tartalmaztak - így a csalás, domainnév-hamisítás és pénzmosás mellett az obszcenitás miatt is számon kérték őket a bíróságon.
A két férfit az úgynevezett Can-Spam Act paragrafusai alapján ítélték el, amely szabályozza az e-mailben küldött reklámokat, és lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy bírósághoz forduljanak a kéretlen levelek miatt. A törvényt először 2004 áprilisában sikerült hathatósan érvényesíteni, viszont a két arizonai spammer az első, akiket obszcenitás miatt is felelősségre vontak, így az esetük valószínűleg precedensértékű lesz a további illegális pornó-reklámok elleni fellépésben. 
forrás: Origo.hu

 Golyóval a fejében találták meg egy orosz spammer holttestét
2007. október 11.

Veszélyes "foglalkozást" választott Alekszej Tolsztokozsev orosz spammer, akinek holttestét Moszkva közeli luxusvillájában találták meg. Több lövéssel végeztek vele, az utolsó golyót pedig a fejében találták meg, ez a szakértők szerint arra utal, hogy alvilági bérgyilkos volt a tettes - az ő módszerük ugyanis így végezni az áldozattal.
Tolsztokozsev híres kéretlen-reklámlevél küldő volt, aki több millió Viagrát, pénisz-hosszabbító és egyéb tablettát reklámozó e-mailt küldött szét naponta. Persze nem ő végezte el személyesen a dolgot, hanem fertőzött számítógépek hálózatát használta. Egyes források szerint több mint 2 millió dollárt keresett tevékenységével.
forrás: PCWorld.hu

 Titkolja a gyanús jegyzőkönyveket a GYISM jogutódja 
2007. október 10.

A Magyar Hírlap adatvédelmi biztoshoz fordul, mert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a személyiségi jogok védelmére hivatkozva nem adja ki az egykori GYISM pályázati jegyzőkönyveit.
Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Magyar Hírlap, mert nem adták ki kérésükre az egykori Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium pályázati jegyzőkönyveit - írja a lap. A szakértői javaslatokat két hete próbálják megismerni az ifjúsági tárca jogutódjánál, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban. 
A jelentések azonban nem a minisztériumban, hanem az Amerikai úton találhatók, a pályázatokat előkészítő háttérintézmény, a Mobilitás jogutódja, az Európai Szociális Alap Kht.-nál. A közhasznú szervezetnél azt mondták, hogy a minisztérium hozzájárulása nélkül nem adják ki a szakértői véleményeket.
A Munkaügyi Minisztériumban péntek óta vizsgálják, kiadhatják-e a papírokat, végül úgy döntöttek, hogy nem, mert szerintük azok személyiségi jogokat sértenek. A GYISM korábbi álláspontja szerint viszont a szakértői vélemény közérdekű adat - írja a lap. 
forrás: Hírszerző.hu

 Péterfalvi: a képviselők kórismei nem nyilvánosak
2007. október 9.

A közfeladatot ellátó személy egészségügyi állapota csak akkor lehet nyilvános, ha az állapota már a feladata ellátását is érinti, az esetleges betegség részletei viszont már semmiképpen sem tartoznak a nyilvánosságra - mondta az adatvédelmi biztos az MTI kérdésére kedden. 
Ha egy országgyűlési képviselő nem tudja ellátni a közfeladatát, akkor ez a tény nyilvánosságra hozható, de az már nem, hogy pontosan milyen betegség akadályozza őt munkájában, mint ahogy az sem, hogy mi volna "a konkrét, részletes kórisme" - fejtette ki Péterfalvi Attila. Hozzátette: az ilyen helyzetek kezelésének nálunk nincs kialakult gyakorlata. Az Egyesült Államokban általánosságban véve nagyobb ilyenkor a nyilvánosság, Európában azonban kisebb.
A biztos - akit a Horn Gyula betegségével kapcsolatban eddig megjelent hírek kapcsán keresett meg a távirati iroda - a magánélethez és emberi méltósághoz való jogra is hivatkozott. Mint mondta, az egészségi állapot különleges adat, arról szólva tehát nem lehet indokolt a "részletes beszámoló". Ha az érintett családja ezt külön kéri, a kórház sem adhat az ügyben felvilágosítást - tette hozzá. 
forrás: FN.hu

 Lehallgatás csak engedéllyel, még a minisztériumokban is
2007. október 4.

A telefonbeszélgetések lehallgatása, beleértve a minisztériumi hívások rögzítését is, kizárólag bírói engedéllyel történhet - nyilatkozta az InfoRádiónak az adatvédelmi biztos.
Péterfalvi Attila azután nyilatkozott az InfoRádiónak, hogy Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kijelentette: nem vette fel azt a telefonbeszélgetést, amelyet Topolánszky Ákossal, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egykori helyettes államtitkárával folytatott az állami pénzek elosztásával kapcsolatos sajtónyilatkozatáról.
Korábban Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke az eset kivizsgálását követelve megemlítette, hogy amikor ő oktatási tárcavezető volt, a minisztériumban valamennyi telefonhívást automatikusan rögzítettek, és ha ez nem változott, akkor ellenőrizni lehet, pontosan mi hangzott el Szilvásy György és Topolánszky Ákos között. 
forrás: Inforadio.hu

 Péterfalvi is vizsgálja a titkos metró-tanulmányt
2007. október 4.

Az adatvédelmi biztos segítségét kérte az [origo], mivel a főváros nem hajlandó nyilvánosságra hozni a négyes metró költséghatékonysági tanulmányát. A főpolgármesteri hivatal szerint döntést megalapozó adat, hogy megtérül-e valaha a csaknem 500 milliárdos beruházás. A titkolózás miatt mások is Péterfalvi Attilához fordultak, a VEKE pedig pert fontolgat.
Mások mellett az [origo] is Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte amiatt, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem hajlandó kiadni a négyes metró költséghatékonysági tanulmányát. Az [origo] azért kérte a tanulmány nyilvánosságra hozását, mert ebből derül ki, megtérül-e valaha a jelenleg 485 milliárdosra becsült költségű beruházás. Az ombudsman hivatala a jövő hétre ígért állásfoglalást.
A tanulmányt azért készítették, mert a kormány és a főváros európai uniós forrásból szeretné fedezni a metró építésének több mint felét. Az Európai Bizottság azonban nem támogatja a projektet, ha az soha nem térül meg (például nem spórol meg elég utazási időt, nem csökkennek eléggé a felszíni közlekedés által okozott károk). Legutóbb 1996-ban készült hasonló tanulmány, az azonban mára elavult, ezért kellett újat írni, ami már az uniós módszertan szerint készült.
A Fővárosi Önkormányzat Főjegyzői Irodájától kapott állásfoglalás szerint a tanulmány "az EU-támogatásról való döntés előkészítő anyagának minősül", vagyis a törvény szerint tíz évig nem nyilvános. A hivatal - egy idézett alkotmánybírósági határozattal is megtámogatott - érvelése szerint a tanulmány nyilvánosságra hozatala akadálya lehet "a köztisztviselői munka színvonalának, hatékonyságának és befolyásmentességének". 
"Mi értelme az egésznek, ha már Brüsszelben van és nem lehet róla vitát folytatni?" - mondta az [origo]-nak Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője. Vitézy szerint az 1996-os tanulmányról kiderült, hogy hamis adatokat tartalmazott, és a mostanit sem kellene titkolni, ha nem kozmetikáznák. Ez azonban - mondta Vitézy - Brüsszelben fel fog tűnni. A VEKE azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul a főváros által titkolt adatok nyilvánosságáért.
forrás: Origo.hu

 Megszüntetik az osztrák adatvédelmi bizottságot 
2007. szeptember 28.

Ausztria változtatni akar adatvédelmi gyakorlatán. A beterjesztett törvénytervezetet azonban máris bírálták a szakemberek. 
A jogszabály célja elsősorban az osztrák közigazgatás átalakítása. A probléma csak az, hogy a tervek szerint megszüntetnék többek között az Osztrák Adatvédelmi Bizottságot (DSK) is. Az osztrák kormány így akar végre eleget tenni az 1997-ben megszületett európai adatvédelmi irányelvnek. Az elképzelések szerint a DSK helyett egy új, saját költségvetéssel és fennhatósággal rendelkező intézményt hoznának létre, amely független lenne a mindenkori osztrák kormánytól és amely így ellenőrizhetné a helyi hatóságokat és kormányhivatalokat is.
"Amennyiben a javaslatcsomag megvalósul, gyakorlatilag lehetetlenné válik az egyszerű állampolgárok számára, hogy bármilyen adatvédelmi törvénysértés ellen fellépjenek. Már most is az a gyakorlat, hogy egyik hivatalból a másikba küldik az embert, mert nem tudja senki, hogy egy adott ügy kinek az illetékességébe tartozik. Gondoljunk bele, hogy milyen kanosszát fog járni az, aki Tirolban lakik és ott akar eljárást indítani egy helyi kirendeltséggel rendelkező felső-ausztriai cég ellen. Éppen ezért lenne jó, ha továbbra is egy központi adatvédelmi szervezet működhetne" - nyilatkozta Hanz Zeger, az Arge Daten adatvédelmi szervezet munkatársa.
Németországban ugyanakkor jól működik a szövetségi tartományok szerint felosztott rendszer. Ott 16 tartományi adatvédelmi központ van, azonban létezik egy központi szövetségi adatvédelmi szervezet is. Mindegyik hivatal független és saját költségvetéssel rendelkezik. Az előbbiek azonban kizárólag a helyi ügyekkel foglalkozhatnak, míg az utóbbi mind esetben eljárhat. 
forrás: SG.hu

 Szili aggódik a vagyontörvényt megszavazó képviselőkért 
2007. szeptember 18.

Levélben kért segítséget az adatvédelmi biztostól Szili Katalin annak kapcsán, hogy a vagyontörvényt megszavazó országgyűlési képviselők személyes adatai felkerültek egy internetes portálra. Az Országgyűlés elnöke a hétfő esti, Parlament körüli incidensek kapcsán azt mondta kedden: "senkinek nem biztosít a demokrácia ököljogot".
Szili az adatvédelmi biztos segítségét kérte levélben kedden annak kapcsán, hogy hogyan akadályozható meg az, hogy képviselők személyes adatai, így akár telefonszámuk is nyilvánosságra kerüljön. Minderre azért volt szükség, mert egy internetes portál nyilvánosságra hozta azoknak a képviselőknek a nevét és személyes adatait, akik megszavazták a vagyontörvényt. A javaslatról hétfőn a Parlamentben név szerinti szavazás volt.
forrás: HírTv.hu

 Globális adatvédelmi rendszert követel a Google
2007. szeptember 17.

Alapvető nemzetközi adatvédelmi szabályrendszer lefektetését sürgeti az internetes keresőjéről ismert Google.
Globális szabványok nélkül veszélyben van a világháló "egészsége" - mondta el Peter Fleischer, a Google adatvédelemért felelős igazgatója egy strasbourgi ENSZ-konferencián a BBC News szerint. 
Elmondta, hogy az internet rohamos terjedése egyben azt is jelenti, hogy hihetetlen mennyiségű személyes adat cikázik keresztül-kasul a világban, s eközben - akár egy egyszerű hitelkártya-használat során is - olyan országok határait is átlépheti, amelyeknek nincsen megfelelő adatvédelmi szabályozása. 
Meglepő módon a világ országainak többsége, nagyjából háromnegyede nem rendelkezik semmiféle szabályozással a személyes adatokra vonatkozóan, de ahol létezik jogi háttér, ott is nagyrészt az internet előtti korszakból származik, s így mára elavulttá vált. 
Európában például igen szigorú jogszabályok vannak hatályban, de ezek többsége 1995-ben vagy azelőtt, tehát a világháló globális méretű térnyerése előtt keletkezett. Az öreg kontinensével szöges ellentétben áll az Egyesült Államok gyakorlata is, ahol nem létezik szövetségi szabályozás, a személyes adatok védelme az egyes államokra, sőt, iparágakra van bízva. 
A konferencián a menedzser egy már több ország által elfogadott rendszer adoptálását kérte a nemzetközi közösségtől. A javaslat kilenc, a személyes adatok védelmét szolgáló irányelvet tartalmaz. A vezető megemlítette, hogy a rendszert Ausztráliában és Vietnamban például már elfogadták, s ha ennyire különböző nemzetek egyet tudtak érteni az ügyben, akkor ez követendő modell lehet a világ többi részének is. 
Korábban a Google-t is érték támadások adatvédelmi gyakorlata miatt. Azóta a cég már változtatott tevékenységén, s oldalainak használatát sokkal biztonságosabbá tette. 
forrás: Mfor.hu

 Adatvédelmi aggályok a Google Maps kapcsán
2007. szeptember 15.

Amennyiben jelenlegi formájában marad meg, akkor a szolgáltatásban elérhető részletes, utcaszintű keresési rendszer ellentétes a kanadai joggal - állítja az ország adatvédelmi biztosa. 
Jennifer Stoddard szerint az idei év májusától elérhető Google Maps Street View funkció nem egyeztethető össze a kanadai adatvédelmi jogszabályokkal. Mint ismeretes, a Google Maps szolgáltatást a funkció miatt már korábban is támadták, mivel az utcaszintű panorámaképekkel kiegészített térképek sokak szerint nyilvános helyen sérthetik meg a személyiségi jogokat.
A szolgáltatás egyébként elsősorban a turisták vagy akár a helyi lakosok mindennapjait igyekszik megkönnyíteni, mégpedig az egyes helyszínek, a forgalmasabb útvonalak részletes és pontos ábrázolásával. Ennek érdekében panorámaképeket tekinthetők meg több amerikai nagyvárost kiválasztva, végigkövetve az egyes utcákat, kereszteződéseket, megszemlélve a forgalmat, az épületeket, vagy akár a járókelőket. Ez utóbbi váltotta ki az aggodalmakat, főleg azok részéről, akik mindezt jogsértőnek, vagy egyszerűen károsnak tartják.
"Úgy tűnik, hogy a felvételek többségét az érintett személyek beleegyezése vagy tudta nélkül készítették. A kanadai jog alapján viszont azoknak a cégek nek, amelyek személyes információkat jelentetnek meg, rendelkezniük kell az illető beleegyezésével vagy engedélyével. Mivel a fotók elég részletesek, így megfelelnek az azonosításra és ezzel a személyes információknak minősülnek" - szögezte le a szakember.
forrás: SG.hu

 Ujjlenyomattal fogta volna diákjait egy iskola
2007. szeptember 7.

Egy ujjlenyomat-leolvasó berendezést akartak állítani egy fővárosi középiskola kapujába, hogy így csípjék nyakon a késő vagy hiányzó diákokat, de a terv végül az adatvédelmi biztos ellenállásán megbukott. A Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola igazgatója állítja, neki is voltak kétségei a rendszerről, de ez nem zavarta abban, hogy megvásároljon egy félmilliós berendezést és rögzíttesse a diákok jó részének ujjlenyomatát.
A bufapesti Trefort Ágoston Kéttannyelvű Gimnázium bejáratánál a portás egy füzetbe írja fel a látogatók nevét, a diákok pedig szabadon járkálnak ki-be. Ha megvalósultak volna az intézmény vezetésének eredeti tervei, akkor az iskolakezdéstől csak egy ujjlenyomat leolvasóval felszerelt kapun keresztül tudnának belépni. Az elképzelés Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tiltakozása miatt hiúsult meg, aki a napokban tette közzé állásfoglalását, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet beadványa nyomán készített.
Földes Ádám, a TASZ adatvédelmi programvezetője az [origo]-nak elmondta, azt követően fordult a biztoshoz, hogy nyár elején az iskola egyik tanára és diákja is megkereste őt azzal, hogy egy szerintük kifogásolható, úgynevezett biometrikus beléptető rendszert kíván bevezetni az intézmény. A TASZ-hoz eljutott az a tájékoztató is, amelyet az iskola igazgatója adott ki a rendszerről. Ebből kiderül, hogy előre felveszik a diákok, a tanárok és más alkalmazottak ujjlenyomatát (a jobb mutatóujjét), így amikor a belépéskor és távozáskor hozzányomják ujjukat az érzékelőhöz, akkor rögzül, ki mennyi időt töltött az iskolában.
Az adatvédelmi biztos keményen tiltakozott a rendszer bevezetése ellen. "A biometrikus azonosító alkalmazását ellenzem, mert súlyosan sérti a tanulók és az alkalmazottak személyes adatok védelméhez fűződő jogát" - fogalmazott állásfoglalásában. Különösen aggasztónak tartja, hogy "kiskorú, korlátozottan cselekvőképes gyermekektől a közoktatási intézménybe való belépéskor rögtön biometrikus azonosítót vesznek". Péterfalvi szerint érthetetlen az is, egy iskola miért neveli a gyerekeket arra, hogy eltűrjék az alkotmányos alapjogok korlátozását.
Az ombudsman hozzátette, a késések és mulasztások rögzítését más módon is meg lehet oldani, ha pedig már mindenáron beléptető rendszert akarnak kiépíteni, akkor inkább alkalmazzanak vonalkódos azonosítást vagy mágneskártyát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az iskolának csak arra van joga, hogy a késők adatait dokumentálja, de arra nem, hogy az órarendet betartó diákok érkezésének és távozásának időpontját is nyilvántartsa.
forrás: Origo.hu

 Adatvédelmi biztos: közérdekű, ki vette meg az FHB-t
2007. szeptember 6.

Az adatvédelmi biztos szerint az állami vagyon értékesítése közérdekű adat, ezért kérés nélkül is nyilvánosságra kell hozni, hogy kik vásárolták meg a Földhitel- és Jelzálogbank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagját.
Péterfalvi Attila hangsúlyozta: az ÁPV Rt-nek kérelem esetén ezt 15 napon belül meg kell tennie, vagy vissza kell utasítania. 
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége levélben kérte az Állami Privatizáicós és Vagyonügynökséget, hogy fedje fel, kiknek adták el gyakorlatilag fű alatt, múlt szerdán este a részvényeket. 
Veres János pénzügyminiszter korábban még azt ígérte, hogy a tranzakció zárása után közlik a befektetők nevét, az ÁPV Rt viszont a vevők érdekeire hivatkozva nem ad tájékoztatást.
forrás: HírTV.hu

 Puhul a titoktörvény
2007. augusztus 25.

Kevesebb olyan adatot titkosítana a jövőben a kormány, amely gazdasági információkat tartalmaz. Ez az egyik eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amely a héten zárult le a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, az adatvédelmi biztos és civil szervezetek között.
Többévi várakozás után esély nyílik a titoktörvény parlamenti elfogadására, ami azért sem tűr halasztást, mert a magyar vállalatok jelenleg nem tudnak részt venni számos uniós közbeszerzési tenderen. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos fontosnak tartja szavatolni, hogy a jövőben ne lehessen politikai okból vagy érdekből iratokat titkosítani. A civilek szorgalmazzák, hogy a törvény szavatolja az állam átláthatóságát. Idén februárban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben kötelezte a Pénzügyminisztériumot arra, hogy hozza nyilvánosságra: a tavalyi költségvetés féléves adataiban mi növelte százmilliárd forinttal a hiányt, mert az adat közérdekű. Tíz nap múlva kiderül: az államnak nyilvánosságra kell-e hoznia a Hankook gumigyárral kötött támogatási szerződését.
forrás: MNO.hu

 Péterfalvi: Nem titkolhatják a hibázó rendőrök adatait
2007. augusztus 23.

Nem titkolhatja a rendőrség az adatvédelmi biztos szerint azokat az adatokat, amelyeket az ORFK egy hónapja nem hajlandó kiadni az egyik internetes portálnak. Az október 23-ai tömegoszlatásról szóló jelentés több hibázó rendőrt is csak kódnéven említ, és a rendőrség eddig megtagadta azonosításukat. Az ombudsman az ügy kapcsán az igazságügyi miniszternek is levelet írt.
Panaszt nyújtott be az origo internetes oldal - s velük párhuzamosan a a Morvai Krisztina vezette Civil Jogász Bizottság is - az adatvédelmi biztoshoz, mert a rendőrség egy hónapja nem hajlandó elárulni, pontosan kik azok a parancsnokok, akik hibázhattak az október 23-án összegyűlt tömeg oszlatásakor, illetve azt sem tudhattuk meg eddig, hogy felelősségre vonták-e őket a hibáik miatt. Többször kérte a portál az ORFK-tól a tömegoszlatásról szóló belső jelentés szerint hibázó rendőrök nevét, de a rendőrség először kihúzta nevüket a dokumentumból, majd többüket csak kódolt néven említett meg. Az ORFK szerint mindez nem közérdekű adat.
Az oszlatásról szóló rendőri jelentésben - az úgynevezett Papp-jelentésben - sok parancsnokra utalnak szakmai hibákkal összefüggésben. Hiába tartják azonban helytelennek a jelentés készítői "Hungária 705-ös", "Erzsébetváros 01", illetve "Rendező 01" parancsait, nem tudni, kiket fednek az elnevezések. Másoknak - Pigler, Gulácsi, Lapid - csak a vezetékneve szerepel a szövegben, így pontosan őket sem lehet beazonosítani. Péterfalvi Attila végül hivatalos állásfoglalást adott ki a kérdésről. E szerint a portál által kért adatok kiadását az ORFK nem tagadhatja meg, hiszen ezek az érintettek feladatkörével összefüggő, nyilvános személyes adatok.
Péterfalvi szerint a rendőrségnek nem kell közölnie, hogy egyeseket konkrétan hogyan vontak felelősségre, arról azonban tájékoztatnia kell a közvéleményt, hogy elmarasztalták-e a felelősöket. Az erről szóló összesített adatok Péterfalvi állásfoglalása szerint mindenképpen nyilvánosak, azok megismerését nem lehet semmiféle módon korlátozni. Az ombudsman szerint az adatvédelmi törvény egyértelműen meghatározza, mit kell a közfeladatot ellátó szerveknek közölniük, más szabályok - például a közfeladatot ellátók jogállására vonatkozó törvények - miatt fennáll a veszélye, hogy a legtöbb érintett személy esetében gyakorlatilag ki is üresedik ez a rendelkezés. Vagyis az ellentmondásos jogszabályok kiskapukat jelenthetnek a titkolózáshoz.
Az ombudsman nem kötelezheti a rendőrséget, hogy adja ki a kért adatokat, csupán ajánlást tehet. Az ORFK-nak harminc napon belül kell válaszolnia a biztos állásfoglalására. Az ORFK sajtóosztályán azt ígérték, csütörtökön reagálnak.
forrás: MNO.hu

 Péterfalvi: jogi vita a borsodi szégyentábláról
2007. augusztus 2.

Vita arról a Fidesz-kérésről, hogy a vizitdíj automatákra ragasszák ki a kormányfő, illetve a volt és a jelenlegi egészségügyi miniszter fényképét. Ezt két helyen meg is tették.
Hogy jogilag megengedhető-e a politikusok fotóinak kifüggesztése, arról megoszlanak a vélemények. Kolláth György alkotmányjogász szerint jogellenes. Ebben az esetben az emberi méltóság körébe tartozó alkotmányos jog sérelméről van szó és az érintett politikusok hozzájárulása nélkül nem lehetett volna kitenni a képeiket. Szikinger István ügyvéd másképp értelmezi a dolgot. Szerinte a fényképek kifüggesztése nem sért sem személyiségi jogot, sem pedig más jogszabályt. 
A 180 perc műsora Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos véleményére volt kíváncsi.
- Önnek mi a véleménye a kipellengérezésről? Különösen annak fényében, hogy úgy tudom, a megyei közgyűlés elnöke felügyeli - funkciója és hivatala szerint - a megyei kórházat, tehát ez valamiképpen hivatalilag is összefügg. Amikor azt mondja, hogy kért valamit, az értelmezhető úgy, hogy utasítás. 
- Valóban erről van szó, hogy olyan adatok felhasználására használják ezeket az intézményeket, amelyek nyilvános adatok, mégpedig olyan adatok, amelyek közérdekből nyilvános adatok: ki hogyan szavazott, kinek a miniszterelnöksége alatt jöttek létre ezek a törvények. Azt is tudni kell, hogy a személyes adatok felhasználása, az adatokon végzett bármely művelet, tehát a későbbi felhasználása is adatkezelésnek minősül. Itt az a kérdés, hogy a bírói gyakorlat értelmében ez a fajta pellengérre állítás (mert tulajdonképpen ez a célja ennek az adatkezelésnek), a közszereplők, a politikusok vonatkozásában sérti a személyiségi jogokat vagy nem, hiszen az Alkotmánybíróság döntése alapján többet kell tűrniük a közszereplőknek, a politikusoknak, mint az átlag embereknek.
forrás: Radio.hu

 Fittyet hányt a vitaminbolt Péterfalvira
2007. július 31.

Sikertelenül próbált utánajárni Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos annak, hogy a vitaminokat árusító Lenkei féle Életerő Centrum továbbítja-e a vásárlók adatait a Szcientológiai Egyháznak, a centrum ugyanis nem volt hajlandó együttműködni az ombudsmannal - olvasható az adatvédelmi biztos közleményében. 
Péterfalvi az [origo]-nak elmondta: egy panaszos azzal fordult hozzá, hogy a vitaminboltban kizárólag úgy lehet vásárolni, hogy előbb kártyát kell igényelni, amihez viszont a vevőnek meg kell adnia a nevét és lakcímét. A panaszos lakcímére a a vásárlás után rendszeresen érkeztek a Szcientológiai Egyház levelei és hirdetései - közölte Péterfalvi, aki szerint a panaszos azt állította, hogy az egyházzal korábban semmilyen kapcsolata nem volt. 
Az ombudsman ezért kérdésekkel fordult az Életerő Centrumhoz. A vitaminbolt tagadta, hogy továbbították volna az adatokat, az ombudsman több kérdésére azonban nem válaszoltak. Péterfalvi Attila többek között arra volt kíváncsi, hogy mi a bolt célja az adatkezeléssel, valamint hogyan garantálja az adatok biztonságát. Az adatvédelmi biztos szerint ugyanis semmi szükség arra, hogy a vevő megadja a boltnak a nevét és a lakcímét.
Mindezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Lenkei Gábort, a vitaminbolt vezetőjét. Mivel őt nem tudtuk elérni, felhívtuk a Blaha Lujza tér közelében található boltot, ahol tagadták, hogy továbbítanák a vásárlók adatait a Szcientológiai Egyháznak. Az Életerő Centrum tagadta az is, hogy csak a személyes adatok megadásával lehetne vásárolni, az üzlet munkatársa szerint bárki vásárolhat ezek közlése, vagyis a vásárlói kártya igénylése nélkül is.
forrás: Origo.hu

 Péterfalvi-Bencze: Pontosítani kell az adatkezelést
2007. július 26.

Bencze József országos rendőrfőkapitány és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos csütörtöki találkozóján egyetértett abban, hogy a rendőrségi törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit ki kellene egészíteni, illetve pontosítani szükséges.
A találkozót az ORFK közleménye szerint az adatvédelmi biztos kezdeményezte, és a két vezető áttekintette például a közterületi kamerák által végzett adatrögzítés, a rendőri igazoltatással kapcsolatos adatkezelés, a gépjármű körözési adatok nyilvánosságával összefüggő eljárásokat. 
Szóba kerültek a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatban a rendőrség adatkezelő szerveihez intézett megkeresések is; az adatvédelmi biztos szerint a rendőrségnél az ilyen megkeresésekre kiemelt figyelmet fordítanak.
Az országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a rendőrség munkája során betartsa a törvényi előírásokat, és az alkotmányos alapjogok - különösen az állampolgári jogok információs önrendelkezési jogának - tiszteletben tartásával járjon el. 
Egyetértettek, hogy több jogalkalmazási kérdésben a rendőrségi törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit ki kell egészíteni, illetve pontosítani szükséges. 
Olyan jogi szabályozásra van szükség, amely mind az állampolgári jogok információs önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, mind pedig a rendőri munkához szükséges adatkezeléseket megalapozó törvényi felhatalmazást is garantálja - olvasható a közleményben. 
forrás: MNO.hu

 Titkosítási lázban a kormány
2007. július 26.

Számos, a költségvetéssel és a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos adatot titkosítana a titoktörvény új módosításában a kabinet - derül ki abból a titokjegyzékből, amelyet a minisztériumok állítottak össze a törvényjavaslathoz. Az adatvédelmi biztos és a civil szervezetek szerint a törvények értelmében semmilyen költségvetési adat nem lehet titkos. 
Az eddigi vesztes perek nem szegték a kormány kedvét a költségvetéssel és a gazdasággal kapcsolatos adatok titkosítását illetően. Az új titoktörvény jegyzéke - a minisztériumok javaslatai alapján - összesen 246 tételt sorolna a titkosítható adatok közé.
A lista szerint nem kerülhetnének a nyilvánosság elé a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai, a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások és megállapítások. Nem lennének megismerhetők a fizetési mérleg javítására hozott egyes intézkedések, a kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslat adatai és háttérszámításai sem. A gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos tervek és az erre vonatkozó előterjesztés adatai ugyancsak titokban maradhatnának, ahogyan a bevezetni szándékozott illetékváltozások terveinek adatai is. Figyelemre méltó, hogy a kabinet a közigazgatás korszerűsítésénél a közigazgatási szervek működését, és személyi állományát érintő tervezetek adatait sem kívánná a nyilvánossággal megosztani.
Az új titoktörvényről kedden tartottak egyeztetést a minisztériumok, a civil szervezetek, az adatvédelmi biztos és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) munkatársai, egyetértésre azonban a titkosítható tételeket illetően nem sikerült jutniuk. A jogszabályt 2005 decembere óta szeretné módosítani a kormány, tavaly januárban a parlament napirendjére is tűzte a törvény tárgyalását. A törvénymódosítás tartalmát a civil szervezetek már akkor élesen támadták. Az aggályok egy része arra vonatkozott, hogy a törvény beterjesztése előtt a kormány nem folytatott érdemi egyeztetést a civil szervezetekkel. Sokkal súlyosabbak voltak azonban a tartalmi kritikák, amelyek a törvényben nem látták biztosítva azt, hogy az információkat valóban csak indokolt esetben nyilváníthatná titkosnak a kabinet. A törvényjavaslatról szóló vita aztán a tavalyi országgyűlési választások miatt akadt meg, később pedig a koalíciós egyeztetések miatt húzódott. Az egyeztetésekre most már csak néhány hét maradt, az NBF-nek ugyanis a jövő hónapban a kabinet elé kell terjesztenie a módosítást.
A most folyó tárgyalásokkal kapcsolatban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak rámutatott: a költségvetés adatait nem nyilváníthatja titkosnak a kormány. A biztos szerint át kell gondolni, egyáltalán szüksége van-e az országnak titokköri listára vagy célszerűbb lenne-e a lista helyett egy szigorúbb ellenőrzési rendszert bevezetni. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás kidolgozásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az állampolgárok részéről jelenleg nagyfokú bizalmatlanság áll fenn az állammal szemben. 
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Magyar Nemzetnek Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyesület jogásza is, aki alapvető fontosságúnak nevezte a civil szervezetek bevonását a törvénymódosítás előkészítésébe. A jogász szerint az állam csakis indokolt esetekben minősíthet titkosnak adatokat. A jogvédő szervezet - éppen a közérdekű adatok eltitkolása miatt - már számos pert nyert állami intézményekkel szemben. Idén februárban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben kötelezte a Pénzügyminisztériumot arra, hogy hozza nyilvánosságra: a tavalyi költségvetés féléves adataiban mi növelte 100 milliárd forinttal a hiányt, az adat ugyanis közérdekű. A bíróság akkor azt is megállapította, hogy az adatvédelmi törvény adatokról szóló definíciója felöleli a becslések és a prognózisok alapjait képező adatokat is.
forrás: MNO.hu

 Tudjuk a nevedet, de elfelejtjük!
2007. július 23.

Az Ask.com nyomában járva év végére már a Microsoft is biztosítja majd a lehetőséget, hogy anonim módon használhassuk keresőszolgáltatásait. Mindkét szolgáltató sürgeti a versenytársakat, hogy együtt dolgozzanak ki módszereket a keresőket igénybe vevők személyes adatainak védelmére.

Talán nem közismert, de tény, hogy a keresőmotorok megjegyzik, hogy mely felhasználó, milyen IP címről mikor mit keresett és kattintott, hogy célzott reklámokkal traktálhassák legközelebb. Természetesen minden szerződésben azt olvassuk, hogy más célokra nem használja az adatokat a szolgáltató és harmadik félnek sem adja ki, de ez még magában nem mindenkit nyugtat meg, hiszen előfordulhat például adatlopás is. Ezért is léteznek anonim szörfölést ígérő proxy szolgáltatók, melyek közbeékelődve "lenyelik" a nyomokat. Lehet, hogy a jövőben, ha nő a személyes adatok biztonsága, akkor kevesebben fordulnak majd hozzájuk.
forrás: PCWorld.hu

 Turisták a kamerák kereszttűzében? A Scotland Yardra nem vonatkozik az adatvédelmi törvény
2007. július 17.

A brit rendőrség ezután külön engedély nélkül is megkaphatja a forgalomfigyelő kamerák képeit. 

Folyamatosan, külön engedélyezési eljárás nélkül figyelheti a jövőben a Scotland Yard terrorelhárító részlege azoknak a kameráknak az élő képeit, amelyeket eredetileg a London belvárosában meghonosított autós behajtási díj érvényesítésére szereltek fel.
A mintegy 1500 londoni közlekedési kamerát összekötik a Scotland Yard terrorellenes műveleti központjával, ahová valós időben, folyamatosan érkeznek a forgalomfigyelő berendezések képei.
Ehhez a londoni közlekedésszervezésért felelős városi céget, a Transport for Londont (TfL) is fel kellett menteni az 1998-ban kelt adatvédelmi törvény egyes előírásai alól.
forrás: Hirado.hu

 A teljes e-mail fogalom 65 százaléka spam
2007. július 17.

A legtöbb internetes levélszemét az Egyesült Államokból érkezik, s a teljes e-mail fogalom 65 százalékát még mindig a kéretlen levelek teszik ki - derült ki a Symantec felméréséből.
A biztonsági szoftvereket gyártó Symantec legújabb spam-jelentése szerint a szélhámos (scam) és csaló spamek tárháza kifogyhatatlan. Együttes arányuk márciusban még csak 9 százalék volt, júniusra azonban elérte a 14 százalékot.
A Symantec adatai alapján az általános termékeket vagy szolgáltatásokat reklámozó spamek a legnépszerűbbek, ezeket a pénzügyi lehetőségeket és befektetéseket reklámozó kéretlen levelek követik. A riport szerint a számítógépes szolgáltatásokat és termékeket ajánló spamek aránya 16 százalék.
Az adatok szerint visszaesett az egészségüggyel kapcsolatos spamek száma, míg az internetes üdvözlőlapok és az ajándék küldéssel összefüggő levélszemét mennyisége nem csökkent. A felmérés alapján a spameket leggyakrabban Észak-Amerikából küldik. A listán Európa a második, majd Ázsia, Dél-Amerika, Ausztrália-Óceánia és Afrika következik. 
forrás: FN.hu

 Az MSZP lemondásra szólította fel az OVB fideszes delegáltját
2007. július 14.

Akár büntetőeljárás is indulhat az Országos Választási Bizottság (OVB) fideszes delegáltja ellen. Bordás Vilmos elismerte: ő továbbította pártjának a Fidesz kérdéseivel párhuzamosan népszavazást kezdeményező Kálmán László adatait, bár azt tagadta, hogy a Hír Tv is tőle tudta meg a nyelvész címét. Az adatvédelmi biztos szerint az adatok csak jogellenesen kerülhettek nyilvánosságra, az MSZP lemondásra szólította fel Bordást. 
Az egyik, lapunknak nyilatkozó választási szakértő kétségbe vonja Bordásnak azt az állítását, amely szerint egy OVB-tagnak az lenne a feladata, hogy bizonyos információkat továbbítson annak a pártnak, amely a testületbe delegálta. Mint mondta, a tagok esküt tesznek, és annak szövegében a függetlenség szerepel, nem pedig az, hogy bűncselekményt követnek el az adatok jogellenes továbbításával. Az, akinek adatait kiszivárogtatták, ilyen esetben polgári peres eljárást kezdeményezhet a bíróságnál, és kártérítést is kérhet. Emellett lehet büntetőjogi következmény is, akkor, ha a személyes adattal visszaélés jelentős érdeksérelmet okoz. Ilyenkor egy évig, illetve minősített esetben három évig terjedő szabadságvesztésről is szó lehet. 
forrás: Nepszava.hu

 Kemény bírságok spammelésért 
2007. július 13.

Július elejéig már több mint ötszáz eljárást indított kéretlen elektronikus hirdetések (spam) miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) - írja a Világgazdaság.
Ez jelentős növekedést jelent az elmúlt évekhez képest, hiszen tavaly 287, 2005-ben pedig mindössze 94 eljárás indult. A növekedésben a spamek terjedése mellett szerepet játszik az is, hogy egyre tudatosabbak a felhasználók, és ezért nő a bejelentések száma.
Az NHH jelenleg csak felhasználói kérelemre indíthat vizsgálatot a spamekkel kapcsolatban. A bejelentéseket többféle módon is megtehetik a felhasználók, de leggyakrabban e-mailt küldenek a spambejelentes@nhh.hu címre. Néhány hónapon belül egyébként ez a lehetőség - a bejelentési rend változásával - megszűnik, és egy erre a célra kialakított internetes felületen, formanyomtatvány kitöltésével lehet majd jelezni a kéretlen hirdetéseket.
Többnyire magánszemélyektől érkeznek a bejelentések, de már vállalatoktól és közületektől is kaptak jelzéseket. Tavaly a kéretlen hirdetést feladók 90 százalékához sikerült eljutni a hatóságnak, és felszólítani őket a spamküldés beszüntetésére.
Az eltiltás mellett bírságot is kiszabhat az NHH, ennek összege 50-500 ezer forint lehet, az idén eddig több mint 1,3 millió forint bírságot szabtak ki az eljárások során. A hirdetők nagy része egyébként arra hivatkozik, hogy nem ismerte a jogszabályt.
Az elektronikus kereskedelmi törvény június végén elfogadott módosítása szerint az NHH augusztus 5-től az internetszolgáltatóktól is kikérheti a hirdetők vagy küldők adatait, erre korábban az adatvédelmi rendelkezések miatt nem volt lehetősége a hatóságnak - olvasható a lapban.
forrás: Piacesprofit.hu

 Utasításra titkolózik a BKV 
2007. július 10.

Hiába kéri egy adatvédelmi szakértő és egy elsőfokú bírósági ítélet a Budapesti Közlekedési Vállalattól, hogy az tegye közzé a 2005-ös és 2006-os reklámbevételeit, a cég továbbra is titkolózik.
Első fokon elvesztette a BKV azt a pert, amelyet egy magánszemély kezdeményezett, hogy megtudja, mekkora bevétele keletkezett tavaly és tavalyelőtt a közlekedési cégnek a reklámfelületek értékesítéséből. "Azt hittem, egy egyszerű email-váltással megismerhető ez az adat, de a BKV-nál csak újabb és újabb kifogásokat találtak" - mondja Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő, aki azért kíváncsi az adatokra, mert azt gondolja, ahhoz képest, amennyi reklám található a járműveken, peronokon, megállókban és más BKV-felületeken, árulhatnák olcsóbban is a menetjegyeket. 
Miután Kulcsár e-mailben megkérte az adatot a BKV-tól, a közlekedési vállalatnál először arra hivatkoztak, hogy üzleti okokból nem adják ki a számokat, majd azt mondták, nincsenek is birtokukban az adatok. Az adatvédelmi szakértő ezután fordult bírósághoz, amely idén januárban első fokon tizenöt napot adott a BKV-nak, hogy a Peron Reklám Kft-vel kötött szerződéseit és az ezekből származó 2005-2006-os bevételekre vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozzák. A döntés ellen azonban fellebbezést nyújtott be a cég, a másodfokon eljáró bíróság pedig jövő januárra tűzte ki az újabb tárgyalást. Kulcsár Zoltán ezt azért is érthetetlennek tartja, mert általánosságban a másodfokú tárgyalást az iratok benyújtásától számított négy hónapon belül köteles kitűzni a bíróság, ám az adatvédelmi törvény rendelkezése alapján közérdekű adat kiadása iránti perben soron kívül kell eljárnia.
Lapunk megkereste Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost is, aki szerint az ügy egyértelmű: a BKV-nak nyilvánosságra kell hozni a kért adatokat, ám a cég a jogerős bírósági ítéletig még húzhatja az időt. Azt az ombudsman is furcsállja, hogy miért nem soron kívül tárgyalja a beadványt az ügyben eljáró másodfokú bíróság, ám arra Péterfalvinak nincs jogosítványa, hogy a BKV-ra hasson.
A közlekedési vállalat - érdeklődésünkre - először a reklámfelületeket bérlő Peron Reklám Kft-hez irányított, majd kérdésünkre a BKV sajtóosztálya azt közölte, hogy ők a Peron kérésére fellebbezték meg az ítéletet. Regőczi Miklós, a közlekedési vállalat szóvivője a FigyelőNet megkeresésére elmondta, a BKV éves reklámbevételei elérik a hat-hétszázmillió forintot, ám pontos adatot - mint ahogy a Peronnal kötött szerződéseket sem - nem hozhat nyilvánosságra, mivel a reklámcég ezt írásban megtiltotta. A Peron Reklám Kft-nél egyelőre senkit sem lehetett elérni az ügyben. 
forrás: FN.hu

 Személyiségi jogot sérthet a melegfelvonulás résztvevőinek fotózása
2007. július 7.

Személyiségi jogot sérthet a melegfelvonulás résztvevőinek fotózása - mondta az adatvédelmi biztos az MTI-nek annak kapcsán, hogy a Jobbik és a Magyar Nemzeti Front ellentüntetői folyamatosan provokálták szombaton a büszkeség napjának résztvevőit és fénykép-, illetve videofelvételeket is készítettek róluk.
Pártok például nem gyűjthetnek ilyen módon személyes adatokat, még bűnmegelőzési célokra hivatkozva sem - hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy már a tavalyi választás kampányban véleményt mondott az olyan esetekről, amelyekben pártok fotózták a nyilvános rendezvényeken résztvevő magánszemélyeket azért, hogy regisztrálják, adatbázisokba rendezzék őket. Ugyanakkor Péterfalvi Attila megjegyezte azt is, hogy a bűnüldöző hatóság feladatai ellátása érdekében természetesen készíthet felvételeket. Ám, ha nem történt bűncselekmény, haladéktalanul, de legkésőbb fél éven belül meg kell semmisítenie azokat. 
forrás: Uno.hu

 "A Zsanett-ügy a rossz példa" 
2007. július 2.

Az adatvédelmi biztos szerint egyre gyakoribb, hogy bírósági eljárások szereplői a médiában tett nyilatkozataikkal megpróbálják befolyásolni az eljárás kimenetelét; Péterfalvi Attila hétfőn kiadott ajánlásában ezért felhívja a figyelmet arra, hogy az érintettek tartsák be a személyes adatok védelmére, kezelésére vonatkozó szabályokat.
Az ombudsman hétfőn ajánlást adott ki a büntetőeljárás során megvalósuló adatkezelésekről; ebben Péterfalvi Attila azt írta: az úgynevezett Zsanett-ügyben csúcsosodott ki és vált különösen sérelmessé az a több éve tapasztalható jelenség, hogy a különféle büntető- és más, jogi útra tartozó eljárások résztvevői az írott, illetve elektronikus sajtóban tett nyilatkozatokkal akarják befolyásolni az eljárás kimenetelét.
Eközben nemcsak a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjog sérül, de olyan alapvető jogelvek is megkérdőjeleződnek mint az ártatlanság vélelme - írta, hozzátéve: a Zsanett-ügyben is számos olyan nyilatkozat hangzott el, amelyek az eljárás alá vont rendőrök bűnösségét prejudikálták, vagy a sértett szavahihetőségét kérdőjelezték meg.
Felhívta a figyelmet arra: a média felelőssége, hogy felismerje az ártatlanság vélelmének mindennapi jelentőségét és amennyire lehet, tudatosítsa a társadalomban, hogy ha valaki ellen büntetőeljárás indul, még nem jelenti az illető személy bűnösségét, mert a bűnösséget csak jogerős bírósági ítélet állapíthatja meg.
A biztos megjegyezte: az adatvédelmi törvény szerint a bűnügyi személyes adat különleges adatnak minősül és csak az érintett írásos hozzájárulása alapján, vagy törvényi vagy nemzetközi egyezmény felhatalmazása alapján kezelhető. Természetesen sok esetben - mivel a büntetőeljárásban részt vevő személyekre csak vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel utalnak általában a híradások - az érintettek nem azonosíthatóak, de az érintett személy azonosíthatósága már fennáll, ha nyilvános tárgyalásra kerül sor, vagy az érintett személyazonosságát felvállalva nyilatkozik. Így az azonosíthatósága előtt nyilvánosság került adatok is bűnügyi személyes adattá válnak utólag. Emlékeztetett rá: a Büntetőeljárási törvény (Be.) szerint a büntetőeljárás teljes folyamata nem nyilvános és nem is szabad, hogy az legyen, a nyilvánosság főszabályként csak a tárgyalásokra vonatkozik.
Sajnálatos és jogellenes az a gyakorlat, hogy az igazságszolgáltatás résztvevőinek egyes döntései, a büntetőeljárás eseményei - például a bizonyítási eljárás egyes eredményei - előbb kerülnek a médiumokhoz és így a nyilvánosság elé, minthogy arról az eljárás alanyai, illetve azok képviselői értesülnének - írta a biztos.
Hozzátette: a büntetőügyekről adott tájékoztatás a legtöbb esetben adatkezelésnek minősül, így az adatkezelés jogalapja mellett vizsgálni kell az adatkezelés céljának meglétét is. Mint megjegyezte, jogos cél lehet a közvélemény tájékoztatása, "de a közvélemény befolyásolása, a hangulatkeltés akár a sértett, akár a terheltek vagy a tanúk ellen mind az igazságszolgáltatás, mind a médiumok részéről már nem nevezhető jogos célnak". 
forrás: Stop.hu

 Sérti az Egyesült Államokkal kötött megállapodás az európai polgárjogokat
2007. június 29.

Az Európai Unió adatvédelmi biztosa élesen bírálta azt a megállapodást, amelyet a német belügyminiszter dolgozott ki az amerikai kormánnyal az Egyesült Államokba látogató légi utasok személyi adatainak átadásáról. A biztos úgy vélte, hogy a megállapodás sérti az európai polgárjogokat. 
Wolfgang Schäuble az Európai Unió megbízottjaként tárgyalt az amerikai hatóságokkal és megegyezett abban, hogy az unióból az Egyesült Államokba látogató légi utasoknak 34 adat helyett csupán 19-et kell a beutazás előtt Washington rendelkezésére bocsátaniuk. A név és pontos cím, valamint a biometriai jegyeken túl a telefonszámot és a hitelkártya adatait is kérik az amerikai hatóságok. 
Washington szerint az adatokra a nemzetközi terrorizmus leküzdése miatt van szükség. Ezeket az eredetileg tervezett 3 év helyett 15 éven át tárolják, de csupán 7 évig teszik a bevándorlási hatóságok számára könnyen hozzáférhetővé, a hátralévő 8 évben már belügyminisztériumi engedélyre lesz szükség lehívásukhoz. 
Peter Hustinx, az Európai Unió adatvédelmi biztosa mindezt túlzónak tartja és bírálta a német belügyminiszter, valamint az amerikai kormány között létrejött megállapodást, amely - szerinte - erősen sérti az európai polgárjogokat. 
Hustinx rámutatott arra, hogy az érintett személyeknek nem áll módjukban adataik esetleges törvénytelen felhasználásának megakadályozása. A tavaly hasonló célból kötött megállapodást az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette, így jelenleg egy átmeneti megegyezés van érvényben Washington és az EU között a légi utasokra vonatkozóan. 
forrás: Inforadio.hu

 Újabb titkos jelentés az őszi rendőri túlkapásokról 
2007. június 25.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos soron kívüli, minden lehetséges eszközzel történő intézkedését kéri a Civil Jogász Bizottság annak érdekében, hogy a közvélemény teljesen megismerhesse a tavaly őszi eseményekről készült második rendőrségi jelentést.
A Civil Jogász Bizottság nyílt levélben kérte Bencze József országos rendőrfőkapitánytól, Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitánytól, valamint Takács Albert igazságügyi és rendészeti minisztertől annak a második vizsgálati jelentésnek a nyilvánosságra hozatalát, amely a rendőrség 2006. október 23-i, illetve az azt megelőző, szeptemberi tömeges jogsértéseit tárta fel. A korábban - szintén civil kezdeményezésre - nyilvánosságra hozott Ignácz-jelentés mellett ugyanis egy másik jelentés is készült az őszi rendőrségi eljárásokról.
Bencze József is elismerte a jelentés létezését és azt ígérte, hogy annak szerkesztett változatát július 5-ig megismerhetővé teszi. A szerkesztésre álláspontja szerint azért van szükség, mert az anyag államtitkokat, illetve szolgálati titkokat tartalmaz. 
A Civil Jogász Bizottság szerint a "Papp-jelentés" teljes egészében közérdekű adatnak minősül. Már csak azért is, mert számos eljárás van folyamatban, amelyben az ügyészség arra hivatkozva szünteti meg a rendőrök ellen kezdeményezett ügyeket, hogy "a rendőrség eljárása jogszerű volt". Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a rendőrség által bántalmazott felperesek ne ismerhessék meg teljes egészében a tényeket és a felelősséget feltáró anyagot. 
forrás: MNO.hu

 Személyes adatokkal élt vissza a MeH volt főmunkatársa - új eljárás 
2007. június 15.

Hatályon kívül helyezte Keller László volt közpénzügyi államtitkár egykori tanácsadójának adatvisszaélési ügyében az első fokú bíróság felmentő ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla, és új eljárásra utasított pénteken.
A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal vádirata szerint 2004 tavaszán Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára és beosztottja, Szőke Péter Szabolcs, a büntetőeljárás egyetlen vádlottja jogosulatlanul kérte be a Somogyi Földművelésügyi Hivataltól a megye üzemi vadászterületeinek vadászati naplóiról és trófeabírálati összesítőiről készült másolatokat 2000 január 1-jéig visszamenőleg.
Keller László politikai főtanácsadóját a Fővárosi Bíróság tavaly decemberben első fokon felmentette. 
Pénteken ezt a döntést helyezte hatályon kívül, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt. Az ügyet első fokon Varga Zoltán, a móri ügy bírája tárgyalta, de a megismételt elsőfokú eljárásban már a tábla rendelkezése szerint a Fővárosi Bíróság egy másik tanácsának kell ítéletet hoznia. 
forrás: Hirszerzo.hu

 Hamarosan jön a pozitív adóslista
2007. június 14.

Belátható időn belül megszülethet a pozitív adóslista, annak ellenére is, hogy az adatvédelmi biztos továbbra is ellenzi a jól fizető hitelfelvevők nyilvántartását - írja a Népszava.
Hamarosan zöldutat kaphat a pozitív adóslista, miután az erről szóló tárgyalásokon megállapodtak a legfontosabb kérdésekről a kormányzati szakemberek és banki szakértők - értesült a lap. A Népszava úgy tudja, a kormányzati szakemberek és a banki szakértők a legfontosabb kérdésekről már megállapodtak, így "a jelenlegi, elmaradásokra épülő negatív adóslista helyett a jól fizető hitelezetteket nyilvántartó adatbázis" jöhet létre.
A pozitív adóslista jelentős mértékben megkönnyíthetné a hitelezést, amivel az ígéretek szerint - a rövidebb várakozási idő és az alacsonyabb kamatok révén - az ügyfelek is jól járhatnak. A lap értesülése szerint a bankok számára kötelező lesz a listához való csatlakozás, ami garantálhatja, hogy eképpen teljes körű lesz az adatbázis. 
A Népszava információi szerint már sikerült kidolgozni az egyéni adatfelhasználásnak azt a rendszerét, ami kiállja az adatvédelmi próbát: az ügyfelek maguk dönthetnek arról, hogy a bank milyen módon használja fel adataikat, így nem vesztik el önrendelkezési jogukat. 
forrás: FN.hu

 Google: adatvédelemből elégtelen?
2007. június 12.

A Privacy International (PI) nevű polgárjogi szervezet elkészítette legfrissebb felmérését, amelyből kiderült, hogy a Google az adatvédelem területén korántsem jeleskedik. Sőt! 
Az összes megvizsgált vállalat közül a Google kapta a legrosszabb, "adatvédelmi szempontból ellenséges" minősítést.
A Privacy International ugyanakkor sietett leszögezni, hogy több más online cég sem lehet büszke az adatvédelmére. legnagyobb problémát a Google esetében az jelenti, hogy a felhasználók sem betekinteni nem tudnak a róluk gyűjtött adatokba, sem törölni vagy töröltetni nem tudják azokat. Ráadásul a keresőből származó információk összeköthetők a más szolgáltatásokból (Gmail, Instant Messaging, Google Maps stb.) tárolt adatokkal. A konszern gyakorlatilag semmilyen együttműködésre nem volt hajlandó.
A vállalat ügyvédje útján reagált a felvetésekre, és megvédte adatvédelmi politikáját. Közlésük szerint az adatok összegyűjtése és hosszú távú tárolása azt a célt szolgálja, hogy a cég még jobban megértse a felhasználóit, és javítani tudja szolgáltatásait.
forrás: FN.hu

 Precedensértékű lehet a TorrentSpy-t naplózásra kényszerítő bírói ítélet
2007. június 11.

Precedens nélküli, így könnyedén ilyen értékűvé válhat a TorrentSpy ügyében hozott bírói ítélet, mely szerint a népszerű Bittorrent keresőoldalnak naplóznia kell felhasználóinak tevékenységét, azok kereséseit. A TorrentSpy péntekig fellebbezhet a május 29-én hozott ítélet ellen. A precedensjogra épülő amerikai jogrendszerben Jacqueline Chooljian ítélete gyakorlatilag minden weboldalt arra kényszeríthet a jövőben, hogy naplózza, kövesse látogatóit, majd a hatóság kérésére adja át ezeket az adatokat.
A "kényszerítésre" elsősorban azért van szükség, mert a TorrentSpy - és a többi ehhez hasonló oldal - adatvédelmi irányelveiben kiköti, hogy a felhasználók beleegyezése nélkül nem tárol el látogatókkal kapcsolatos adatokat. Ennek tudatában a weboldal felhasználói biztosak lehetnek abban, hogy tevékenységüket - illetve azonosításra alkalmas adataikat - nem rögzítik, így azok utólag sem visszakereshetők, lehetetlenné téve a jogvédett tartalmak után kutató internetezők későbbi felelősségrevonását.
"Amennyiben az ítélet érvényben marad, az azt jelenti, hogy a weboldalaknak rögzíteniük kell felhasználóik tevékenységét annak ellenére, hogy az adatvédelmi irányelveikben más áll" - nyilatkozta Ira Rothken, a TorrentSpy ügyvédje.
forrás: HWSW.hu

 Hatvanöt évet kaphat a spamkirály
2007. május 31.

Akár 65 év börtön is várhat a spamkirály néven ismertté vált seattle-i férfira, aki az FBI szerint egymaga felelős az interneten terjedő levélszemét tizedéért. A 27 éves férfi négy év alatt több milliárd spamet küldött ki, és milliókat keresett vele. 
Seattle-ben az FBI letartóztatta az Amerika spamkirályaként hírhedté vált Robert Alan Solowayt. A 27 éves férfi és cége, a Newport Internet Marketing Corp. a szakértők szerint az internetet elárasztó levélszemét egytizedéért volt felelős, és lekapcsolása érezhető lesz az egész internet adatforgalmában. 
A szövetségi bíróság 35 rendbeli törvénysértéssel, többek között csalással és pénzmosással vádolja Solowayt, aki, ha minden pontban bűnösnek bizonyul, akár 65 év börtönt és negyedmillió dolláros pénzbüntetést is kaphat. 
Soloway 2003 óta űzte iparszerűen a kéretlen reklámlevelek küldözgetését, meglehetősen nyíltan hirdetve a szolgáltatásait. Az átlagos tarifa 495 dollár volt 20 millió reklámlevél kézbesítéséért 15 nap alatt. A vád szerint ez éves szinten közel 800 ezer dollárt hozott a spamkirály konyhájára. 
A levélszemetet a spammer vírusokkal megfertőzött, távolról irányított gépekről, zombihálózatokról, más néven botnetekről küldte, a cége weboldalát pedig nehezen lenyomozható és utolérhető, általában kínai szolgáltatóknál levő szervereken tárolta, és folyamatosan változtatta a helyét. 
A precendensekre épülő amerikai jogban Soloway pere kiemelkedő fontosságú lehet a spammerek ellen folytatott harc további kimenetelére nézve. A spamkirály egyelőre előzetes letartóztatásban marad, és csak annyit nyilatkozott az ügyvédjén keresztül, hogy nem érzi magát bűnösnek. 
forrás: Index.hu

 A GKM a cég kérésére tartja titokban Hankook-szerződés számait
2007. május 28.

A GKM kezdeményezi, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az adatvédelmi biztos, valamint szakmai és civil szervezetek bevonásával kezdődjön nyilvános szakmai vita a közadatok nyilvánossága és az üzleti titok védelme kérdéséről - közölte Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára az Index főszerkesztőjének és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnökének írt nyílt levelében. Az internetes lap és a civil szervezet ugyanis pert indított azért, hogy a GKM hozza nyilvánosságra a Hankook magyarországi abroncsgyárának felépítéséről, illetve a cég állami támogatásáról kötött szerződést. 
Az államtitkár levelében leszögezi, hogy "a liberális gazdasági tárca" készséggel áll a jogvitát tisztázó eljárás elé. A levélben kifejtett álláspont szerint eleget tettek a nyilvánosság törvényben rögzített követelményeknek. Az állami támogatásban részesülő beruházások és a támogatás legfontosabb paramétereit a szerződés megkötését követő 60 napon belül a GKM hivatalos lapjában, a Gazdasági Közlönyben közzé teszik. 
Az államtitkár levele szerint a Hankook esetében a közlönyben nyilvánosságra hozták a kedvezményezett nevét, a támogatási program megvalósulásának helyét, a támogatás célját és a támogatás összegét. Utalt arra is, hogy az állami támogatások számításának módját az Európai Unió által jóváhagyott hatályos jogszabályok is rögzítik, így a pozitív nemzetgazdasági megtérülés kiszámításának alapelvei is nyilvánosak. 
Ugyanakkor a nyilvánosság minél szélesebb körű érvényesülése mellett a tárca tiszteletben tartja az üzleti titkot, ami védi a verseny szabadságát. 
forrás: Nol.hu

 Magyarázatot vár az Unió a Google-tól
2007. május 25.

Az Európai Bizottság adatvédelmi tanácsadó testülete pénteken felszólította az amerikai Google Inc. internetes keresőrendszert és tartalomközlőt, hogy adjon felvilágosítást a rendszer személyiségi jogokat érintő adatkezeléséről. A Google két évig is őrzi a keresések adatait. Ez az időtartam ad okot aggodalomra, mondta az EU-bizottság egy meg nem nevezett tisztségviselője a Dow Jones hírügynökségnek. A felszólító levelet az EU 27 tagországának képviselőiből álló tanácsadó testület küldte, a csoport a magánszféra védelmére felügyel. Az EU jogi és igazságügyi biztosa célszerűnek tartja a testület levélbe foglalt kérdéseit - mondta Franco Frattini EU-biztos szóvivője. 
A Google a testület következő, júniusi értekezletéig nyilvánosságra hozza válaszát, mondta a Google szóvivője, DJ Collins a hírügynökségnek. 
A cég európai személyiségi jogi tanácsosa, Peter Fleischer azt mondta, hogy a Google korábban addig tartotta meg a személyes adatokat, "amíg az hasznosnak gondolta". Márciusban viszont eldöntötték, hogy ehelyett a keresést követő 18. és 24. hónap között "névtelenítik" a keresési adatokat oly módon, hogy törlik a kereső számítógép IP-címének utolsó számait. Ez megfelelő az adatvédelmi jogok szempontjából, mondták a cégnél. Az EU erre az intézkedésre reagált a pénteki levéllel. A Google álláspontja szerint a felhasználók kereséseinek naplózása javítja a keresőrendszer minőségét, mert felismeri az íráshibákat, alternatívákat tud felajánlani és segít a kéretlen elektronikus levélszemét elleni küzdelemben. 
forrás: Privatbankar.hu

 Péterfalvi: biztonságos a kórházi várólista
2007. május 23.

Személyazonosításra alkalmatlan módon szerepelnek a személyes adatok a kórházi várólistán - tájékoztatta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerdán az MTI-t.
Az ombudsman a távirati irodához eljuttatott közleményben emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban "kórházi várólistaügyben" - pontatlanul fogalmazott nyilatkozatok hatására - többen fordultak hozzá, tiltakozva az ellen, hogy a személyes adataik a várólistákon nyilvánosságra kerüljenek. 
Péterfalvi Attila hangsúlyozta: a betegek adatai kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon szerepelnek a kórházak által az interneten kötelezően közzétett várólistákon. Minden beteg egy úgynevezett egyedi azonosítót, azaz kódszámot kap, a várólistán fel kell tüntetni az ellátás igénybevételének várható időpontját, a várólistán elfoglalt aktuális helyet és a listára felkerülés időpontját - fűzte hozzá. 
Mint az ombudsman írta, jogszabályban előírt, szigorú adatbiztonsági követelmények is garantálják az adatokat kezelő informatikai rendszer biztonságos működését. forrás: FN.hu

 Pornó a munkahelyi mailben - beleolvashat-e a főnök?
2007. május 15.

Négy dolgozótól vált meg a szombathelyi Delphi Hungary Kft., az ok: pornográf tartalmú leveleket küldtek tovább a vállalat elektronikus levelezőrendszerében, amelyet a cég rendszergazdái elmentettek. Az adatvédelmi biztos szerint nem minden határ nélkül való a magánlevelezések megismerésének főnöki óhaja. 
A jogászok vizsgálják az ügy összes körülményét - mondta el a Delphi Hungary Kft. illetékese, Jámbor Zoltán -, és annak befejezése után részletes tájékoztatást adnak álláspontjukról. A dolgok jelenlegi állása alapján a következőt tudják mondani hivatalosan: a Delphi vállalatcsoport által kibocsátott belső irányelvek szigorúan szabályozzák az alkalmazottak számára a vállalat eszközeinek nem üzleti célú használatát és kifejezetten tiltják a pornográf és egyéb, nem elfogadott tartalmú anyagok megtekintését vagy terjesztését. Az irányelvek szerint a munkavállalók elismerik, hogy az e-mailek megfigyelés alatt állnak, és megfelelő intézkedés tehető az elmondottak megsértése esetén. A Delphi pedig fenntartja a jogot arra, hogy a vállalat eszközeinek nem rendeltetésszerű használata esetén megfelelő lépéseket tegyen - mutatott rá Jámbor Zoltán. 
Az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila a következőket közölte: az európai uniós, valamint hazai adatvédelmi gyakorlat értelmében a munkavállalót a munkahelyén is megilleti a magánszférához való jog. Ennek egyik oka többek között az, hogy az a határ, amely a munkahely és a magánélet, az otthon között húzódott, az információs technológiák fejlődésével egyre inkább elmosódik. Azokon a kommunikációs csatornákon - telefonon vagy az elektronikus levelezőrendszeren -, amelyeket a munkáltató a munkavállaló rendelkezésére bocsát, sokszor még a munkavállaló akaratától függetlenül is magánjellegű beszélgetésekre kerül sor. Ilyen eset lehet például, ha a munkavállalót külső személy hívja telefonon, vagy küld számra magánjellegű leveleket. 
Szintén előfordul - ebben az esetben a szabályellenes magatartás szankcionálása már lehetőség a munkáltató számára -, hogy a munkavállaló tudva azt, hogy az eszközöket kizárólag hivatalos célból bocsátják a rendelkezésére, magánjellegű levelet küld más személynek. Ez a munkahelyen előírt szabályt sértő magatartás sem teremthet azonban jogalapot arra, hogy a munkáltató - az elektronikus levelek lemásolásával és tárolásával - olyan adatokat kezeljen - így akár a munkavállaló egészségügyi vagy szexuális életére utaló szenzitív személyes adatot vagy akárcsak a levelekből kiolvasható szociális kapcsolatait -, amelyre egyébként nem lenne jogosult. A munkajogi jogviszonyból származó jogosultságokból fakadóan a munkáltató a munkavállalónak a munkavégzés céljából rendelkezésére bocsátott munkaeszközök használatát jogosult ellenőrizni. Ennek az ellenőrzésnek azonban olyan módon, formában kell megvalósulnia, amely megfelel a személyiségi jogok védelmének, így a személyes adatok védelméhez való jognak is. forrás: Napi.hu

 Az adatvédelem egyre fontosabb a magyaroknak 
2007. május 9.

Duplájára nőtt az adatvédelmi biztoshoz tavaly beérkezett panaszok száma. Erről a 2006-ra vonatkozó beszámolójában beszélt Péterfalvi Attila szerdán a parlamentben. Az adatvédelemre, az információszabadságra és a jogszabály-véleményezésre egyaránt érvényes a panaszok számának növekedése - fejtette ki Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos kitért arra, hogy munkájában tavaly az eddigiek mellett megjelentek a határokon átnyúló vizsgálatok és a nemzetközi kötelezettségek. 
forrás: Index.hu

 Az ombudsman szerint felszerelhetők térfigyelő kamerák a köztemetőkben
2007. május 3.

Péterfalvi Attila szerint felszerelhetők térfigyelő kamerák a köztemetőkben, de azokat csak zárás után lehet működtetni. Az adatvédelmi biztos erről csütörtökön nyilatkozott az MTI-nek annak kapcsán, hogy Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója szerint nagyobb biztonságot jelentene, ha térfigyelő kamerákat helyezhetnének el a temetőben, de korábbi felvetésüket Péterfalvi Attila kategorikusan elutasította azzal, hogy személyiségi jogot sértene a kamerák üzemeltetése.
Péterfalvi Attila azt MTI-nek erre azt mondta: a cég két évvel ezelőtt olyan térfigyelő rendszerről kérte az állásfoglalását, amely a nap 24 órájában működne, a felvételeket rögzítenék, és a visszakereshetőség érdekében egy hétig tárolnák. Felidézte: 2005-ös állásfoglalásában azt írta, hogy adatvédelmi szempontból a nyitvatartási időn kívül - tehát egy zárt temetőben - rögzített felvételek szükséges ideig történő tárolása nem kifogásolható. 
Véleménye szerint a sírkőrongálások megakadályozását, illetve elkövetőinek felderítését megfelelően szolgálná például, ha a kamerákat a kerítések vonalában és a temetőben található főbb csomópontok mentén helyeznék el. Ilyen módon a képfelvevő berendezések csak azoknak a személyeknek a cselekményeit rögzítenék, akik jogszerűtlenül tartózkodnak a temető területén - tette hozzá az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila 2005-ös állásfoglalásában hangsúlyozza azt is: a személyiségi jogok védelme, az ehhez szükséges garanciák biztosítása azt igényli, hogy a temetőkben kamerás megfigyelést csak hatósági személy végezzen, hiszen csak így lehet biztosítani az esetleg szükségessé váló adatkezelések jogszerűségét, továbbá az állampolgárok indokolatlan zaklatásának elkerülését. Erre a rendőrségnek és a közterület-felügyeletnek van felhatalmazása - közölte.
forrás: Gondola.hu

 Testi fenyítés és jogtalan adatkezelés az iskolákban 
2007. április 23.

Több mint 11 ezer panasz érkezett eddig az oktatási jogok miniszteri biztosához. Aáry Tamás Lajos - aki több mint hét éve tölti be a funkciót - elmondta: egyre több a gyermekbántalmazással és az adatvédelemmel kapcsolatos panasz. Az oktatási jogok biztosához érkező panaszok kétharmadát a közoktatásba tanulók vagy szüleik, harmadát pedig a felsőoktatásba járók fogalmazzák meg. 
A legsúlyosabb panaszok közé a testi fenyítés és a bántalmazás tartozik, és mint mondta, sajnos, ezek száma egyre magasabb. 
Előfordul, hogy a gyermekeket jogtalanul tanácsolják el egy iskolából, vagy nem a szabályoknak megfelelően kezeli ad.
forrás: Inforadio.hu

 Az ombudsmanhoz fordulnak a cementgyár ellenzői
2007. április 23.

Az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulnak a nyergesújfalui tervezett cementgyár ellen küzdők, mivel a cég nem hajlandő nekik elektronikus formában kiadni a beruházásról készült hatástanulmányt, a környezetvédelmi felügyelőség pedig 120 ezer forintot kér a fénymásolásért.
A környezetvédelmi felügyelőség és a Holcim Zrt. is igyekszik meggátolni, hogy a civil szervezetek hozzájussanak a Nyergesújfalura tervezett cementgyár részletes környezeti hatástanulmányához - állítják a beruházás ellen tiltakozók. A felügyelőség ugyanis 120 ezer forintot kér a dokumentáció lemásolásáért, a Holcim pedig csak tájékoztatni kíván, a dokumentációt nem adja ki. 
A dunántúli Nyergesújfaluban tervezett új cementgyár ellen küzdő szomszédos önkormányzatok és civil szervezetek kérték a felügyelőséget, hogy a dokumentációt elektronikus formában kérje ki a cégtől. A felügyelőség sazonban azt közölte, hogy "a Holcim vezetősége úgy döntött, hogy a hatástanulmányt elektronikus formában nem adja ki".
A felügyelőség ezután 100 forintos illetéket kért minden egyes lemásolt oldal után, vagyis az 1200 oldalas anyag lemásolása 120 ezer forintba kerülne. A tiltakozók szerint azonban őket mint közhasznú szervezeteket illetékmentesség illetné meg, ezért azt kérték, az anyagot önköltségi áron másolja le, de erre a felügyelőség nem volt hajlandó. A civilek szerint a hatóság eljárása sérti a törvény szellemiségét, ezért az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulnak. Szerintük a cég magatartása azt bizonyítja, igyekeznek meggátolni, hogy független szakértők is megismerkedhessenek a dokumentummal.
forrás: Origo.hu

 Nem költünk spamszűrésre 
2007. április 17.

Drágának tartják a spamszűrést a magyar felhasználók - az MPP szerint 86 százalékuka nem is használ spamszűrőt.
Az MPP által 500 fős mintán végzett felmérés szerint az e-mail címmel rendelkezők mintegy 86 százaléka legfeljebb az ingyenes, vagy csak egy rövid próbaidőszakig használható spamszűrőket hajlandók kipróbálni, ám a szoftverre már nem akarnak áldozni: a lejárat után nem vásárolnak licencet. Mindez azok fényében is lehangoló kép - különösen a szoftvergyártók szempontjából -, hogy egyes kutatók szerint a spamek száma idén a korábbi évek csökkenő tendenciáival homlokegyenest fog változni, s a kéretlen levelek száma éves szinten elérheti az 50-60 milliárdot.
A rengeteg spam nem csupán felmérhetetlen hardver-erőforrást kötnhet majd le, hanem a felhasználóknak is elveszi a kedvét az elektronikus levelezés használatától, hiszen ha nem vesznek igénybe spamszűrőt, akkor a kéretlen levelek napi szintű problémát okoznak, a nem megfelelő spamszűrővel pedig a "jó" levelek egy része sem ér célba.
A megkérdezettek válaszaiból egyébként kiderült az is, hogy mit várnak el a felhasználók egy spamszűrő programtól: ezek szerint a kéretlen leveleket megjelölő szoftverek legyenek könnyen kezelhetők, minden levelezőklienssel kompatibilisek és magyar nyelvűek. A válaszadók a negyedik legfontosabb kritériumnak azt tartják, hogy a spamszűrő program - a legújabb informatikai trendeknek megfelelően - több módszer szerint végezze a munkáját, vagyis több keresőmotort tartalmazzon. 
forrás: Computerworld.hu

 Az adatvédelmi biztos a mindszenti halálesetről
2007. április 13.

A mindszenti férfi halálával összefüggésben a nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés adatvédelmi kérdés, a többi a kegyeleti joggal kapcsolatos - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az ombudsman szerint a hozzátartozók bírósághoz fordulhatnak az ügyben.
Az adatvédelmi ombudsman elmondta, a sajtóban nyilvánosságra hozott, a mentős és a hódmezővásárhelyi kórház orvosa között zajló telefonbeszélgetés adatvédelmi kérdés, más, mint például a boncolási jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatala, a kegyeleti jogot érinti. Péterfalvi Attila hozzátette: a kegyeleti joggal kapcsolatosan az elhunyt férfi hozzátartozói kezdeményezhetnek bírósági eljárást. 
forrás: Hirszerzo.hu

 Véget nem érő tárgyalások az USA vízum ügyében
2007. április 10.

A terrorizmus ellenes küzdelemről, adatvédelemről és vízumkérdésekrél, valamint az EU büntetőjogi politikájáról tárgyaltak Berlinben az amerikai szaktárca és bíróság képviselőivel az Európai Bizottság, valamint az EU elnökségének képviselői.
A nemzetközi terrorizmus globális fenyegetése közepette a biztonsági kérdések jelentős szerepet játszanak az EU és USA együttmuűködésében. Az erőfeszítések koordinálására és az információk megosztására van szükség. A szabad, biztonságos övezetek létrehozása egyúttal a polgári szabadságjogok védelmét és biztonságát is kell hogy jelentse. A megbeszéléseken szó volt a terroristák támogatóinak toborzásáról és radikalizálásáról, illetve az internetnek ebben játszott szerepéről, valamint a lehetséges ellenlépésekről. 
forrás: Ma.hu

 Mégis lesz pozitív adóslista?
2007. április 7.

Dacára az adatvédelmi biztos ellenkezésének, már az ősszel a parlament elé kerülhet a teljes lakossági adóslista törvénytervezete. 
"Még mindig nem vagyok megvásárolható" - így válaszolt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Figyelő azon kérdésére, vajon jól érzékelik-e a bankok, hogy "puhult" valamicskét az ombudsman álláspontja az úgynevezett pozitív lakossági adóslista ügyében. Ez a hitelüket nem fizetők már régóta nyilvántartott adatai helyett a valaha hitelt felvettek teljes körére kiterjedne, a tervezet vitája pedig jelenleg is tart. 
A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a bankok, a fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium, valamint az adatvédelmi biztos között az igazságügyi tárca tűnik fel közvetítői szerepben.
Az adatvédelmi biztos "tehetetlenségével" tisztában vannak a pénzintézetek is. Ráadásul többek között Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok jelenlegi ombudsmanja, aki április 21-én alkotmánybíróként lép hivatalba, szintén melléjük állt, ezért számukra a teljes körű lakossági adósnyilvántartás (TLA) létrehozása nyert ügynek tűnik. Mindez szerintük az ügyfelek érdeke is (az indokokat lásd külön). A Nemzetközi Bankárképző Központ e heti adóslista-konferenciáján azért az is kiderült, hogy tisztázásra váró részletek még bőven akadnak.
forrás: FN.hu

 Hatósági spamszűrőteszt az NHH-tól
2007. április 2.

Spamszűrőket tesztelt a Nemzeti Hírközlési Hatóság. A ritkaságszámba menő kezdeményezés tapintatos a legjobb spamszűrő megnevezésében.
A kéretlen levelek szűrésére alkalmas programokat tesztelt az NHH. A górcső alá vett tíz spamszűrőt számos szempont alapján tesztelték a hatóság munkatársai, majd összegezték benyomásaikat. Az összegzés ugyan konkrét értékítéletet nem mond a szűrőkről - így például azok hatékonyságáról sem -, ám igen részletes használati útmutatót ad a programokhoz. A hazai hatóságoktól általában idegen a tesztelés és az eredmények nyilvánosságra hozatala, azonban az NHH feladata több más mellett a hazai kéretlenlevél-küldők elleni fellépés is, így nem távoli a téma a hivataltól.
A hatósági teszten csak két magyar nyelvű szoftver szerepelt (a POPfile és a Spamihilator), de a közel hatvan oldalas dokumentumba belefért valamennyi szűrő használatához szükséges információ. A tíz kipróbált szűrőprogram közül kettő csak egy bizonyos levelezőhöz használható, nyolc viszont bármelyik kliensprogram mellett használható.
A részletes teszt a hatóság oldaláról tölthető le pfd formátumban. 
forrás: Origo.hu

 Nyilvános a miniszterelnöki kabinet új vezetőinek fizetése 
2007. március 26.

A Kormányszóvivői Iroda - az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján, a Miniszterelnöki Hivatal jogászaival történt konzultáció után - felülvizsgálta a Miniszterelnöki Kabinet munkatársainak fizetésével kapcsolatos álláspontját. Az adatok a Miniszterelnöki Hivatal honlapján is olvashatóak - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Kormányszóvivői Iroda.
A miniszterelnöki kabinetfőnök-helyettes, Pimper Richárd szakállamtitkárként bruttó 854 500 forintos illetményt kap havonta. Baráth Péter kommunikációs főigazgató, Kirsch Zsuzsa marketingkommunikációs igazgató, Rózsa Gyöngyi PR-igazgató és Tóth András, a kabinet szakpolitikai igazgatója közszolgálati jogviszony keretében, politikai főtanácsadóként látják el munkájukat; illetményüket és juttatásaikat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szabályozza, fizetésük egységesen havi bruttó 900 000 forint. 
forrás: Objektivhir.hu

 Péterfalvi az Alkotmánybírósághoz fordul a vizitdíj miatt
2007. március 24.

Alkotmánybírósághoz fordul a vizitdíj visszafizetések miatt az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila aggályosnak tartja, hogy ha a biztosított a huszadik orvoslátogatás után a visszajáró vizitdíjat meg akarja kapni, akkor az addig kapott ellátási nyugtákat a jegyzőnek kell bemutatnia.
Szerinte a jegyzőnek nincs köze ezekhez az adatokhoz. Péterfalvi Attila hangsúlyozta: olyan visszatérítési módot kell kialakítani, melynek során illetéktelen személy, például a jegyző, nem jut információhoz az emberek egészségügyi állapotáról. Azt mondta: aggályait két alkalommal is jelezte az egészségügyi tárcánál, ám mivel érdemi választ nem kapott, az Alkotmánybíróság álláspontját kérte. 
forrás: MNO.hu

 Nem titkolhatják Gyurcsány segítőinek fizetését 
2007. március 23.

Ki kell adnia a Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH) a Gyurcsány Ferencet segítő stáb tagjainak fizetését - írta kérésünkre Péterfalvi Attila a MeH-nek. Az [origo] panaszosként fordult az adatvédelmi biztoshoz, miután a MeH többszöri kérés után sem árulta el az üzleti szférából átcsábított, de hétfőtől már közpénzből fizetett PR-szakértők juttatásait.
A juttatások közzétételét a Kormányszóvivői Iroda - miközben elismerte, hogy az adatvédelmi törvény szerint nyilvánosak ezek az adatok - az elektronikus információszabadságról szóló törvényre hivatkozva tagadta meg. Azt állították, hogy "a MeH munkatársainak illetményére vonatkozó adat személyes adatnak minősül, ezért az nem hozható nyilvánosságra". Az adatvédelmi ombudsman azonban közölte az [origo]-val, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tévesen értelmezi ezt a törvényt, és kérésre kötelesek kiadni a fizetéseket. 
Péterfalvi Attila elmondta, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény csak azt rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek nevét, beosztását nyilvánossá kell tenni. "Ez azonban egyáltalán nem írja felül az adatvédelmi törvényt, amely szerint kérésre ki kell adni a köztisztviselők fizetését. A két törvény két külön dimenzió, egymás mellett és nem egymás fölött léteznek" - mondta az ombudsman.
Miután - még szintén március 5-én - egy újabb megkeresés alkalmával közöltük a Kormányszóvivői Irodával az adatvédelmi ombudsman idevonatkozó véleményét, a következő választ kaptuk. "A Miniszterelnöki Hivatal szakértőinek álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű. Ha az adatvédelmi ombudsman hivatalosan is jelzi, hogy ettől eltérő jogi álláspontja van, akkor a Miniszterelnöki Hivatal a jogszabályok előírásait maximálisan betartva fog eljárni."
Az ügyet megvizsgálva az Adatvédelmi Biztos Hivatala most csütörtök délután küldte el hivatalosan a MeH-nek és az [origo]-nak a mintegy négyoldalas állásfoglalását, amelyben az adatkérésünk teljesítését kéri. A Kormányszóvivői Irodán péntek délelőtt azt közölték, hogy még nem kapták meg Péterfalvi levelét, ha megérkezik, majd tanulmányozzák azt. 
forrás: Origo.hu

 Mit titkol a BKV? 
2007. március 20.

Bár a bíróság a reklámbevételei közzétételére kötelezte a közlekedési céget, a BKV fellebezett az ítélet ellen, és arra hivatkozik, az adatok kiadása a partner reklámcég, a Peron Kft. üzleti titkát sértené. 
Nem hozza nyilvánosságra a reklámszerződéseire és bevételeire vonatkozó adatokat a BKV. Az ügyben egy magánszemély kezdeményezett bírósági eljárást, és bár első fokon a bíróság jogosnak találta a keresetet, a BKV arra hivatkozva fellebbezett, hogy a Peron Reklám Kft. nem járult hozzá az üzleti titkának számító adatok kiadásához. 
Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértőnek 2006 nyarán tűnt fel egy ütött-kopott, "legalább tíz éve kiragasztott" Opel reklám a Keleti pályaudvari (Baross téri) BKV-forgalomirányító épülete tetején. Kulcsár azt szerette volna megtudni, hogy a láthatóan elhanyagolt reklámfelületből mekkora haszna van a közlekedési cégnek, ha van egyáltalán. Ha ugyanis származik belőle bevétel, nem nézne ki ilyen szakadtan. 
A BKV azonban nem tudott választ adni a kérdésre, mert átalánydíjban állapodott meg a Peron reklámcéggel, vagyis arról nincsen adatok, hogy konkrétan a Baross téri Opel-reklámból mekkora bevétele származik a cég. 
Kulcsár ezért kikérte a BKV-től a Peronnal kötött szerződést, illetve azt is, hogy a BKV-nak mekkora bevétele származott a reklámokból 2005-ben és 2006-ban. A cég arra hivatkozva, hogy a Peron üzleti titkairól van szó, nem adott tájékoztatást. 
"Fordulhattam volna az adatvédelmi ombudsmanhoz, aki ugyan megállapíthatja, hogy közérdekű adatokról van szó, de jogosítvány híján azok kiadására nem kötelezheti a BKV-t. Lehetőség lett volna büntető feljelentést tenni, de hiába találják meg a bűnöst, adataim még akkor sem lesznek. Ezért döntöttem a közérdekű adat kiadása iránt indítható per mellett, kötelezze a bíróság a BKV-t" - mondta az Indexnek Kulcsár Zoltán. 
Nem titok, de mégsem adják ki.
A bíróság pedig Kulcsárnak adott igazat, és kötelezte a BKV-t a Peronnal kötött szerződések és az ezekből származó 2005-2006-os bevételek nyilvánosságra hozatalára. 
Az adatvédelmi törvényre támaszkodó indoklásban az áll, "minden gazdálkodással kapcsolatos bevétel közérdekű adatnak tekintendő", mivel a BKV közfeladatot ellátó szerv. 
"A BKV-nál kétféle álláspont fogalmazódott meg: a pert vagy elveszítjük, vagy nem, ezért a cég a fellebbezés mellett döntött" - nyilatkozta a BKV részéről Regőczi Miklós a cég kommunikációs igazgatója. 
Bár a bíróság az indoklásában ennek ellenkezőjét mondta ki, a BKV bízik abban, hogy mivel bevételről és nem kiadásról van szó, hivatkozhatnak arra, hogy a kért adatok a Peron üzleti titkának számítanak. "A BKV kiadná, de a Peron Reklám Kft. ebbe nem egyezett bele" - fogalmazott Regőczi, de annyit elárult, 6-700 millió forintos éves reklámbevételről van szó. 
Regőczi szerint ha másodfokon is igazat ad az adatokat kérő felperesnek a bíróság, precedens értékű ítélet születhet, hiszen akkor az összes állami tulajdonú intézménynek el kell számolnia bevételeivel. A BKV jogászai arra számítanak, ez nem fog megtörténni. 
"Közérdekű adatokról van szó, amit ki nyilvánossá kell tenni. Ez ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy a BKV valamit el akar titkolni, valami nem stimmel" - fogalmazott az Indexnek a BKV felügyelőbizottsági tagja, Vitézy Dávid. 
Az ügy a Fővárosi Bíróságon folytatódik tovább. 
forrás: Index.hu

 Fizessenek a spammerek! 
2007. március 16.

Egy brit férfinek egyetlen kéretlen levél miatt ítélt kártérítést a bíróság. 
Gordon Dicknek elege lett a spamekből, s úgy döntött, komolyan felveszi a küzdelmet e levelek küldői ellen. A harmincéves IT-tanácsadó beperelt egy céget, amely egy darab(!) nem kért levelet küldött neki, s a bíróság a javára döntött, 750 font (körülbelül 273 ezer forint) kártérítést ítéltek meg neki.
A sikeren felbuzdulva Dick elindított egy honlapot (mottója: Fizessenek a spammerek! - Make the Spammers Pay!), hogy segítse azokat, akik az ő példáját követve szintén eljárásokat kívánnak indítani a spamek küldői ellen. A cég viszont, amelyet Dick beperelt, s akiktől egy reklámlevelet kapott, tagadja a spam küldését, s elítéli a férfi akcióját, mondván: egy bevett marketingeszköz használatától kívánja a cégeket elrettenteni. 
forrás: IT.News.hu

 A magáncélú e-mailekbe nem nézhet bele a főnök
2007. március 7.

Magyarországon sincs joguk a munkaadóknak a munkavállalók e-mailjeit ellenőrizni, kivéve, ha a munkáltató kizárólag hivatali célra engedélyezi a számítógép, vagy az internet használatát - közölte a magyar adatvédelmi biztos. Olasz kollégája szerint sem ellenőrizhetik az elektronikus leveleket. 
"Magyarországon a munkáltatók a munkavállalók e-mail levelezését csak abban az esetben ellenőrizhetik, ha az kizárólag hivatali célú e-mail használat" - mondta az InfoRádiónak az adatvédelmi biztos.
Péterfalvi Attila hozzátette: a magánlevelezést és az internethasználatot csak abban az esetben ellenőrizheti a munkaadó, ha kizárólag hivatali célra engedélyezi az elektronikus levelezés és a világháló használatát. Az utóbbi esetben azért, mert a munkavállaló abban a tudatban veszi igénybe ezeket az eszközöket, hogy azok használatát ellenőrizhetik - közölte a szakértő.
Ezeket a kérdéseket Magyarország is az uniós államokhoz hasonlóan szabályozza, mert az adatvédelmi biztosok brüsszeli bizottsága egyezteti az elveket. E fórum keretén belül - mondta el Péterfalvi Attila - állást foglaltak amellett, hogy a dolgozónak valamilyen szinten a munkahelyen is biztosítani kell a magánélethez való jogot. 
forrás: Inforadio.hu

 Nem ellenőrizhetnek az olasz munkaadók
2007. március 7.

Nincs joguk az olaszországi munkaadóknak alkalmazottaik magáncélú elektronikus leveleinek ellenőrzéséhez, miként ahhoz sem, hogy a dolgozók által látogatott honlapok után "kémkedjenek" - jelentette ki Francesco Pizzetti olasz adatvédelmi biztos. 
"Az ügy különösen kényes, mert az alkalmazottak által felkeresett honlapok alapján a munkaadók a magánszférába tartozó információkat gyűjthetnek a dolgozókról" - mondta Pizzetti.
A cégek ugyanakkor rögzíthetnek olyan belső szabályokat, amelyeket a munkatársaknak be kell tartaniuk. Például meg lehet tiltani, hogy munkaidőben pornográf tartalmú honlapokat böngésszenek - tette hozzá a biztos. Annak elhárítására, hogy a dolgozók magánlevelei túlságosan megterheljék a céges elektronikus postát, Pizzetti azt tanácsolja a vállalatvezetőknek: vezessenek be gyűjtő e-mail címeket, amelyek alatt több felhasználó érhető el egyszerre. 
forrás: Stop.hu

 Adatvédelmileg aggályos DNS-minták
2007. március 7.

Egyre nagyobb a világ rendőrségeinek adatéhsége. Németországban elég egy rágalmazás, és az illető máris azt veszi észre, hogy levették az ujjlenyomatát vagy a DNS-mintáját. 
Egy rutinellenőrzés során a bajor rendőrség tavaly 0,6 gramm marihuánát talált egy autóban. A vezető mellett egy fiatal nő volt az egyedüli utas. Bár semmi nem utalt arra, hogy tudott az anyagról, mégis felvették az adatait és az azonosításhoz használható más információkat anélkül, hogy felvilágosították volna arról, hogy az utóbbi mintavételt megtagadhatja. Hivatalosan amfetamin és amfetamin-származékok illegális kereskedelmével gyanúsították meg - törvénytelenül - Michael Betzl bajor adatvédelmi biztos szerint.
A biztos az elmúlt hónapokban vizsgálta a bajor rendőrség adatbázisában szereplő adatokat és arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb gyanúsított vagy tanú esetében a mintavétel teljesen szükségtelen volt. Csupán a Kábítószer Információs Rendszerben tárolt adatok legalább egyharmadánál felmerült a gyanú, hogy azok teljesen feleslegesen vannak elraktározva.
1992-ben a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) még csak 1,8 millió ember ujjlenyomatát tárolta, jelenleg ez a szám már 3,3 millió. 2000-ben 72 000 személytől vettek DNS-mintát, jelenleg viszont már 445 000 ilyen mintát tartanak raktáron. Csak a lopással gyanúsítható személyek DNS-mintáinak száma eléri a 112 300-at. "Erre azért van szükség, mert például egy szexuális bűnöző nem mindig egy szexuális, hanem kisebb bűncselekménnyel kezdi a bűnügyi karrierjét. Például lop vagy garázdaságot követ el. Németországban 1998 és 2006 novembere között 32 470 bűncselekményt sikerült felderíteni a DNS-minták segítségével" - próbálta meg indokolni a hozzáállást Stefanie Amft, a BKA szóvivője. Nos, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szám csupán a tárolt adatok kevesebb, mint tíz százaléka, akkor ez az érvelés nem tűnik túl meggyőzőnek.
Németországban általában tíz évig tárolják egy gyanúsított DNS-mintáját. Rainer Riedl, a bajor belügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy az adatokat csak akkor kötelesek törölni, ha az illetőt bűncselekmény hiányában mentették fel. Amennyiben az ítélet nem ezt, hanem a "bizonyíték hiányában" tételt tartalmazza, akkor az információk a rendszerben maradnak. Mindezek tükrében különösen aggasztónak tartják az adatvédelmi biztosok és a civil szervezetek, hogy további információtárolásokra lehet számítani, elég csak a már elfogadott távközlési adattárolásra vagy a Második Schengeni Információs Rendszer (SIS II) által lehetővé váló európai nemzeti hatóságok közötti adatcsereberékre gondolni. A SIS II-t tavaly már elfogadta az Európai Parlament.
Az adatvédelmi szakemberek szerint ráadásul egyre gyakrabban kerülnek politikai ügyek miatt DNS-minták és ujjlenyomatok az adatbázisokba. Felső-Bajorországban egy 20 éves fiatalembernek azért vették le az ujjlenyomatait, mert náciellenes jelszavakat írt egy jobboldali politikus házára. Szintén Bajorországban egy háborúellenes tüntetésen részt vevő 14 éves (!) fiútól vettek le azonosítókat, amiket azóta államvédelmi információként tárolnak. "A rendőrség egyre gyakrabban gyűjt adatokat a politikai aktivistáktól" - jelentette ki Siegfried Benker, a Zöldek müncheni frakcióvezetője.
Vagyis nem árt tudni, az adattárolás már évekkel ezelőtt elkezdődött. A mostani, illetve a tervezett lépésekkel nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó szögek is belekerülnek az adatvédelem koporsójába. 
forrás: FN.hu

 Adatvédelmi jogsértések a Neptunban?
2007. március 5.

Többen arra panaszkodnak, hogy a nem megfelelő jogosultságkezelés miatt bárki megnézheti kurzustársának kódját és a jegyeit. 
Kifejezetten aggályos, hogy az egyetemek elektronikus tanulmányi rendszerében nem kezelik kellő diszkrécióval a hallgatók személyes adatait - nyilatkozta Péterfalvi Attila a Magyar Hírlapnak. Az adatvédelmi biztos azt követően foglalt állást az ügyben, hogy a napilap több olvasója is arról panaszkodott: a nem megfelelő jogosultságkezelés miatt bárki megnézheti kurzustársának a Neptun-kódját és a jegyeit. Az ombudsman leszögezte: kezdeményezi a Neptun-ügy kivizsgálását. A lap beszámol arról is, hogy az adatvédelem csak az egyik hibája a rendszernek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak jelenleg nagyobb gondot okoz, hogy tantárgyak tűnnek el az új verziójú Neptunban, valamint sem a vizsgajelentkezésnél, sem a tárgyfelvételnél nincs várólista. A lap által megkérdezett informatikusok szerint a hibákat néhány óra alatt meg lehetne oldani.
forrás: Hirado.hu

 Mégsem figyel majd a Nagytestvér
2007. március 3.

Az azóta már visszadobott elektronikus hírközlési törvény módosítástervezete komoly aggodalmat keltett a szakemberekben, a média elfogadhatatlannak, egyszerűen orwellinek minősítette azt. A szolgáltatók szerint felesleges pénzkiadással járna, az adatvédelmi biztos szerint pedig jogilag lenne aggályos egy ilyen törvény. 
A módosítás ugyanis a nemzetbiztonsági hivatalnak folyamatos online hozzáférést engedélyezne a telefonálók és az internetezők összes adatához, míg eddig ahhoz bírósági engedély volt szükséges. Így a bűnüldöző szerv számára megismerhető lenne telefonhívás esetén az előfizető neve, címe, telefonszáma, továbbá azon információ, hogy mikor és kit hívott és mennyi ideig telefonált. Hívásátirányítás esetén az a telefonszám is, amelyre a hívást átirányították, illetőleg a hívás helye. E-mail esetében elérhető lenne az előfizető neve, címe és e-mail címe, továbbá hogy mikor és kinek küldött e-mail üzenetet. Az előfizető hozzáférésére vonatkozó adat, mikor és mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel azonosították, továbbá, hálózati tűzfalaknál a kifelé zajló forgalom is e körbe tartozna.
Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos véleménye alapján pont e biztosítékok hiányoznak, "így sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény szerint az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot". 
Péterfalvi Attila szerint fontos, hogy kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem céljából, mintsem meghatározatlanul "súlyos" bűn elleni küzdelem céljából legyenek megőrizhetőek az adatok. Az azokhoz való hozzáférés csak egyedileg meghatározott bűnüldöző szerveknek legyen lehetséges. Míg a megőrizendő adatok mennyiségét minimálisra kell szorítani, s a közrend céljára megőrzött adatokat el kell különíteni az üzleti célú adatkezelésektől.
"A törvény alapvetően rossz megközelítést alkalmaz, hiszen a jogalkotó abból az alapvető emberi paranoiából indul ki, hogy egyszerűbb az egész társadalmat megfigyelni, mint esetileg egyenként az embereket" - vélte Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója, volt adatvédelmi biztos a FigyelőNet kérdésére.
forrás: FN.hu

 200 ezer dollár büntetés SMS-spamért
2007. március 1.

Pert nyert egy spamküldő vállalat és annak tulajdonosa ellen a Verizon Wireless távközlési konszern. 
Az ítélet szerint a Specialized Programming and Marketing nevű cégnek és annak tulajdonosának, Charles Hendersonnak a jövőben tartózkodnia kell a kéretlen üzenetek küldésétől a Verizon ügyfelei számára. Hendersonnak és a vállalatának 200 000 dolláros kártérítést is kell fizetnie. 
A Verizon Wireless azután indított pert a Specialized Programming and Marketing, illetve Henderson ellen, hogy az ügyfelei összesen 100 000 kéretlen SMS-t kaptak. A távközlési konszernnek tavaly februárban már volt egy hasonló ügye, akkor a Passport Holidays nevű cég ellen lépett fel - sikerrel. A Passport Holidays-t a bíróság eltiltotta a spamküldéstől és 10 000 dolláros kártérítést kellett fizetnie. Hendersonra és a cégére egyébként pont az utóbbi a perben hívták fel a figyelmet a tanúk. 
forrás: SG.hu

 Hamarosan kamerák figyelnek a vonatokon is
2007. március 1.

Az osztrák vasutak igazgatósága arra készül, hogy a vonatszerelvényeken videokamerás figyelést, ellenőrzést vezet be. 
Az ORF osztrák tévé értesülése szerint az erre vonatkozó javaslatot már a legközelebbi napokban az adatvédelmi bizottság elé terjesztik. 
Az intézkedés célja nagyobb biztonság megteremtése a vonaton utazók részére. 
Alsó-Ausztriában egyes pályaudvarokat, például Badenben és Mödlingben, már videokamerával ellenőrzik, s a legközelebbi logikus lépés az lenne, hogy a videokamerás ellenőrzést a vonatokon is bevezessék - véli az osztrák vasutak igazgatósága.
Johann Rankl, az osztrák vasút alsóausztriai igazgatóságának sajtószóvivője szerint az utasok részéről ellenállásra nem kell számítani, ez tűnik ki a körükben végzett felmérésből.
forrás: VG.hu

 Titok marad, ki hogy szavazott gyerekpornó ügyben
2007. február 28.

Szilvásy György államtitokra hivatkozva elutasította a Fidesz kérelmét, miszerint legyen nyilvános az, hogy a miniszterek támogatták-e a gyermekpornográfiával összefüggő törvénymódosítást az ezzel foglalkozó kormányülésen - tájékoztatta a Kormányszóvivői Iroda szerdán az MTI-t. Az adatvédelmi biztos szerint államtitokká minősíthetőek a kormányüléseken elhangzó vélemények.
A Kormányszóvivői Iroda közleményében úgy fogalmaz: Szilvásy György kancelláriaminiszter a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos megkeresése alapján arról tájékoztatta Pelczné Gáll Ildikót, hogy az "érintett törvényjavaslat országgyűlési benyújtásáról hozott döntést tartalmazó, államtitok minősítésű kormányülési összefoglaló nyilvánosságra hozatala iránti kérelme nem teljesíthető".
Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozva: meg lehet tagadni a kormányüléseken elhangzottak nyilvánosságra hozatalát. Az adatvédelmi törvény szerint a döntéselőkészítői anyagok nem nyilvánosak a keletkezésüktől kezdve tíz évig, ez a titkosítás "automatikusan" megtörténik - mondta Péterfalvi Attila. Hozzátette: az üléseken elhangzó vélemények is a döntéselőkészítés részeként értelmezhetőek. Az adatvédelmi biztos rámutatott: pontos szabályok vonatkoznak arra is, hogy mit lehet állam-, vagy szolgálati titokká minősíteni. Például a szavazatokat is lehet így titkosítani - tette hozzá.
forrás: FN.hu

 Tilos dohányreklámokat küldeni 
2007. február 21.

Az adatvédelmi biztos egy társadalmi szervezet kezdeményezésére indított vizsgálata során megállapította, tilos reklámakciók keretében személyes adatokat gyűjteni, vagy a már összegyűjtött adatokat arra a célra felhasználni, hogy dohánytartalmú vagy dohányzásra buzdító információkat, reklámanyagokat küldjenek az érintetteknek. 
Péterfalvi Attila a vizsgálat során azt vizsgálta, szabad-e a pontgyűjtő (hűségkártya) vagy más, direkt marketing körébe tartozó akciók keretében szabad-e az érintettek dohányzási szokásaira vonatkozó adatokat gyűjteni és ezt követően dohányreklámokat számukra kipostázni. 
Mivel az úgynevezett reklámtörvény kimondja, hogy tilos akár közvetlen, akár közvetett formában dohányáru reklámját közzétenni, elsősorban azt a kérdést kellett tisztázni, hogy a fenti esetre alkalmazható-e a törvényi tilalom. A Gazdasági Versenyhivatal szakvéleménye megerősítette, hogy gazdasági reklámnak minősül minden olyan tájékoztatás, amely a fogyasztók előtt valamilyen termék (vagy szolgáltatás) népszerűsítését vagy megismertetését szolgálja - írja közleményében az adatvédelmi biztos. 
A szakvéleményt elfogadva és azzal egyetértve az ombudsman megállapította, hogy - ebben az esetben függetlenül az esetleges beleegyezéstől vagy hozzájárulástól - tilos bármilyen akcióban olyan célból személyes adatokat gyűjteni, vagy a már összegyűjtött adatokat arra a célra felhasználni, hogy bármikor dohánytartalmú vagy dohányzásra buzdító információkat, reklámanyagokat küldjenek az érintettek számára. Természetesen a dohányzási szokásokra vonatkozó különleges adatok törvényes célra (tudományos elemzés vagy népegészségügyi kampányok szervezése) történő gyűjtése ellen - az érintett megfelelő tájékoztatáson alapuló és írásos hozzájárulása mellett - nem emelhető kifogás. Reklámcélra azonban ezek az adatok nem használhatók fel - teszi hozzá a közlemény. 
forrás: Napi.hu

 Rekordszámú spammert jelentettek fel tavaly
2007. február 20.

2005-ben még a fogyasztóvédelem feladata volt a hazai levélszemét-küldőkkel szembeni fellépés, tavaly óta ez már a hírközlési hatóság dolga. A váltást követően a bejelentések száma háromszorosára nőtt.
2006-ban összesen 250 olyan ügyet vizsgált a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), melynek előzménye kéretlenül kiküldött e-mail üzenetek, vagyis spamek küldésével volt kapcsolatos - igaz, ebből közel száz esetben ugyanaz a személy fordult a hivatalhoz. Tavalyelőtt, amikor a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet foglalkozott kéretlen levelekkel, csak 94 bejelentést kellett kivizsgálniuk.
Ugyanakkor csupán a bejelentések kevesebb mint a felében született elmarasztaló határozat - mondta el érdeklődésünkre Sylvester Nóra, az NHH informatikai szabályozási igazgatóságának vezetője.
Pénzbírságot csak 13 esetben szabtak ki: egyenként százezer forintot, összesen tehát 1,3 millió forintjuk bánta a spammereknek az önreklámozást. (2004-ben a fogyasztóvédők szigorúbbak voltak: 46 esetben bírságoltak, s összesen 2 300 000 forintot kasszíroztak - igaz, ők az egész elektronikus kereskedelmi térre vonatkoztatott adatot közöltek, tehát az e-boltokra kivetett bírságokat is tartalmazza az összeg.)
Az NHH-hoz érkező panaszok több mint harmadában vagy hiányos adatokat küldött a feladó, például nem küldte el a kéretlen levél úgynevezett fejlécadatait, amely alapján azonosítható, hogy honnan küldték, vagy saját nevét, lakcímét nem írta meg. Megesett, hogy visszavonták a bejelentést, de az is előfordult - az összes panasz egytizede zárult így -, hogy kiderült: korábban bizony igenis feliratkozott, vagyis kért értesítést, a bejelentő, így a spam nem tekinthető kéretlennek. Ezekben az esetekben természetesen nem lehetett elmarasztaló határozatot hozni. Az eljárások egytizedét végül a bizonyíthatatlanság miatt nem zárhatják elítélő határozattal. Noha a hatóság számára is nyilvánvaló, hogy spamküldésről van szó, a kiküldés során alkalmazott trükkök miatt nem lehet bizonyítani, hogy ténylegesen ki, honnan küldte a levelet - így megbírságolni sincs kit.
Ilyen volt például az az üzleti ajánlat, mely maga is spamként érkezett, és egész e-mailcím-adatbázisokat kínált eladásra - elsősorban más spammereknek. De ide kerültek azok a magánlevélnek álcázott hirdetések is, amelyek mintha csak véletlenül, egy rossz címzés miatt landoltak volna valakinek a postaládájában. Ezeknek hamarosan lejár az idejük: az elektronikus kereskedelmi törvény tervezett változása révén a hatóság eszköztára hamarosan kiegészülhet, így az eddig azonosíthatatlan, elérhetetlen szpemmelők adataihoz - a hírközlési szolgáltatón keresztül - hozzájuthat a spam ellen fellépő hatóság.
Meglepő módon a kéretlen levelek 8 százalékát otthoni felhasználók küldik - igaz, ők csak azért minősülnek magánszemélynek, mert egyéni vállalkozóként hirdetik szolgáltatásaikat. A biztosítási ügynököktől a szőrnövekedés-gátlóval üzletelőkig széles a kéretlen levélben marketingelők skálája. A spamek két százalékát küldik civil szervezetek, három százalékát pedig pártok - annak ellenére, hogy tavaly a parlamenti választások miatt a médiában széles körben foglalkoztak azzal, hogy a kéretlen politikai hirdetés is spamnek számít a kibertérben.
Az 1,3 millió forintnyi bírságot elsősorban visszaesőkre szabta ki a hatóság, de annak eldöntése, hogy bírsággal, vagy csak tiltással zárul egy határozat, attól is függ: milyen rendszerességgel, mekkora körben bocsátottak ki kéretlen levelet. Ha ugyanis a hatósághoz túl sok panasz érkezik egyetlen cégre, akkor abból lehet tudni: több ezer, vagy akár több tízezer címzettje is volt a kéretlen reklámnak.
Hamarosan elkészül a hatóság külön a spambejelentések fogadására szabott űrlapja. Addig a korábbi, spam-bejelentes@nhh.hu címre kell küldeni a panaszokat. Fontos tudni, hogy mivel a bejelentésekre egy közigazgatási hatósági eljárás indul, kell a bejelentő teljes neve, és lakcíme is ahova a határozatot postázhatja az NHH. Ha valaki cégként, vagy cég nevében tesz panaszt - ilyennek minősülnek a vállalati rendszergazdák -, akkor a képviseleti jogosultságot is igazolni kell. A legfontosabb azonban az, hogy a teljes kéretlen levelet el kell küldeni az úgynevezett fejlécadatokkal együtt - ez a legegyszerűbben úgy tehető meg, hogy a spamet csatolt fájlként továbbítják az NHH megadott címére.
forrás: Origo.hu

 Uniós pályázati információkat cenzúráz a kormányhivatal?
2007. február 20.

Írásos hozzájáruláshoz köti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a honlapján megjelenő pályázati kiírásokat más is közölje nyomtatott vagy elektronikus formában. Sokak szerint ez az uniós információk cenzúrázását jelenti. Az adatvédelmi biztos hivatala már vizsgálódik.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) internetes portálján megjelenő pályázati információk csak az ügynökség írásos hozzájárulásával tehetők közzé más nyomtatott vagy elektronikus felületen, az e nélküli közzététel jogi következményeket von maga után. A közlemény az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó új pályázati kiírások nyitányaként olvasható az ügynökség honlapján (www.nfu.gov.hu).
A Világgazdaság megtudta, hogy az adatvédelmi biztosnál már folyamatban is van egy eljárás az NFÜ közleményével kapcsolatban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közintézmény, a pályázati kiírás pedig nyilvános közérdekű adat - reagált a lapnak Kerekes Zsuzsa, az adatvédelmi biztos irodájának információs szabadsággal összefüggő ügyekben illetékes főosztályvezetője. Ugyanakkor közölte, hogy folyamatban lévő eljárásról annak lezárultáig nem nyilatkozhat. Kerekes Zsuzsa egyidejűleg emlékeztetett az 1992. évi LXIII. törvényre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. A törvény értelmében a közintézmények minden olyan adata, amely nem személyes jellegű, és nem szolgálati, állam- vagy üzleti titok, közérdekűnek számít, ráadásul az Alkotmány, 1989-es módosítása óta, ugyancsak kimondja, hogy mindenki hozzáférhet a közérdekű adatokhoz, és terjesztheti azokat.
A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége úgy véli, hogy nem jogszerű az NFÜ korlátozása, mert EU-információk terjesztését veti alá központi cenzúrának - szögezte le Maróczi Imre elnök. Szerinte, ha betartanák az előírást, a pályázati piacon működő vállalkozások mind megbénulhatnának, mivel nem tehetnének ajánlatot az ügyfélnek a megjelent pályázati kiírások alapján. Ráadásul az engedélykérés sem megoldás, mert így egy ügyintézői tollvonással felülírhatnák az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit, korlátozva, hátrányos helyzetbe hozva az említett cégeket.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem követett el törvénysértést a közléssel, nem megtiltotta, hanem hozzájáruláshoz kötötte a pályázati információk megjelentetését - tudatta a lappal az NFÜ. Ennek értelme, hogy az egyes honlapok, amelyek használni/megjeleníteni kívánják a pályázati kiírásokkal kapcsolatos információkat, a mindig korrekt, frissített információkat használják. "Szeretnénk elérni, hogy a portálok linkként jelöljék meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapját, ahol az esetleges változtatások is helyesen vannak megjelenítve" - írja az NFÜ. A hivatal szerint a hozzájárulás-kérés teljes mértékben a hiteles tájékoztatást szolgálja - nem a pályázók ellen van, hanem az ő érdeküket szolgálja.
Tagállamként Magyarországnak alapvető kötelessége, hogy mindenki számára egyformán biztosítsa az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét - summázta véleményét az NFÜ eljárásával kapcsolatban Balázs Péter, az első magyar EU-biztos. Ebbe beletartozik a diszkriminációmentes elérhetőség, a közzététel és az is, hogy az adott információ eljusson oda, ahova szánták. (vg.hu) 
forrás: MNO.hu

 Minden adatunkhoz hozzáférne az NBH
2007. február 9.

Civil szervezetek szerint az elektronikus hírközlési törvény módosításának tervezete adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan, ellentmond a vonatkozó EU-irányelveknek és alkotmányellenes: a nemzetbiztonsági hivatalnak folyamatos online hozzáférést adna a telefonálók és az internetezők összes adatához, a szerzői jogvédők pedig még a mobilosok helymeghatározási adatait is kikérethetnék a szolgáltatóktól. A tervezetet már az adatvédelmi biztos is bírálta - írja az Index.
Az EU 1997 óta több irányelvben tette lehetővé a tagállamok számára, hogy hírközlési szolgáltatóikat - bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel - a kommunikációval összefüggő forgalmi és egyéb kísérőadatok megőrzésére és szolgáltatására kötelezzék. Teszi mindezt annak érdekében, hogy "ezen adatok az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése céljából rendelkezésre álljanak". 
Telefonszolgáltatás esetén például ilyen adat az előfizető neve, címe, telefonszáma, továbbá hogy mikor és kit hívott és mennyi ideig telefonált. Hívásátirányítás esetén az a telefonszám is, amelyre a hívást átirányították, illetőleg mobilhívás esetén a hívót a híváskor éppen kiszolgáló rádiócella földrajzi adatai (vagyis a hívás helye). 
Az e-mail esetében az előfizető neve, címe és e-mail címe, továbbá hogy mikor és kinek küldött e-mail üzenetet. Az internet-hozzáférés tekintetében az, hogy az előfizető milyen típusú hozzáféréssel rendelkezik (ADSL, kábelmodemes, vagy betárcsázós - ebben az esetben kell a telefonszáma is), mikor és mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel (IP-cím) azonosították, továbbá, hogy a hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím-leképezések történtek. 
A kommunikáció tartalmára vonatkozó információkat nem tárolhatják a hírközlési szolgáltatók, az igénybe vett hírközlési szolgáltatások során keletkező forgalmi adatokat és egyéb kísérőadatokat viszont kötelesek legalább hat hónapig és legfeljebb két évig megőrizni, és az erre jogszabályban felhatalmazott szervezetek részére átadni. Az adatkérésre jogszabályban felhatalmazott szervek Magyarországon az arra hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok, valamint nemzetbiztonsági szolgálatok. 
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint "az elektronikus hírközlési törvény módosításával kedveskedik három minisztérium a Nagy Testvérnek". A törvénytervezet véleményezési határidejének utolsó napján jelent meg a 2/2007. (I.24.) AB határozat, amely a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés szabályaival részletesen foglalkozik és a TASZ szerint az egész rendszer újrarajzolását fogja eredményezni, mivel számos törvényhelyet megsemmisített. Az elektronikus hírközlési törvény módosítása ezzel időzítése miatt nem foglalkozhatott, bár az AB határozat és a törvénymódosítás tartalmilag szorosan összefügg. 
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) jogi álláspontja szerint a tervezett módosítás nem felel meg sem a jogharmonizációs kötelezettségnek, sem a magyar jogszabályoknak, ezért az MTE javasolta, hogy a jogalkotó vizsgálja felül a jelenlegi módosítási javaslatot, és annak átdolgozásába vonja be az érintett hatóságokat - köztük a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Adatvédelmi Biztos Irodáját -, illetve a piaci szereplőket. 
Az MTE részletes véleményt készített a GKM számára, mely szerint a harmonizációs célú törvénymódosítás több ponton ellentmond az uniós irányelvnek. Az adatkezelésre vonatkozóan túlterjeszkedik az irányelv által előírtakon: az irányelv kérésre történő adatszolgáltatásról szól, súlyos bűncselekmények esetén. A GKM tervezete ezzel szemben "folyamatos online hozzáférést biztosítana a nemzetbiztonságnak, megszüntetve az ellenőrizhetőséget és átláthatóságot" - áll az MTE szakvéleményében. 
A törvénymódosítás tervezetét a közigazgatási egyeztetés folyamata során Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is véleményezte. 
A szaktárca számára készült szakmai észrevételeiből kiderül, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében feldolgozott adatok megőrzésével kapcsolatban "a 29-es adatvédelmi munkacsoport többször kifejezte aggodalmát a forgalmi adatok ilyen tömeges megőrzése miatt. Kifejtette, hogy a forgalmi adatok megőrzése sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény szerint az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. [...] A tagállamok tehát a terrorizmus elleni küzdelem nevében nem fogadhatnak el bármilyen, általuk szükségesnek vélt intézkedést." 
A munkacsoport szerint az adatok kizárólag egyedileg meghatározott bűnüldöző szervek számára lehetnek hozzáférhetők, a megőrizendő adatok mennyiségét minimálisra kell szorítani, és a közrend céljára megőrzött adatokat el kell különíteni az üzleti célú adatkezelésektől. 
A magyar törvénymódosítás-tervezettel kapcsolatban Péterfalvi kifogásolta a tervezet előlapján szereplő "nem nyilvános" jelölést. "A tervezet az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvénynek a jogalkotás nyilvánosságáról rendelkezései értelmében nyilvános" - írta az adatvédelmi biztos Kákosy Csaba GKM-kabinetfőnöknek címzett szakvéleményében, kijelentve azt is, hogy "ez a módosítás álláspontom szerint sértheti az alkotmányos alapjogok korlátozása esetében alkalmazott szükségesség és arányosság követelményét". 
forrás: MNO.hu

 Kötelező adóslista jövőre?
2007. február 9.

A pozitív adóslistának nevezett, minden hitelfelvevő adatait és törlesztési képességét tartalmazó adatbázis felállításához törvényt kell módosítani. Az adatvédelmi biztos nem támogatja a kezdeményezést. 
Jövő év közepétől indulhat a teljes banki adóslista - mondta a Magyar Bankszövetség elnöke. Erdei Tamás kedden egyeztetett a kormányfővel a banki szolgáltatásokat vizsgáló szakértői bizottság jelentéséről, és abban állapodtak meg, hogy többfordulós szakmai munka kezdődik az adóslista létrehozásáról, és ennek eredményeként június végén már dönthet a bevezetés forgatókönyvéről a kormány.
A pozitív adóslistának nevezett, minden hitelfelvevő adatait és törlesztési képességét tartalmazó adatbázis felállításához törvényt kell módosítani. Erdei Tamás szerint az informatikai fejlesztés 6-9 hónapot vesz igénybe, és idő kell a meglévő adatok feltöltéséhez is. Jelenleg a bankok csak annyit tudhatnak meg, hogy a hozzájuk forduló ügyfél nem maradt-e el más pénzintézetnél a törlesztéssel. A bankszakma évek óta lobbizik a teljes adóslistáért, amely adatvédelmi szempontból viszont aggályos lehet.
Péterfalvi Attila ombudsman nem támogatja a kezdeményezést, mivel szerinte így jóval szélesebb körű lenne az üzleti szféra által kezelt adatok köre. A miniszterelnök által felkért szakértői bizottság viszont úgy látja, hogy van olyan alkotmányos érdek, mégpedig a lakossági hitelcsődök csökkenése, amely indokolhatja a módosítást. A központi hitelinformációs rendszer (KHR) lakossági listáján múlt év végén 370 ezer magánszemély mintegy 550 ezer mulasztását tartották nyilván, ez 18 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
forrás: Hirado.hu

 Letartóztatták a Spamkirálynőt - aki valójában férfi
2007. február 1.

Dél-Korea legtermékenyebb spammerét két hónapos nyomozás után tartóztatták le. 
A dél-koreai rendőrség őrizetbe vette azt a 21 éves férfit (a rendőrség csak a vezetéknevét fedte fel: Park), akit azzal vádolnak, hogy az elmúlt néhány évben több billió (igen, a dél-koreai rendőrök állítása szerint billió [trillion], bár valószínű, hogy ezzel csak a fogás nagyságát és a nyomozás nagyszerűségét akarják kiemelni, még akkor is, ha a spamküldést a vádlottak négy éven át űzték) kéretlen levelet küldött szét az általa feltört zombigépeken keresztül, s emellett társával a spamek segítségével adathalászatot is folytatott.
"Park egy rosszindulatú szoftvert készített, melynek segítségével Kim Ha-Na (női) nicknévvel 2003 óta több billió spamet továbbított" - tájékoztatta a sajtót Lee Youn-Sil, a nyomozás vezetője. (Park egyébként az általa fejlesztett címkereső és üzenetküldő programot a neten mindössze 318 US dollárnak megfelelő összegért árulta is, és legalább négy vásárlásról biztosan tud a rendőrség.) Kim Ha-Na a dél-koreai lapoktól kapta a Spamkirálynő elnevezést, mert az általa küldött bosszantó spamekkel - melyekben pénzügyi és pornográf tartalmú szolgáltatásokat ajánlottak - gyakorlatilag Dél-Korea minden e-mail postafiókkal rendelkező lakója rendszeresen találkozott. Amikor a probléma már elviselhetetlen mértékűre nőtt, akkor lépett közbe a Koreai Információbiztonsági Hivatal, s két hónapos nyomozás után fülelték le az elkövetőket.
A rendőrség szerint egy elmarasztaló ítélet esetén Parkra és bűntársára feltehetőleg három év börtön vagy 30 millió won (41 000 dollár) büntetés vár. (A dél-koreai parlament a múlt hónapban szigorított a büntetési tételeken, előtte csak pénzbüntetéssel sújthatták az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőit.)
A vizsgálat szerint a páros 318 szervert törtek fel, közöttük állami hivatalok, bankok és vállalatok gépeit, s a kéretlen levelek segítségével 12 000 ember adatait szerezték meg törvénytelenül, melyeket azután áruba bocsátottak. Csak tavaly, a szeptember és december közötti időszakban 1,6 milliárd spamet küldtek szét, az adatok eladásából pedig körülbelül 100 ezer dollárnak megfelelő bevételre tettek szert. 
forrás: IT.news.hu

 Péterfalvi mobilszámát is feltették a netre 
2007. január 30.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mobilszámát is közzétette a külföldi szerverről üzemeltetett kuruc.info hírportál szerdán. 
A portál készítői a telefonszám közzétételét azzal magyarázták, hogy így Péterfalvi Attila - általuk hazugságnak minősített - kijelentéseire válaszolnak. Az olvasók tanácsot kapnak, hogy miként lehet az adatbiztos telefonját az interneten keresztül, "azonosíthatatlanul" felhívni.
A kuruc.info vasárnap közölte Schmidt Mária mobilszámát, valamint egy állítólagos listát arról, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatója milyen közéleti személyiségeket hívott fel január 15. és 25. között. Nem sokkal később a portál visszavonta az általa közölteket, jelezve: valaki valószínűleg felültette őket.
Schmidt Mária aznap közleményben tudatta, hogy a kuruc.info hírportál hónapok óta sorozatosan támadja személyét, magánéletéről "hazugságokat, aljas rágalmakat terjesztenek". 
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Népszabadság című napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a híváslista személyes adat, jogosulatlan megszerzése köztörvényes bűncselekmény. Szerinte az, hogy a lista hamis, "aligha enyhít a vétken". 
forrás: FN.hu

 Péterfalvi: én biztosan nem fogom kitölteni
2007. január 26.

A Magyar Posta olyan kérdőív kitöltésére kéri az embereket, amelyben számos személyes adatra is kíváncsiak. Az adatvédelmi biztos szerint a posta adatkezelési szabályai jogszerűek, ettől függetlenül Péterfalvi Attila nem küldené vissza a nyereménnyel kecsegtető papírt. 
A kérdőívet nem muszáj kitölteni, az embereknek kötelezően csak a népszámláláskor kell válaszolniuk a kérdezőbiztosoknak. Az embereket tájékoztatni kell arról is, hogy eldönthetik: részt vesznek-e a felmérésben, vagy sem - közölte az ombudsman.
Mint mondta: a Magyar Posta által kiküldött papírból teljes személyiségprofil állítható össze, hiszen a többi mellett az anyagi kondíciókra vagy a káros szenvedélyekre is rákérdeznek. A posta célja ezzel az, hogy saját adatokkal rendelkezzen a reklámtevékenységéhez - vélekedett Péterfalvi Attila. 
forrás: inforadio.hu

 Havi hatszázezer forint kárt okozhat a spam 
2007. január 25.

Akár havi hatszázezer forint kárt is okozhat egy száz fős magyar vállalatnak a kéretlen e-mail, amit egy sikeres vírus- vagy adathalász támadás további súlyos összegekkel terhelhet.
Egy száz fős magyar vállalat munkatársai naponta átlagosan negyven kéretlen e-mailt (spam) kapnak a szakértői statisztikák szerint, s ezekkel egyenként mintegy tíz másodpercet foglalkoznak. 2500 forintos óránkénti munkaerőköltséggel számolva a levélszemét így havi 600 ezer forint kárt okoz a cégnek, amit egy sikeres vírus- vagy adathalász támadás további súlyos összegekkel terhelhet. 
Bódis Ákos, a levélszemétszűrő szoftverekkel foglalkozó Yellow Cube 2000 Kft. ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón elmondta: az USA-ban minden tíz internetes levél közül kilenc spam. Magyarországon még nem ennyire rossz a helyzet, de a kéretlen levelek aránya egyre inkább közelíti a nemzetközi szintet. Több magyar internet szolgáltató esetében már 45-80 százalékos az arány. 
forrás: mfor.hu

 Kiderült, miért lett műveleti terület a Kossuth tér 
2007. január 24.

Nyilvánosságra hozta a budapesti rendőrfőkapitány azt az aktát, amelyben Gergényi Péter műveleti területté nyilvánította az Országház előtti teret. A Kossuth tér lezárásának okát tartalmazó dokumentum megismerését korábban több civil szervezet és az adatvédelmi biztos is szorgalmazta. 
Gergényi Péter, Budapest főkapitánya ezt az után tette közzé, hogy az adatvédelmi biztos többször hangsúlyozta: ez a határozat közérdekű, ezért nyilvánosságra kell hozni. Az Országház környéke 2006. október 23-án lett biztonsági műveleti terület. A határozat szerint a szükséges ideig, de legkésőbb 2006. november 24-ig. Az indoklás szerint azért, mert a 23-ai ünnepi rendezvények idején kialakult, közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények, illetve a további rendbontások megelőzése érdekében a védett személyek és az Országház, mind az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmény biztonságának megőrzése szükséges.
A főkapitány a rendőrségi törvény egyik bekezdésére hivatkozik, amely szerint a rendőr a védett személy biztonsága érdekében területet lezárhat és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A második dokumentumban az előbb említett személyi és létesítménybiztosítás intézkedés meghosszabbításáról olvashatunk, amelyet Gergényi Péter 2006 november 25-től a szükséges ideig, illetve most már a biztonsági kockázat fennállásának időtartamáig rendelte el.
A továbbiakban a Kossuth tér biztonsági műveleti területté nyilvánításának indokai találhatók hosszabban leírva. Arról viszont nem szól a dokumentum, hogy mit jelent a biztonsági kockázat fennállása, vagyis, hogy meddig lesz még a Kossuth tér biztonsági műveleti terület, ezért a kérdéssel megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Azt a választ adták, hogy minden, amit ebben a témában közölni akartak, az benne van a közreadott dokumentumban. Erről a továbbiakban nem nyilatkoznak.
forrás: Radio.hu

 Eltitkolt alkotmánytervezet
2007. január 20.

A múlt héten jogerősen pert veszített a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület, azaz mégsem kaphatja meg az igazságügyi tárca tervezetét az új Alkotmányról. Az adatvédelmi törvényben van egy rendelkezés, és e szerint 10 évig nem nyilvános az az adat, amely egy döntés meghozatalára irányuló eljárás során keletkezik. 
A civilek úgy gondolták, hogy mivel a miniszter már a kormány elé terjesztette azt a bizonyos javaslatot, így a döntés-előkészítés már lezárult. Első fokon ezt elfogadták, az adatvédelmi biztos is így gondolta. Úgy hitték, az Alkotmány-tervezet szövege közérdekű adat. A Fővárosi Ítélőtábla azonban másként döntött, szerinte a miniszterelnök ebben a kérdésben nem kompetens, vagyis a miniszter nem teheti tőle függővé a nyilvánosságra hozatalt. Más törvények ugyanis különböző egyeztetésekről, véleményeztetésekről szólnak, amelyek az alaptörvény esetében megkerülhetetlenek. A lényeg az, hogy a törvények nem egyértelműek, nem tudni, hogy ami a miniszterelnök asztalán van, az jogszabály-tervezet, vagy a döntés megalapozását szolgáló adat. Nyilván lesz majd egy pillanat, amikor a köz belepillanthat saját Alkotmányába, merthogy a sajátja, az biztos, csak az bizonytalan, hogy mikortól. Mindenesetre Majtényi Lászlónak, a köztársaság első adatvédelmi biztosának szaporább lett a pulzusa, amikor a hírt meghallotta, és eszébe jutott, meg nekünk is, hogy éppen most jelentetett meg könyvet az állam átláthatóságáról, és az információszabadságról. 
Ez az a pont, ahol egy civilizált országban nem is igazán foglalkoznak a joggal. Önmagában elfogadhatatlan, hogy éveken keresztül közpénzből készülő alkotmánytervezetről az mondja az állam a polgárainak, hogy nem ez nem ismerhető meg. Hogy jön ahhoz a Magyar Köztársaság, hogy a köztársaság tervezett alaptörvényét ne adja oda társadalomnak? 
forrás: Radio.hu

 Gergényi titkolózik - Készülődés a március 15-i nemzeti ünnepre
2007. január 13.

Hiába kértük írásban a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, hogy juttassák el lapunkhoz azt a határozatot, amelyben Gergényi Péter főkapitány műveleti területté nyilvánította a Kossuth teret. A BRFK szóvivője szerint jogászok, szakértők vizsgálják, teljesíthető-e lapunk kérése. Szerintünk viszont fölöslegesen, hiszen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak azt mondta: a dokumentumot a rendőrségnek ki kell adnia, hiszen a főkapitány döntése több alkotmányos jogot érint. Ilyen a helyváltoztatás és a gyülekezés szabadsága. 
Az viszont nyilvánvaló, hogy a rendőrség készül március 15-re, sőt szükség esetén határőröket is megbíznak objektumvédelmi feladatokkal - tájékoztatta lapunkat Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. Emlékezetes, a tavalyi ünnepen Gyurcsány Ferenc beszéde alatt látványosan megjelentek a fegyveres kommandósok a Nemzeti Múzeum tetején. S mint arról korábban beszámoltunk, a kormány hárommilliárd forintot kíván tömegoszlató eszközök (vízágyúk, viperák, gumibotok) beszerzésére fordítani a rendőrség számára, emellett a rendészeti minisztérium elképzelései szerint az elkövetkező időszakban duplájára emelkedhet a rendőrség lovas állományának létszáma.
forrás: MNO.hu

 Törvényt sértettek a pedofília ügyében nyomozó német rendőrök?
2007. január 12.

Több mint 20 millió ember hitelkártyaforgalmát vizsgálta át a rendőrség Németországban, hogy leleplezzen egy pedofil filmeket terjesztő bandát. Az ügy azonban ezzel nem zárult le, három ügyvéd az alkotmánybírósághoz fordult az adatvédelem megsértése miatt.
A hónapokon át tartó aprólékos munka végül beváltotta a hozzáfűzött reményt, mert 322 ember esetében bizonyosságot nyert, hogy 79 dollár 99 centért kiskorúakkal felvett szexuális jeleneteket hívott le az internetről és ezzel büntetendő cselekményt követett el. Németországban ugyanis még a pedofil jelenetek megtekintését is tiltja a törvény. 
Időközben csaknem valamennyien beismerték a bűncselekmény elkövetését.
Noha adatvédelmi szervek nem találtak kivetnivalót a rendőrségi akcióban, három ügyvéd mégis az alkotmánybírósághoz fordult jogtiprás címén, amit a német lakosság több mint egyötöde ellen követtek el, mert teljesen alaptalanul gyanúsították, és pénzügyleteit jogtalanul ellenőrizték. 
A keresetet beterjesztő ügyvédek szerint bírói engedélyre lett volna szükség a több millió hitelkártya-tulajdonos pénzügyleteinek átvilágításához. 
forrás: Inforadio.hu

 Péterfalvi: Aggályos lehet a vizitdíjról szóló rendelkezés
2007. január 10.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az MNO-tól értesült arról, hogy a jegyző ilyen módon tudomást szerezhet a betegek orvoshoz járási szokásairól. (Az adatvédelmi törvény szerint az egészségi állapotra vonatkozó adatok az úgynevezett "különleges adatok" körébe tartoznak.) Mint mondta, teljesen jogos a felvetésünk - tudniillik, hogy nem aggályos-e ez adatvédelmi szempontból -, ám őt, ahogyan ez már lassan szokássá vált, nem keresték meg előzetes egyeztetésre e törvénnyel kapcsolatban sem.
Az ombudsman szerint különösen az egészségügyi tárgyú törvények előkészítése során "feledkeznek" meg előszeretettel az egyébként kötelező egyeztetésről. Péterfalvi Attila megígérte: megnézi pontosan a vizitdíjjal kapcsolatos jogszabályt és rendelkezéseket, s amennyiben adatvédelmi vonzata van a dolognak, megteszi a szükséges intézkedéseket, s tájékoztatja lapunkat erről. 
forrás: MNO.hu

 A gázár-támogatás törvényi rendezését sürgeti az adatvédelmi biztos
2007. január 5.

Az adatvédelmi biztos szerint aggályos a gázártámogatási rendszer jelenlegi formája. Péterfalvi Attila a Független Hírügynökségnek azt mondta: a kompenzációhoz szükséges űrlapon olyan adatokat kell megadniuk az embereknek, amelyeket csak törvény rendelhet el, ezért a kormányrendelettel életbe léptetett szabályokat törvényben kell meghatározni. 
Péterfalvi Attila vitatja, hogy a legkülönfélébb személyes adatokat a támogatást kérők valóban önkéntesen adják meg az államkincstárnak, amely jóváhagyja a kompenzációt. Ezért a biztos a törvényi előírást sürgeti annak érdekében, hogy a hivatal jogszerűen kezelhesse a személyes adatokat.
Nem tartja elfogadhatónak azt az általános felhatalmazást, amelyet a támogatásban részesülők adnak arra, hogy a kérelemben foglalt adatok valódiságát ellenőrizhesse az államkincstár és az APEH. A bekért adatok birtokában a vagyoni helyzet is vizsgálható ugyanis, márpedig ehhez nem elegendő ez a fajta jogszabályi előírás - véli Péterfalvi Attila.
Különösen aggályosnak látja az APEH bevonását, illetve ennek szabályozását az ombudsman. Ilyen személyes adatokat csak törvényi felhatalmazás birtokában adhat át egyik állami szerv egy másiknak, a kormányrendelet tehát ehhez sem elegendő. Azt pedig egyébként is homályosnak tartja, ahogyan a hatályos jogszabály fogalmaz, hogy a kérelmezők által megadott adatokat "indokolt esetben" az APEH bevonásával ellenőrzik.
Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy nem akarja megakadályozni a gázár-támogatás folyósíthatóságát, de a jelenlegi szabályozást nem tartja elfogadhatónak. Ezért Kiss Péternek még decemberben írott levelében kezdeményezte az előírások törvénybe foglalását. Az ombudsman elmondta, hogy válaszában Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter nem zárkózott el attól, hogy a nagy kérelmezési roham lecsengése után elvégezzék a törvényalkotást.
forrás: UNO.hu

PPOS ©2004-2017