Privacy policy online services

Adatvédelmi hírek

ARCHÍVUM 2006

 Januártól nyilvánosak a várólisták
2006. december 26.

Januártól nyilvánosak lesznek a várólisták az egészségügyben. Az új rendszer bevezetéséről rendelkező reformtörvény végrehajtási rendeletéről múlt héten döntött a kormány. A kabinet döntése szerint internetes oldalon kell jövő évtől nyilvánosságra hozni a várólistákat, az adatvédelem érdekében azonban a betegek csakis kóddal szerepelhetnek majd az oldalakon. 
A kormány döntése értelmében a beteg egyedi azonosítója mellett a beavatkozás várható időpontját, helyét, valamint azt is nyilvánosságra kell majd hozni az oldalakon, hogy a beteg éppen milyen helyet foglal el a várólistán. Az új rendszer miatt módosítani kell az intézmények adatvédelmi szabályzatát is, erre 2007. január 1-jétől számítva 30 napos határidőt ad a rendelet.
A várólistára kizárólag a kezelőorvos veheti fel a beteget. A sorrendet a felkerülés időpontja határozza majd meg, amitől csak megfelelő és kellően dokumentált indokkal lehet eltérni. A kormány szerint ezzel kizárható lesz, hogy valaki pénzért hamarabb kapjon ellátást.
A Hungarotransplant megszüntetésével a központi várólistákat az Országos Vérellátó Szolgálat fogja kezelni: ez a szervezet foglalkozik majd a transzplantációk és a nagy költségű ellátások várólistáival. Az egészségügyi intézményeknek abban az esetben kell majd várólistát vezetniük, ha az intézményben tartós kapacitáshiány áll fenn - tájékoztatott a kormányszóvivő közleményben.
forrás: UNO.hu

 Kivételes karácsonyi spam-láz - nemzetközi szabályozást sürget az F-Secure
2006. december 21.

A finn F-Secure Corporation a vállalat honlapján található weblogon tette közzé friss kutatásának eredményét, mely szerint 2006 karácsonyán a bevásárlási lázra, az új módszerekre és az utóbbi időszak féregtámadásaira építő spamelők kivételes mennyiségű levélszeméttel árasztják el a nethasználók postafiókjait 
Az elmúlt egy évben kétszeresére nőtt a most már többnyire képeket tartalmazó spamek átlagos mérete. Továbbá két év alatt megháromszorozódott a csaliként létrehozott postafiókokba küldött levélszemét mennyisége is. A növekedés mértéke ugyanakkor nem volt állandó, ugyanis az utóbbi egy évben jelentősen fokozódott. Az előző két adatra alapozva szintén elmondható, hogy a spamek byte-ban mért terjedelme több mint tizenötszörösére nőtt két év alatt.
Az F-Secure álláspontja szerint a levélszemét mennyisége hamarosan eléri azt a szintet, amikor már csak a nemzetközi szabályozás állíthatja meg annak további növekedését. 
forrás: Híradó.hu

 Elfogadták az utasnyilvántartási megállapodásról szóló törvényt
2006. december 18.

Csak az utazó tájékoztatása után adhatók ki az utasnyilvántartási adatok az Egyesült Államoknak az Országgyűlés által hétfőn 361 igen és 1 nem szavazattal módosított törvény szerint. A módosított szöveg szerint az utas aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást tudomásul vette. 
A parlament eredetileg november 20-án fogadta el az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök adatvédelmi aggályok miatt küldött vissza az Országgyűlésnek.
forrás: Privatbankar.hu

 Folytatná munkáját két ombudsman
2006. december 13.

Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szívesen folytatná a munkáját azután is, hogy jövőre lejár a megbízatásuk.
Lenkovics Barnabás úgy nyilatkozott: ha újra kapna jelölést és a parlamenti pártok is támogatnák, akkor megint elvállalná a feladatot, mert az elmúlt hat év tapasztalatainak további hasznosulása a jogállam érdeke is. Péterfalvi Attila szintén azt mondta az MTI-nek, hogy folytatná, ha bizalmat kapna. Ezt azzal indokolta, hogy bár sok a konfliktus a munkájában, jó látni, hogy eddigi tevékenységének beérik az eredménye.
A négy országgyűlési biztos hatéves mandátuma 2007-ben jár le. Új ombudsmant a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választ, kétharmados többséggel. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke már novemberben jelezte, hogy megkezdi az egyeztetést az öt parlamenti frakció vezetőjével a biztosok személyéről. 
forrás: Reggel.hu

 Ombudsmani vizsgálat a liberálisok hírTV-s bojkottja miatt
2006. december 8.

Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos azt szeretné megtudni, sérül-e a hírTV nézőinek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó joga azzal, hogy a liberálisok rendszeresen megtagadják a tájékoztatást.
Ezen a héten sem voltak hajlandóak nyilatkozni a hírTV-nek a szabaddemokrata kormánytagok. A liberális poltikusok úgy bojkottálják a televíziót, hogy közben más csatornának rendre nyilatkoznak. 
A Nemzetközi Újságíró Szövetség európai ügyekkel megbízott igazgatója már korábban leszögezte: mindenkinek jogában áll hozzájutni a közérdekű információkhoz. Ezért a politikusok nem tehetnek különbséget az újságírók között. Egy panaszbeadvány nyomán most már az ombudsman is vizsgálja az SZDSZ-esek viselkedését.
A közérdekű adatok nyilvánosságához való jognak részét képezi az, hogy a közfeladatot ellátó személyek illetve szervek kötelesek rendszeresen, pontosan, gyorsan tájékoztatni a nyilvánosságot, ebbe a körbe beleértendő az is, amikor sajtótájékoztatót tartanak - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
A gazdasági minisztert az ombudsmani vizsgálat sem zavarja, Kóka János ugyanis a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón is elmenekült a hírTV kamerája elől. Mint ismert, a párt elnöke még a tévészékház szeptemberi ostroma után jelentette be, hogy párttársai nem nyilatkoznak a hírTV-nek.
forrás: MNO.hu

 Olcsóbbak lesznek a hitelek? - Jön pozitív BAR-lista
2006. december 8.

A szaktárcánál már egyeztetnek a poziítv adóslista bevezetéséről, amit a bankok már nagyon várnak. Az adatvédelmi biztos ugyanakkor nem örül. 
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) a tárcán belüli egyeztetés szintjén tart a pozitív adóslistáró szóló jogszabály, ami a bankok már nagyon várnak - tudta meg a NAPI Gazdaság. A bankok egy része pedig már meglehetősen türelmetlenül várja a magánszemélyek tartozásairól készített, úgynevezett pozitív adóslistát. Ennek megvalósítását az OTP Bank szakembereinek megítélése szerint már sokáig nem lehet megakadályozni. 
A legnagyobb magyar pénzintézet úgy becsüli, hogy az elmúlt két évben akár 1-1,5 százalékponttal alacsonyabb lehetett volna a fedezetlen lakossági fogyasztási hitelek kamata, ha egy ilyen hitelnyilvántartó rendszer rendelkezésre áll. Katona József, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese úgy véli, igazi áttörést jelenthetne, ha végre létrejönne a pozitív adóslista. Megítélése szerint a nyilvántartás az ügyfelek számára a fedezetlen hiteleknél átlagosan 0,4-0,5 százalékpont kamat- és legalább ennyi költségkedvezményt jelenthetne, míg az ingatlanfedezetes ügyletek esetén 1-2 százalékpontnyi az azonnal elérhető előny.
Nem lehet, hogy az adatvédelmi kifogások győzedelmeskedjenek, azok nem életszerűek és formállogikai túlokoskodáson alapulnak - mondta Katona az ellenérvek kapcsán. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ugyanis emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság már többször kifejtette, milyen esetekben lehet korlátozni alkotmányos alapjogokat. A képlet világos: bármely alapvető jog korlátozása csak akkor lehet alkotmányos, ha más alapvető jog vagy kötelezettség érvényesítése érdekében történik, valamint e jog vagy kötelezettség oly mértékű közérdeket jelenít meg, ami valóban indokolttá teszi a jog korlátozását. További követelmény, hogy az előbbi két feltétel alapján meghatározott cél más módon nem érhető el, s maga a korlátozás alkalmas a cél elérésére. 
A pozitív adóslista esetében éppen a törvény megszületését indokolttá tévő, elérni kívánt cél nem magyarázható meg, hiszen bármely alapjog lényeges tartalmát sérti az a korlátozás, ami nem elkerülhetetlenül szükséges, és ha az is, a korlátozás által okozott jogsérelem az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Péterfalvi szerint semmi sem bizonyítja, hogy a lista révén olcsóbb lenne a hitel, kevésbé adósodna el a lakosság, netán kisebb lenne a kamat. Ezek közérdekű célok, ám elérhetőek a jogok indokolatlan korlátozása nélkül is, például alaposabb hitelbírálattal vagy azzal, hogy az embereket átfogóan tájékoztatják a meggondolatlan hitelfelvétel következményeiről.
Ha az ominózus jogszabály átmegy az országgyűlésen, haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulok" - figyelmeztetett a biztos.
forrás: Napi.hu

 Péterfalvi: közölni kell a törökbálinti raktárakat üzemeltető cég nevét
2006. december 7.

Az adatvédelmi ombudsman szerint nyilvánosságra kell hozni annak a cégnek a nevét, amely a lejárt élelmiszereket újracsomagoló törökbálinti élelmiszerraktárakat üzemeltette, és a fogyasztókat tájékoztatni kell a meghamisított szavatossági idejű termékekről is - nyilatkozta Péterfalvi Attila az MTI-nek. Az ombudsmant annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy szerdán három újabb törökbálinti élelmiszerraktárban találtak a hatósági ellenőrök szabálytalan csomagolású és hamisított dátumú árukészleteket, így már összesen négy logisztikai központ működését függesztették fel.
A Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője, Virsinger György a cégről ugyanakkor csak annyit közölt, hogy egy Magyarországon bejegyzett külföldi tulajdonú kereskedelmi vállalatról van szó, amely az ország minden részében forgalmazza a raktárkészletet. 
Péterfalvi Attila szerint ugyanakkor közérdekű adat, ezért nyilvánosságra kell hozni, hogy ki a lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalomba hozója, és azt is, hogy pontosan milyen termékekről van szó. 
"Miért hagyjuk, hogy a fogyasztók megvegyék ezeket a termékeket, és védjük a jogsértő, jogellenes, átverő cégeket, azzal, hogy nem mondjuk meg, hogy milyen termékekről van szó?" - tette fel a kérdést az adatvédelmi ombudsman.
Mint mondta, határozott álláspontja, hogy ebben az esetben nem lehet üzleti jó hírnév megsértésre hivatkozva titkolni egy lejárt szavatosságú termékeket forgalmazó cég nevét.
forrás: MTI.hu

 Péterfalvi: csak óvatosan az aláírásgyűjtésekkel
2006. december 6.

Az adatvédelmi ombudsman szerint az aláírásgyűjtőknél előfordul, hogy többször is megsértik a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat 
Az adatvédelmi biztos tapasztalata szerint az aláírásgyűjtők nem tartják be a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, Péterfalvi Attila ezért a jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet szerdán az MTI-nek adott nyilatkozatában. 
Az ombudsman a távirati iroda kérdésére példaként hozta a kórházak osztályainak bezárása elleni aláírásgyűjtéseket, illetve korábban a tandíj bevezetése elleni aláírásgyűjtéseket, ahol a gyűjtők nem tartották, vagy nem tartják be a jogszabályi előírásokat. Ellenpéldaként pedig a patikusok aláírásgyűjtését említette, akik kikérték állásfoglalását az aláírásgyűjtésük előtt. 
Hangsúlyozta: az adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lennie, ennek értelmében a támogatók személyi azonosító jelének felvétele, kezelése csak a népszavazási és népi kezdeményezés támogatásához kapcsolódó aláírásgyűjtéseknél megengedett, más aláírásgyűjtésnél nem. 
forrás: Híradó.hu

 Adatvédelmi perek Európában és a tengerentúlon
2006. november 21.

Mind az Európai Unióban, mind az Egyesült Államokban küszöbön áll egy komoly adatvédelmi per. Az USA-ban a nemzetbiztonsági hivatal, az Európai Unióban pedig a SWIFT vezetői kerülhetnek a vádlottak padjára. 
Az amerikai ügy tart előrébb. A nemzetbiztonsági hivatal által elkövetett lehallgatási botrányhoz kapcsolódóan 48-an sértett perelte be a szervezetet. Az érdekeket mindkét oldalon összesen 30 ügyvéd képviseli, s már ki is nevezték a per bíráját, egy konzervatív szakember személyében. Elemzők szerint az utóbbi tartogathat még komoly meglepetéseket.
Az első tárgyalásra múlt héten pénteken került sor. Az AT&T és más amerikai távközlési cégeket azzal vádolnak, hogy több millió felhasználó internetezési és telekommunikációs forgalmi adatait tárolták el és továbbították jogellenes módon az NSA amerikai titkosszolgálatnak. 
Vaughn Walker bíró személye nem jelent túl sok jót az amerikai kormánynak. A bíró ugyanis már júliusban elutasította azt az alperesi javaslatot, hogy a nemzetbiztonság védelme érdekében állítsa le az eljárást. A felperesek között van többek között az Electronic Frontier Foundation (EFF), valamint az American Civil Liberties Union (ACLU) több részlege is.
George W. Bush és kormánya ugyanakkor mindenáron igyekszik megakadályozni a per lefolytatását. Ezt bizonyítja az a törvénytervezet is, amelyben gyakorlatilag amnesztiát kapnának a botrányban érintett távközlési cégek.
Az Európai Unióban még korántsem ennyire előrehaladott az ügy. Mint ismeretes, június végén robbant ki a SWIFT-botrány, amikor kiderült, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva az amerikai kormány betekintett a világ jelentős pénzintézeteinek számítógépes rendszerébe. A titkos program keretében a hivatalos indoklás szerint az amerikai hatóságok az al-Kaida és más nemzetközi terrorszervezetek folyószámlái után kutattak és információkat szereztek a Belgiumban található Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (System Swift) rendszeréből is. Ebben az adatbázisban tárolják a világ több mint 200 országában található mintegy 7800 bank és hitelintézet összes pénzügyi tranzakciójának adatait.
Októberben kiderült, hogy az adatok kiszivárgása június óta is folytatódik. Az Európai Unió tagállamainak adatvédelmi biztosait, köztük dr. Péterfalvi Attila magyar adatvédelmi biztost is tömörítő úgynevezett Artikel 29 Csoportnak már szeptember elejére el kellett volna készítenie az ügyről szóló jelentését, ez azonban késik. A dokumentum előreláthatólag még ezen a héten elkészül és az adatvédelmi biztosok várhatóan az európai adatvédelmi törvények megsértésének minősítik majd az esetet.
Ezután több lehetséges megoldás is lehetséges. Az Artikel 29 csoport tagjai javasolhatják például az Európai Bizottságnak, hogy tiltsa meg a további adatátadást a SWIFT-nek, de van olyan felvetés is, miszerint meg kellene tiltani a New York-i SWIFT-központban tárolt adatok lemásolását. Leonard Schrank, a SWIFT vezetője még múlt héten pénteken is próbálta a szervezetet védeni, mondván a lépés abszolút legális volt és ezzel több ezer életet mentettek meg. 
forrás: SG.hu

 Pozitív BAR-lista - alacsonyabb kamat?
2006. november 17.

A pozitív BAR-lista megakadályozhatná a nehéz helyzetű családok túlzott eladósodását, a jó adósoknak pedig alacsonyabb hitelkamatokat jelentene. Az adatvédelmi biztos viszont ellenzi, Péterfalvi Attila szerint a személyes adatok védelme fontosabb az alacsony törlesztőrészletnél - írja a Magyar Hírlap.
Keveset tudnak a bankok az ügyfelekről, emiatt nagyobb kockázatot vállalnak a hitelkihelyezésnél, ez pedig drágítja a kölcsönöket. A Magyar Bankszövetség így azért lobbizik, hogy - több más országhoz hasonlóan - Magyarországon is létrejöjjön az úgynevezett pozitív adóslista. Jelenleg ugyanis csak a rossz adósok szerepelnek a Központi Hitelinformációs Rendszer adósnyilvántartójában (BAR), az így hozzáférhető információ azonban gyakran kevés ahhoz, hogy a bankok érdemben el tudják bírálni a kölcsönök kockázatát. 
"Ha jövedelemigazolást hoz az ügyfél a hitelkérelméhez, csak az a biztos, hogy az azon szereplő összeg nem egyenlő a jövedelmével: vagy több vagy kevesebb" - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által szervezett konferencián. A bankok pedig tudván, hogy sok minimálbérre bejelentett munkavállaló kap fizetést egyéb módon, gyakran pozitívan bírálják el az alacsony jövedelműek hitelkérelmeit is. 
Csakhogy egyre több család kerül meglévő hitelei miatt nehéz anyagi helyzetbe, amelyet újabb kölcsönök felvételével próbál rendezni. "Szociális szempontból szerencsésebb lenne, ha az ilyen családok már nem vennének fel kölcsönt. Ha ugyanis nem tudják törleszteni a részleteket, könnyen az utcára kerülnek, ami számukra tragikus következményekkel járhat, az államnak pedig mind nehezebb gondoskodni róluk" - mondta a lapnak Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára. 
A PSZÁF nyár végén publikált tanulmánya szerint az euróövezet több országban van ilyen nyilvántartás, és ezeken a helyeken a lakáshitelek és a fogyasztási euróhitelek THM-je 2,45 százalékkal alacsonyabb, mint Magyarországon. A bankok ugyanis a jó adósoknak a mérsékeltebb kockázat miatt kisebb, a rosszaknak nagyobb kockázati felárral adhatnának hitelt. Ilyen differenciálás azonban Magyarországon jelenleg csak azoknál a pénzügyi vállalkozásoknál van, amelyek BAR-listásoknak is adnak kölcsönt. Így például a jelzáloghitelezési piacon nemrég debütált Aegon Hitel a negatív listán szereplőknek 2,1-2,2 százalékkal magasabb THM-mel ad hitelt. 
A bankszövetség egyébként már évek óta szeretné megvalósítani a pozitív adósnyilvántartást. "Két-három éven belül látok reális lehetőséget arra, hogy bevezethessük a rendszert" - mondta lapnak Erdei Tamás. 
Ez azonban csak akkor lehetséges, ha sikerül meggyőzni az adatvédelmi biztost, aki azonban a személyes adatok védelmére hivatkozva ellenzi az ötletet. "Nem hinném, hogy egy-két fillérért az állampolgároknak le kellene mondaniuk egy alkotmányos alapjogról" - indokolja ellenállását Péterfalvi Attila, hozzátéve, eddig egyetlen olyan tanulmányt sem mutattak be neki a bankok, amely kellőképpen megindokolta volna a pozitív adóslista szükségességét. 
forrás: Privatbankar.hu

 200 ember okozza a globális spam 80 százalékát
2006. november 17.

Az Egyesült Államokat és Európát elborító kéretlen elektronikus levéláradat 80 százalékáért alig 200 személy a felelős - derült ki a Spamhaus nevű szervezet weboldalán nyilvánosságra hozott legújabb felmérésből. 
A kéretlen elektronikus levelek egyre nagyobb problémát jelentenek világszerte, hiszen gyakorlatilag eltömítik a virtuális postaládákat, akadályozzák a e-mail forgalmat és nem kis részben komoly szerepük van a vírusok, a trójai férgek és a kémprogramok terjesztésében. A spam e-mailek napjainkban már nemcsak a magánemberek, de a vállalatok életét is megkeserítik.
A Spamhaus egyúttal nyilvánosságra hozta a tíz legkeresettebb spammer nevét tartalmazó listát is. Többen csak álneveken szerepelnek rajta. Négyen közülük Oroszországból származnak, de van köztük amerikai, kanadai, hongkongi, izraeli és ukrán is. A legnagyobb problémát a Spamhaus szakértői szerint egyébként továbbra is az jelenti, hogy nagyon sok internetszolgáltató egyszerűen fittyet hány a különböző spamellenes programok használatára, nem tartja magát az előzetesen elfogadott irányelvekhez. Így pedig nagyon nehéz harcolni a kéretlen elektronikus reklámlevelek és küldőik ellen.
Amennyiben történik is egy sikeres felderítés, az embernek az az érzése támadhat, hogy mindez csak csepp a tengerben. Jó példa erre a Microsoft legutóbbi lépése, amikor a konszern egy spammert perelt be. De még ha sikerül is kideríteni az illető személyazonosságát, a rendőrség legfeljebb nyomozást indít a - többnyire ismeretlen - elkövetővel szemben, mint legutóbb a kétmilliárd spamet küldő ausztrál férfi esetében, ám ez kevés sikerrel kecsegtet.
Mostanra pedig újabb veszélyforrások jelentek meg, ilyen például a mobil, a vezetékes és az internetes telefonálást veszélyeztető telefonspam. 
forrás: SG.hu

 A Miniszterelnöki Hivatalhoz kerülnek a személyes adatok
2006. november 15.

Január 1-jétől a titkosszolgálatok és az egyebek mellett a személyi igazolványt és az útlevelet is kiadó Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatal egy felügyelet, a Miniszterelnöki Hivatal alá kerül. Az adatvédelmi biztos szerint azonban az adatainkat ettől még ugyanazok a jogszabályok védik, így senki sem férhet hozzájuk könnyebben. Az ombudsman mindenesetre kivizsgálja az átállást. 
Az adatvédelmi jogok biztosa szerint ez elvileg önmagában nem jelenthet változást, azaz mindenki pontosan ugyanazokhoz az adatokhoz férhet majd hozzá, mint eddig. 
Péterfalvi Attila az InfoRádiónak azt mondta: jövő év elején hivatalból vizsgálatot indít, hogy ellenőrizze, miként változtak meg a különböző nyilvántartási hivatalok felügyeletei. 
Ugyanakkor rámutatott, hogy az adatvédelmi jogszabályok nem változtak, így például a titkosszolgálati tisztek sem juthatnak hozzá olyan adatokhoz, amelyekbe eddig nem tekinthettek be, csak azért, mert egy épületben van más adatok kezelőivel is. 
forrás: Inforadio.hu

 Péterfalvi október 23-áról: minden rendben a titkosítással
2006. november 2.

Az adatvédelmi biztos nem tervez vizsgálatokat annak kapcsán, hogy a kormány 80 évre titkosította az október 23-ai eseményeket tárgyaló zárt bizottsági ülésen elhangzottakat. Péterfalvi Attila szerint olyan adatokról volt szó, amelyekről megállapítható, hogy beletartoznak a törvény titokköri jegyzékébe - írta a közrádió honlapja.
A kormány 80 évre titkosította az október 23-ai eseményeket tárgyaló zárt bizottsági ülésen elhangzottakat - a Fidesz és a KDNP szerint a parlamenti demokrácia megsértését jelenti a döntés. A szocialista Vadai Ágnes azt javasolja, hogy az ülés egyes részein elhangzottakat valamilyen módon mégis hozzák nyilvánosságra. 
A Fidesz véleménye szerint vitathatatlan, hogy október 23-án voltak olyan események, amelyek rendőri intézkedést igényeltek - hangzott el azon a sajtóértekezleten, amelyen a fideszes Lázár János és a kereszténydemokrata Simicskó István beszélt a parlamenti bizottságok tegnapi üléséről.
"Nem terveztem vizsgálat indítását, hiszen az a fajta információ, amely elhangzott, az megfelel annak a feltételnek, hogy ezt titokká kell minősíteni. Arra nézve pedig, hogy a konkrét ügyben volt-e valami probléma, vagy sem, azt csak akkor lehetne eldönteni, ha magát a dokumentumot is megvizsgálnám, erre azonban nem kért senki és nem tervezem, hogy hivatalból ezt megvizsgáljam" - nyilatkozta Péterfalvi Attila a Magyar Rádiónak. 
Az adatvédelmi biztos hozzátette: a képviselők felelőssége, hogy egy államtitokká minősített információból politikusként mit és hogyan mondanak el a közvéleménynek. 
Az államtitkokról és szolgálati titkokról szóló 1995-ös törvény szerint maximum 90 évre lehet titkosítást kérni - mondta Kolláth György alkotmányjogász.
forrás: Napi.hu

 Pert vesztett a Szcientológiai Egyház
2006. október 31.

Pert vesztett első fokon a Magyar Szcientológia Egyház (MSZE) az adatvédelmi biztossal szemben, a Fővárosi Bíróság kedden elutasította azt a keresetet, amelyet a szervezet Péterfalvi Attila ellen közérdekű adatok kiadása érdekében nyújtott be. 
Az MSZE azért perelte be az ombudsmant, mert nem adott ki számukra egy, a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya által készített szakvéleményt. A közösség álláspontja szerint az adatvédelmi biztos ezzel megsértette az adatvédelmi törvényt, és keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kérdéses szakvélemény kiadására valamint állapítsa meg a jogsértést.
A bíróság az alperes álláspontjával értett egyet, miszerint a kérdéses irat döntéselőkészítő dokumentum volt, amelyet az ombudsman nem köteles kiadni. A bíró ítélete indoklásában kiemelte: habár az előző tárgyaláson az alperes végül kiadta a kért iratot a felperesnek, ez nem jelenti azt, hogy elismerte volna a korábbi visszautasítás jogszerűtlenségét. Kimondta azt is, hogy az ombudsman eljárása megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak.
Az MSZE keresetét megelőzően az adatvédelmi biztos 2006 májusában levelet juttatott el a szcientológusokhoz, kérve néhány kérdésben az intézmény adatvédelmi gyakorlatának megváltoztatását. Az ombudsman ezt megelőző vizsgálata kiterjedt az MSZE által vallási eszközként használt, úgynevezett e-méter alkalmazásának körülményeire is. A levél utalást tartalmazott egy olyan rendőrségi szakvéleményre, amely szerint az e-méter hazugságvizsgálati eljárás eszköze lehet.
A hivatkozott szakvélemény kiadását a vallási közösség levélben kérte az adatvédelmi biztostól, ám ezt Péterfalvi Attila megtagadta, ezt követően fordult bírósághoz az egyház. Péterfalvi Attila a bíróságon korábban azt mondta, mivel az MSZE a bíróság előtt jelezte álláspontját, ekkor szűnt meg a dokumentum döntéselőkészítői mivolta és ezért átadta azt a szcientológusoknak. A döntés nem jogerős, az MSZE jogi képviselője egyelőre nem akart nyilatkozni az ügyben, hogy fellebbeznek-e.
forrás: Hetek.hu

 Az adatvédelmi biztos szerint nem adhatja ki a kórház a betegeit
2006. október 31.

Továbbra sem adja ki a zavargásokban megsérült emberek adatait a Péterfy Sándor utcai Kórház a rendőrségnek, mert az adatvédelmi biztos szerint - a rendőrség levelei alapján - ez nem lenne jogszerű - közölte a Klubrádió reggeli műsorában az intézmény főigazgatója.
Dr. Budaházy Emil elmondta: a hatóság több mindent nem határozott meg pontosan. Már megkapták a biztos legújabb állásfoglalását. 
forrás: KlubRadio.hu

 Az ombudsman szerint gyengék Molnár érvei
2006. október 12.

Gyengén érvel az egészségügyi tárca a háziorvosok adatszolgáltatási kötelezettségét előíró jogszabály mellett - állítja az adatvédelmi biztos irodája. A minisztérium viszont az ombudsman kifogásai ellenére is az adatok megküldésére kötelezi a háziorvosokat. A jogszabályt megszegő orvosoknak valószínűleg nem a teljes betegforgalom után fizet majd az OEP, hanem az összegnek csak egy részét fizetik ki.
Valószínűleg csak többszöri figyelmeztetés, illetve finomabb szankció után bontják fel azoknak a háziorvosoknak a szerződését, akik megtagadják a betegforgalmi adatok megküldését. Az adatküldést megtagadó orvosoknak először csak pénzügyi szankciókkal kell számolniuk - közölték az [origo]-nak az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán. Mindez azt jelenti majd, hogy az orvos nem kapja meg havonta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által meghatározott pénz egészét, hanem annak csak egy részét. 
Az adatküldést egy szeptemberben életbe lépett kormányrendelet írja elő, ennek értelmében a háziorvosoknak napra lebontva kell a betegekről adatokat küldeni az OEP-nek. Többek között azt, hogy hány beteg volt náluk, milyen diagnózist állapítottak meg a pácienseknél, milyen gyógyszereket írtak fel nekik, valamint, hogy tovább utalták-e máshova. 
A tárca mindezt azzal indokolta, hogy semmilyen információ nincs arról, hogy pontosan milyen munkát is végeznek a háziorvosok. Az orvosokat ugyanis, a kórházakkal ellentétben nem betegségcsoportok után finanszírozza az OEP, hanem csak a leadott taj-kártyák száma alapján fizetnek egy konkrét összeget. (Egy háziorvos így, átlagban - az EüM tájékoztatása szerint - körülbelül havonta 800 ezer -1 millió forintot kap az egészségbiztosítótól.) 
Az orvosok szerint az eredetileg tavasszal bevezetni kívánt rendelet azonban adatvédelmi és etikai aggályokat vet fel. Így több mint ezer orvos tagadta meg október elsejétől az adatküldést. A héten nyilvánosságra hozott állásfoglalásában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a háziorvosokkal értett egyet. Az ombudsman szerint kötelező adatkezelést csak törvényben lehet elrendelni, miközben az orvosok kötelezettségét csak rendelet írja elő. 
Péterfalvi szerint ráadásul az adatkezelésnél érvényesülnie kell a célhoz kötöttség elvének, ennek értelmében az OEP-nek, csak az általa fizetett kezelésekről van joga információkat kapni. Az ombudsman szerint az OEP akkor juthat például jogosulatlan adathoz, ha az orvos a tb által nem támogatott gyógyszert írta fel, és erről is küld adatot. Péterfalvi sérelmezte azt is, hogy az adatokat postán kell elküldeni a biztosítónak, így semmilyen védelemben nem részesülnek a betegadatok. 
Az ombudsmani kifogásokra reagálva a tárca azt ígérte, hogy az előírást törvényben fogják szabályozni. Péterfalvi többi kifogásával azonban a minisztérium nem értett egyet, ezt mutatja az is, hogy az adatszolgáltatást előíró rendelet továbbra is érvényben marad, azt így minden orvosnak be kell tartania. A postai továbbítás kapcsán pedig Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerdán azt mondta, hogy az nem rejt kockázatot, ráadásul az adóbevallásokat is így továbbítják. 
A tárca érvként dobta be azt is, hogy a kórházak, valamint az irányított betegellátás keretében 1500 orvos - a praktizáló háziorvosok 25 százaléka - már évek óta hasonló módon küld adatokat a betegekről. Ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos irodájában azt mondták az [origo]-nak, hogy az irányított betegellátás adatkezelési gyakorlatát többször kifogásolták. Az ombudsman szerint a kaotikus adatkezelés megszüntetésére felszólították az OEP-et és a tárcát is. "Az erre való hivatkozás a tárca részéről meglehetősen gyenge érv" - tették hozzá az ombudsman irodájában.
forrás: Origo.hu

 Bírók személyes adatai a neten: az ombudsman szerint törvénytelen, a Fővárosi Bíróság vezetői aggódnak
2006. október 9.

A bírák és ügyészek adatai közérdekű adatoknak számítanak. Két honlapon azonban néhány, a fővárosi zavargások ügyében eljáró bíró és ügyész lakástelefonszáma és fényképe is megjelent.
Fővárosi Bíróság vezetői mély aggodalommal és felháborodással kísérik figyelemmel azokat az interneten megjelenő nyilatkozatokat, amelyek célja a bírák megfélemlítése és alaptalan rágalmazása. Közleményükben azt is jelzik: az Országos Rendőrfő-kapitánysággal, a Nemzetbiztonsági Hivatallal és a Fővárosi Főügyészséggel közösen vizsgálják a honlap készítőivel szembeni esetleges jogi lépéseket. Egyben arra hívják fel az internetes oldal szerkesztőit, hogy a bírák és ügyészek nevét és személyes adatait távolítsák el.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a honlap szerkesztői megsértették az adatvédelmi törvényt. Az ombudsman elmondta, hogy nem hozható nyilvánosságra természetesen, csak azok az adatok kerülhetnek jogszerűen nyilvánosságra, amelyek a törvény értelmében a bírónak olyan adatai, amely közérdekű adatok. Ilyen a bíró neve, beosztása és nyilván az is, hogy milyen ügyben ítélkezett.
Az adatvédelmi biztos csak akkor kezdeményez vizsgálatot, ha az érintett bírók és ügyészek az Adatvédelmi Hivatalhoz fordulnak. 
Péterfalvi Attila akkor is el fogok járni, ha a bíróság, vagy a bíróság elnöke megkeresi az ügyben. Amennyiben megkeresés nem érkezik, akkor a médián keresztül tudja eljuttatni azt a felhívását az adatkezelőkhöz, hogy a jogsértést fejezzék be.
A fényképek és a bírák neve mellett az is olvasható az interneten, hogy a garázdákat elítélők vérbírók. Péterfalvi Attila úgy véli: ez már személyiségi jogi kategória. Ha bírósági perre kerül sor, akkor az érintettek kártérítést is követelnek. A Magyar Rádió információi szerint a Fővárosi Bíróság bírái és ügyészei hétfőn délután döntenek a további lépésekről.
forrás: Radio.hu

 Születőben a pozitív adóslista
2006. október 6.

Ismét napirenden a pizitív adónyilvántartás kérdése. A lap úgy tudja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tanulmánya alapján az igazságügyi és rendészeti tárca kezdeményezésére ismét műhelymunka kezdődött a pozitív adóslistáról. Ebbe bevonták a Magyar Nemzeti Bankot, a bankszövetséget, az adatvédelmi ombudsmant és a gazdasági tárcát is. 
A Világgazdaság úgy értesült, hogy a pozitív adóslista kérdése kiemelt helyen szerepel a kormány által életre hívott lakossági pénzügyi szolgáltatásokat vizsgáló szakértői bizottságnál is. 
A magyar háztartások egyre jobban eladósodnak, a szakemberek ezért tartanák jónak a pozitív lista bevezetését. Egy ilyen regisztráció ugyanis megakadályozhatja, hogy a hitelfelvevő esetleg túlvállalja magát. Az elmúlt években egyébként többször fölvetődött a pozitív adóslista bevezetésének lehetősége. A kezdeményezésből azonban adatvédelmi okok miatt nem lett semmi. 
forrás: UNO.hu

 Péterfalvi állásfoglalásában bírálja Gyurcsányt
2006. október 2.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állampolgári kezdeményezésre megállapította, hogy a kormányfő őszödi beszédével kapcsolatban ugyan nincs eljárási lehetősége, ám jogi állásfoglalásában megállapította "a miniszterelnök állami vezetőként köteles a pozíciójához kötődő feladatkörében a magyar társadalmat foglalkoztató kérdésekben a közvélemény rendszeres, pontos és tényszerű tájékoztatására."
biztos állásfoglalásában idézte az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatát, mely szerint "A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája." 
forrás: VG.hu

 Állásukkal játszanak a lázadó háziorvosok
2006. szeptember 29.

Nem hajlandóak részletes jelentést tenni az elvégzett kezelésekről és a betegekről a háziorvosok októbertől, mivel nincs pénzük a nyakukba szakadó adminisztrációs munkára. Az orvosok a betegek információinak kiadását adatvédelmi és etikai szempontból is problémásnak tartják, a minisztérium szerint ugyanakkor a most bevezetett rendszerben a jelentést elmulasztók praxisukat is elveszíthetik.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azt is megköveteli, hogy TAJ-szám alapján visszakereshető legyen, ki, milyen kezelést vett igénybe, ez azonban adatvédelmi és etikai problémákat is felvet. 
Az ombudsman az [origo] kérdésére csak annyit tudott mondani, hogy már az Egészségügyi Minisztériumot és az OEP-et is megkereste, a jövő héten pedig helyszíni szemlét tart az egészségbiztosítónál. Ha a vizsgálat során jogellenes adatkezelést talál, Péterfalvi visszamenőleg is elrendelheti a tételes jelentések adatainak törlését. 
forrás: Origo.hu

 Péterfalvi: mindenki kérjen közérdekű adatot!
2006. szeptember 28.

Az információszabadság napján az adatvédelmi biztos mindenkit arra biztat, hogy kérjen legalább egy közérdekű adatot valamelyik állami hivataltól. Péterfalvi Attila szerint ugyanis a magyar állampolgárok nem ismerik, ezért nem élnek azzal a jogukkal, hogy megismerjék a közérdekű adatokat, az állami költségvetésből gazdálkodó szervezetek gazdálkodását. 
forrás: Inforadio.hu

 Péterfalvi: egyre többször válnak az információs jogok politikai konfliktusok áldozatává
2006. szeptember 26.

Az adatvédelmi biztos szerint elfogadhatatlan, hogy politikai viták és konfliktusok áldozatává válnak az információs jogok. Péterfalvi Attila szerint az elmúlt hetek politikai és közéleti eseményei során a politikusok és közéleti szereplők részéről is egyre több fenyegetés érte az alkotmányos jogokat. 
Az adatvédelmi biztos keddi közleményében leszögezi, a szabad véleménynyilvánítás nem járhat mások jogainak sérelmével. A felfokozott politikai hangulat pedig nem jelent felmentést az alól, hogy az adatok jogellenes gyűjtése, átadása, valamint közlése a személyes adatok védelméhez való jog megsértését jelenti.
Péterfalvi Attila hangsúlyozza, a tüntetéseken, rendezvényeken, az azokról tudósító híradásokban szereplő személyek - politikusok, közéleti személyiségek, nyilvánossághoz jutó állampolgárok - másokról olyan tartalommal nyilatkoznak, amely már túllép a szabad véleménynyilvánítás szabadságán. Sérti nem csak az érintettek becsületét, jó hírnevét, de személyes adataik védelméhez való jogát is. Az adatvédelmi törvény szerint fokozott védelem alatt állnak az egészségi állapotra, faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, vallásos meggyőződésre vonatkozó adatok. Ezek a nyilvánosságra hozása akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető - áll a közleményben. 
forrás: UNO.hu

 A posta a jövőben sem épít címadatbázist 
2006. szeptember 20.

A postatörvény napirenden lévő módosítása után várhatóan már megfelel az adatvédelmi biztos kívánalmainak is. Az ombudsman ugyanis korábban még az informatikai tárcát szólította fel arra, hogy a postatörvényben teremtse meg – az adatvédelmi törvénynek megfelelően – a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi felhatalmazást. 
forrás: Napi.hu

 Combino-szerződés - Az adatvédelmi biztos szerint ez nem valódi nyilvánosság
2006. szeptember 13.

Több ponton aggályosnak tartja az adatvédelmi biztos azt a módon, ahogy a BKV Zrt. nyilvánosságra hozta a Comino villamosok vásárlásáról szóló Siemens-szel kötött szerződést. Péterfalvi Attila a Független Hírügynökségnek azt mondta, az adatvédelmi törvény szerint jogszabályellenes, hogy a szerződést csak előzetes regisztrációval lehet megtekinteni a közlekedési cégnél.
BKV Zrt. szerda délelőtt jelentette be, hogy a Siemens hozzájárulását követően nyilvánosságra hozza hogy a Combino-vásárlási szerződést, és azt a BKV Akácfa utcai irodájában regisztrációt követően meg lehet tekinteni azt. 
Péterfalvi Attila szerint egyértelmű, ha közpénzből végeznek el egy egy beruházást, akkor az üzeleti titkok - például a gyártási technológia - kivételével minden adat közérdekű. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, ebben az esetben jogszabályellenes olyan szerződést kötni, melyben a szerződők döntik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a közérdekű adatokat. 
Az adatvédelmi törvény szerint a közérdekű adatot bárki megtekintheti, azokról másolatot, illetve fotót is készíthet. Ezt tiltani szintén törvényellenes. Ellentétes az adatvédelmi törvénnyel az is, hogy az érdeklődőknek regisztrálniuk kell a közlekedési cégnél. Jogszabályellenes ugyanis nevet, illetve bármilyen más személyes adatok összegyűjteni.
Péterfalvi Attila közölte, az adatvédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a közérdekű adatot levélben, faxon, vagy e-mailben lehet kikérni. Az adatközlőnek 15 napon belül kell válaszolnia. Ha az adatközlő ezt megtagadja, akkor indoklással együtt ezt 8 napon belül meg kell tennie. Az ombudsman szerint a szerződés nyilvánosságra hozásának legegyszerűbb módja, ha azt a BKV kiteszi a honlapjára.
forrás: UNO.hu

 Jogsértő adatbázist készíteni a tüntetőkről
2006. szeptember 13.

Nyilvános politikai rendezvényen nemcsak a szónokok, hanem a résztvevők is közszereplőknek minősülnek - nyilatkozta az InfoRádióban az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila ugyanakkor hozzátette: nem jogszerű, ha a résztvevőkről bárki adatbázist készít.
Képmást nyilvános közszereplés kivételével csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha ehhez az illető hozzájárul. Egy politikai rendezvényen való részvétel azonban nyilvános közszereplésnek minősül - mondta Péterfalvi Attila. A bírói gyakorlat szerint ráadásul ebben az esetben nem csak a szónok, hanem minden résztvevő nyilvános közszereplő. 
A média tehát mind a szónokot, mind a résztvevőket bemutathatja tudósításában. Jogellenes adatkezelés akkor merül fel, ha valaki nem saját használatára készít adatbázist, vagy ha megnevezi, hogy a rendezvényen ki vett részt, vagy melyik politikai szervezet tagja. Ilyenek már csak az érintettek hozzájárulásával készíthetők. 
Az InfoRádió által megkérdezett ügyvéd szerint a demokráciában a politikai szónokok megzavarása alkotmányos eszköz. Magyar György kijelentette: jogsértő lehet, ha valakinek az adatait úgy használják fel, hogy ehhez nem járult hozzá. Az MSZP alelnöke kedden azt mondta, hogy több településen is fideszes aktivisták zavarták meg a miniszterelnök kampányrendezvényeit. Juhász Ferenc a sajtótájékoztatóján olyan fotókat mutatott be, amelyek szerinte bizonyítják: több településen ugyanazok az emberek jelentek meg, és fütyülték ki Gyurcsány Ferencet. 
forrás: Inforadio.hu

 Vizsgálják, tudhat-e mindent a betegekről a biztosító
2006. szeptember 8.

Az adatvédelmi ombudsman is vizsgálja, hogy az egészségbiztosító jogosan akar-e minden adatot megtudni a háziorviosok pácienseiről. Az orvosoknak szeptember 1-jétől kell tételes jelentést küldeniük az egészségbiztosítónak - írja a Magyar Hírlap.
Az adatvédelmi biztos egy háziorvos beadványa nyomán kezdett vizsgálódni, aki esküjével összeegyeztethetetlennek tartja, hogy a kért részletességgel kell beszámolnia betegei állapotáról. A jelenlegi szabályozás szerint a háziorvosoknak rögzíteniük kell a betegek diagnózisát, a felírt gyógyszert, illetve azt, hogy helyben ellátták, vagy továbbutalták-e. 
Az egészségügyi tárca szerint a rendelőkben folyó munkáról jelenleg semmilyen információjuk sincsen. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos most azt vizsgálja, hogy a kitűzött cél eléréséhez szükség van-e a valamennyi adatra. 
forrás: UNO.hu

 Az igazságügyi tárca titokban tartja az új alkotmány tervezetét
2006. szeptember 7.

Kilenc hónapja nem hozza nyilvánosságra az igazságügyi tárca az új alkotmány tervezetét. Az InfoRádió január óta szeretne megtudni részleteket az alaptörvény normaszövegéről, a minisztérium azonban különböző indokkal mindig megtagadta azt, holott már az adatvédelmi biztos is felhívta a tárca figyelmét, hogy a törvénytervezetek közérdekű adatnak minősülnek. 
Az év elején Petrétei József azt mondta: nem szeretné kampánytémává tenni az alkotmányt, így a választások második fordulójáig nem hozza nyilvánosságra. Azóta már négy hónap eltelt, de az alkotmánytervezetet még mindig nem ismeri a lakosság. 
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület beadványa nyomán az InfoRádiónak azt mondta: az igazságügyi tárcának nyilvánosságra kell hoznia az alaptörvény tervezetét. Az elékészült alkotmánytervezet szövege olyan közérdekű adat, amelyet nyilvánosságra kell hozni, sőt, az adatkezelőnek a jogszabálytervezetet a saját honlapjára is ki kell tennie - szögezte le az ombudsman.
Az InfoRádió január óta többször szeretett volna információkat megtudni az alkotmány normaszövegéről, de az igazságügyi tárca ilyen-olyan okokból rendre megtagadta azt. Legutóbb kollégája útján a minisztérium sajtófőnöke minden indoklás nélkül azt közölte: nem nyilatkoznak. 
forrás: MNO.hu

 Habzsolná az adatainkat Amerika és az unió
2006. augusztus 29.

Aggályosnak tartja az Európai Bizottság légi utasokra vonatkozó tervezetét a magyarországi adatvédelmi biztos.
Az uniós bel- és igazságügyi biztos javaslata szerint az amerikai és az uniós hatóságoknak még felszállás előtt meg kell kapniuk az unióban repülők nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, bankkártya-számát, de még az utazási tervet is.
Péterfalvi Attila az InfoRádióban azt mondta: a terrorizmus ellen ezen eszközök nélkül is lehet küzdeni. 
Az adatvédelmi biztos szerint a hatóságok nem gyűjthetik be az összes utas adatát, és tárolhatják azt három évig, a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva. 
Péterfalvi Attila hangsúlyozta: nem lehet minden utast potenciális terroristának tekinteni. 
forrás: Inforadio.hu

 Először büntettek meg spamküldőt Kínában
2006. augusztus 27.

Precedens jellegű esetre volt példa a napokban Kínában, ugyanis a helyi hatóságok első alkalommal róttak ki büntetést egy reklámleveleket terjesztő cégre.
Az ázsiai országban márciusban léptettek életbe egy szigorú spamrendeletet, mely alapján most 5000 juan (125 000 Ft) pénzbírsággal sújtották a Zihui Enterprise Management Consulting céget. Az új törvény értelmében a jövőben akár nyolcszázezer forintnyi büntetésre is számolhatnak a kéretlen üzeneteket terjesztő cégek és magánszemélyek.
A terület egyik szakértője, Danny Levinson szerint azonban az igazi problémát nem a helyi spammerek jelentik, hanem azok a külföldiek, akik kínai szerverekről küldik szét milliószámra reklámleveleiket. Ugyan a jelenlegi büntetés mértéke igen csekély az Egyesült Államokban kiróttakéhoz képest, azonban mégis előrelépésnek számít, és remélhetőleg elrettentő példa lesz ez a jövőben a kínai spamküldők számára.
forrás: Prim.hu

 Törvénytelenül kerültek nyilvánosságra Günter Grass aktái
2006. augusztus 26.

Törvénytelenül kerültek nyilvánosságra Günter Grass aktái a náci párt hírhedt fegyveres alakulatában, a Waffen-SS-ben betöltött tagságáról egy berlini adatvédelmi megbízott pénteki nyilatkozata szerint.
Berlin tartomány adatvédelmi megbízottja, Alexander Dix azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy a náci hadsereg, a Wehrmacht aktáit őrző levéltár másfél héttel ezelőtt hozzájárult a Grass-akták nyilvánosságra hozatalához, amit több újság - nagy vihart kavarva - megjelentetett. Az adatvédelmi biztos szerint a nyilvánosságra hozatal idején nem állt rendelkezésre a Nobel-díjas, világhírű író beleegyezése, s ily módon a közzététel egyértelműen jogellenes volt.
forrás: MTI.hu

 A parlamenti bizottságok vizsgálata a jogalkotás nyilvánossága alapján
2006. augusztus 24.

Az Eitv. érvényesülésének vizsgálata során, ebben a hónapban a jogalkotas.hu monitor keretein belül, a parlamenti bizottságok törvénykövetését vették górcső alá. 
A következő ajánlások fogalmazódtak meg:
Célszerű lenne a honlapon azoknak a bizottsági üléseknek legalább a napirendjét közölni, amelyeken nem foglalkoztak törvényjavaslatokkal. Ennél is előbbre mutató az a gyakorlat, amely minden ülésnek a jegyzőkönyvét elérhetővé teszi függetlenül attól, hogy azon foglalkoztak-e törvényjavaslatokkal. Az Ügyrendi bizottságnak például egy jegyzőkönyve van fent a kérdéses időszakban megtartott egy üléséről, amelyen nem is törvényjavaslatot tárgyaltak és mégis közzétették a dokumentumot.
Természetesen a zárt ülések jegyzőkönyveire ez nem vonatkozna, azonban a zárt ülések napirendi pontjai nem minősülnek titoknak, így ezeket a napirendeket a zárt ülés jelzés feltüntetésével szintén közzé lehetne tenni. Az információszabadság további kiterjesztését jelentené, ha az üléseken megtárgyalt szakértői anyagokat, vagy az ott tárgyalt, de az Országgyűlés honlapjáról egyébként el nem érhető más dokumentumokat is elektronikus formában a jegyzőkönyvekhez csatolnák. 
forrás: JogiForum.hu

 Az ombudsmant perli a Scientológiai Egyház
2006. augusztus 24.

Iratismertetéssel kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon csütörtökön a Magyar Szcientológia Egyháznak (MSZE) az adatvédelmi biztos ellen indított polgári pere.
Az egyház azért nyújtott be keresetet Péterfalvi Attila ellen, mert az ombudsman nem adott ki számukra egy, a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügy Főosztálya által készített szakvéleményt.
Az egyház álláspontja szerint az adatvédelmi biztos ezzel megsértette az adatvédelmi törvényt és keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kérdéses szakvélemény kiadására. Az MSZE keresetében foglaltak szerint az adatvédelmi biztos 2006 májusában levelet juttatott el hozzájuk, amelyben az egyház adatvédelmi gyakorlatának megváltoztatását kérte néhány kérdésben. 
A keresetben a felperes rögzítette, hogy az ombudsman ezt megelőző vizsgálata kiterjedt az egyház által vallási eszközként használt, úgynevezett e-méter alkalmazásának körülményeire is. A levél utalást tartalmazott egy olyan rendőrségi szakvéleményre, amely szerint az e-métert lehet hazugságvizsgálati eljárás eszköze.
A hivatkozott szakvélemény kiadását az egyház levélben kérte az adatvédelmi biztostól, ám ezt Péterfalvi Attila megtagadta, arra hivatkozva, hogy az egy döntéselőkészítő irat volt. Az alperes ellenkérelmében megalapozatlannak tartotta az egyház keresetét. Péterfalvi Attila szerint az egyháznak küldött levélében ajánlást fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy amennyiben az e-métert hazugságvizsgálóként alkalmazzák, arról az érintetteket tájékoztatni köteles az egyház. Az ombudsman kitért arra is, hogy azt nem vizsgálta - hatáskör hiányában nem is vizsgálhatta - hogy az eszköz valóban alkalmas-e hazugságvizsgálatra.
A keresetben megjegyezte, hogy az ajánlásra az egyháztól nem érkezett válasz. Kiemelte: nem közigazgatási eljárást folytatott, így nem köteles az iratbetekintési jogot biztosítani az egyház számára. A döntéselőkészítő irat a jogszabályok alapján tíz évig nem nyilvános, kivéve ha az adatkezelő erről másképp nem rendelkezik. 
Az alperes keresetében azt írta, az eljárás maradéktalanul megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak, ezért kérte a kereset elutasítását. A per csütörtöki tárgyalásán a felperes fenntartotta keresetét. Az alperes akadályoztatásra hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson és kérte a per elnapolását. A pert a Fővárosi Bíróság, az adatvédelmi törvényre való tekintettel, soron kívül tárgyalja, az eljárás október 19-én folytatódik. 
forrás: MTI.hu

 A diákok nem osztályozhatnak 
2006. augusztus 22.

A német adatvédelmi hatóság betiltotta annak a weblapnak a működését, amelyen a német diákok értékelhették tanáraik munkáját. 
2005 óta egy berlini diák működteti a www.meinprof.de oldalt, ahol eddig mintegy 30 ezer diák élt azzal a lehetőséggel, hogy véleményt nyilvánítson tanáráról. Az értékelés hét kritériumon alapul, melyek közt éppúgy megtalálható az érdekes előadásmód, mint a kiadott anyagok használhatósága. Természetesen a tanárok nem örülnek ennek, de az oldal hamar népszerűvé vált, és most mintegy 24 ezer tanár adatai találhatók rajta.
Ez az, ami szemet szúrt a hatóságoknak.
A berlini adatvédelmi hatóság szerint ugyanis "a szubjektív hangvétel, a személyes jellegű információk ellenőrizhetetlensége és a visszaélésekre való lehetőség" miatt sérülnek a tanárok jogai. Minderre tekintettel a hatóság képviselői felszólították az oldal működtetőit, hogy távolítsák el annak tartalmát a webről.
forrás: JogiForum.hu

 Meglepően ismert itthon a biometrikus azonosítás 
2006. augusztus 21.

A Polygon Informatikai Kft. kutatása szerint bár a többség tisztában van a biometrikus azonosítás ilyen jellegű veszélyeivel, túlnyomó részüket egyáltalán nem zavarja.
A felmérés első négy kérdése a biometrikus azonosítási eljárások ismertségét vizsgálta, ez alapján kiderült, hogy bár a "biometrikus azonosítás" kifejezést kevesebben ismerik, lényegében csak 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem hallott róla. A válaszadók jelentős része (42 százalék) azonban forrásként a filmeket jelölte meg, míg mások olvastak, vagy a híradásokban hallottak a dologról. Az nem meglepő, hogy a legtöbben (89 százalék) az ujjlenyomat-azonosításról hallottak, de az írisz-, vagy retinaazonosítás sem volt ismeretlen a résztvevők 68 százalékának.
Összesen tehát a válaszadóknak csak 24 százaléka gondolta úgy, hogy a biometria mindenképp csorbítja, vagy csorbítaná az emberi jogokat. A többség tehát így vagy úgy, de elfogadná a biometrikus azonosítás széleskörű használatát. 
forrás: HWSW.hu

 A 22-es csapdája - Az adatvédelem miatt egyetlen randalírozó szurkoló sem zárható ki a stadionokból...
2006. augusztus 4.

A múlt vasárnapi Diósgyőr-Újpest mérkőzés úgymond harmadik félideje újra felhívta a figyelmet a magyar futball egyik legnagyobb problémájára, a futballhuliganizmusra.
Egyetlen randalírozó szurkoló sem zárható ki a stadionokból, mert a rendőrség az adatvédelemre hivatkozva nem adhatja ki a randalírozók nevét.
Dr. Török Zoltán, r.alezredes, Közrendvédelmi Osztály vezetője, ORFK: "Ezek az adatok személyes adatokat tartalmaznak, és ennek megfelelően jogszabály felhatalmazása vagy pediglen az érintettek személyes hozzájárulása lenne szükséges ehhez a nyilvántatáshoz".
Péterfalvi Attila: "Törvényi felhatalmazás kellene egy központi nyilvántartáshoz, magyarul törvényben kell szabályozni az adatbázist. Ezt mi többször elmondtuk egyébként, évekkel ezelőtt, még akkor az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselőinek. Egyszerűen hiányzik az, hogy ezt a törvényt előterjesztették volna és természetesen ennek a törvénynek alkotmányosnak kell lennie, de a szint, a szabályozás szintje az csak törvény lehet."
forrás: Híradó.hu

 Itt az éttermi fekete lista!
2006. augusztus 1.

Nyilvánosságra hozhatják a rosszminőségű termékek gyártóinak vagy az ételmérgezést okozó éttermeknek a nevét és címét - foglalt állást az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila állásfoglalása szerint korrekt vizsgálat után a szabálysértők megnevezéséért senkit sem lehet elmarasztalni. Az ÁNTSZ honlapján augusztus 1-től olvasható a "fekete lista". 
forrás: InfoRadio.hu

 Törvénysértő volt a Sulinova kérdőíves felmérése
2006. július 18.

Megsértette az adatvédelmi törvényt az országos kompetenciaméréshez csatolt kérdőívekkel a Sulinova közhasznú társaság. Az adatvédelmi biztos szerint az Oktatási Minisztérium háttérintézménye által kibocsátott, a diákok családjának vagyoni helyzetét firtató űrlapok azért ütköztek a jogszabályba, mert azok névtelenségről szóltak, valójában azonban a tanulók beazonosíthatók voltak.
Péterfalvi Attila megállapította: az eljárás ellentétes volt az adatvédelmi törvénnyel, a szülők és a diákok ugyanis nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, mi lesz az adataik sorsa. Hiányos volt a kérdőívekhez csatolt szöveges tájékoztatás is: az nem jelölte meg a felmérés célját, nem hivatkozott a közoktatási törvényre, és nem nevezte meg azokat a szerveket, amelyek a befolyó adatokat kezelik. A biztos szerint nem felelt meg a valóságnak az a tájékoztatás sem, amely szerint a vagyoni kérdésekre válaszoló tanulók nem azonosíthatók be, ugyanis a dolgozaton, a kérdőíveken és a jelenléti íveken a diákokhoz ugyanazt az azonosító számot rendelték. Ezek alapján az iskolák könnyen megállapíthatták, ki melyik űrlapot töltötte ki. Péterfalvi felkérte a Sulinovát a jogszabályok betartására, valamint arra, hogy a jövőben adjon megfelelő tájékoztatást az érintetteknek.
forrás: MNO.hu

 A munkáltatónak joga van tudni, ki vesz részt sztrájkban
2006. július 11.

Az adatvédelmi ombudsman szerint azonban a munkáltató nem kérheti előzetesen a sztrájkban részt vevők személyes adatait.
A munkáltató bérszámfejtés céljából jogosult kezelni azt az adatot, hogy ki vesz részt a sztrájkban - olvasható az adatvédelmi biztos ajánlásában, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez. 
Egy szakszervezet ugyanis kifogásolta: az általuk szervezett sztrájk kezdete előtt a munkáltató szándéknyilatkozatot kért a dolgozóktól a részvételre vonatkozóan, és indokul a bérszámfejtési feladatokat jelölte meg. A nyilatkozat miatt több munkavállaló nem vett részt a sztrájkban - egzisztenciáját féltve. Több munkáltató jelezte, hogy az adatokra azért van szüksége, mert a törvényben előírt elégséges szolgáltatásokat biztosítania kell, s ehhez tudnia kell, hogy sztrájk ideje alatt mely munkavállalók dolgoznak.
A sztrájkról szóló törvény értelmében a munkabeszüntetés miatt kiesett munkaidőre a dolgozót díjazás vagy egyéb juttatás nem illeti meg, tehát azt az adatot, hogy ki vesz részt a sztrájkban, a munkáltató - a bérszámfejtési határidőt figyelembe véve - jogosan kezelheti, de nem igényelheti előzetesen a munkáltató a sztrájkban részt vevők személyes adatait - olvasható Péterfalvi Attila ajánlásában. 
A törvény szerint különleges adatnak minősül az érdekképviseleti tagsággal kapcsolatos adat, önmagában a sztrájkban történő részvétel tehát nem - mondta ki az adatvédelmi biztos. 
forrás: Hírszerző.hu

 Egyre terjed az iskolai erőszak - évet értékelt az oktatási ombudsman
2006. július 11.

Továbbra is rengeteg adatvédelmi ügy fut be a hivatalhoz. Régebben a mobiltelefon zavarta a tanítást, újabban a kamerák és fényképezős telefonok okoznak galibát. A gyerekek ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy mások személyiségi jogait sértik meg azzal, hogy folyton kameráznak - mondta a biztos. Az újonnan felállított beléptető rendszerek és térfigyelő kamerák is problémásak, mivel nem tudni, ki és mennyi ideig tárolja a felvett anyagokat. 
Örök probléma a dolgozatok kiadása is: sok iskola nem hajlandó kiadni az irományokat, pedig ha a diák saját költségén fénymásolatot akar róla készíteni, kötelességük lenne eleget tenni ennek. Ráadául egyre több felmérés készül az iskolákban. A gyereket kényelmetlen vagy személyeskedő kérdéssel bombázzák, amivel sokszor a család anyagi lehetőségeit is fel akarják mérni. A pedagógusok egy része minden további nélkül beengedi az iskolákba ezeket a kérdőíveket, pedig inkább ki kellene tiltani őket - fogalmazott Aáry. 
forrás: UNO.hu

 Adatvédelmi vizsgálat kezdődik
2006. július 11.

Adatvédelmi, illetve alkotmányossági aggályokat vethet fel, hogy január elsejétől az APEH honlapján nyilvánosságra hozzák az evás vállalkozások nevét, székhelyét és adószámát tartalmazó listát. Az adatvédelmi biztos vizsgálatot ígér.
Januártól bárki számára nyilvánossá válik, hogy az ismeretségi körébe tartozó vállalkozások milyen adózási módszert alkalmaznak. A Pénzügyminisztérium javaslata értelmében ugyanis az APEH ezentúl nyilvánosságra hozza az egyszerűsített vállalkozói adót fizetők listáját. Az adatsor tartalmazza majd az evás cégek nevét, adószámát és székhelyét. Az új szabályozás létjogosultságát Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtófőnöke lapunknak azzal magyarázta, hogy az evás vállalkozások üzleti partnereinek hasznos információval szolgál majd a lista. Pichler a javaslat előnyeként említette még, hogy az adóhatóság honlapján megjelenő adatsor a számlakibocsátásnál és az áfa-visszaigénylésnél is információval szolgálhat egy cég számára.
Aggályait fogalmazta meg a szabályozással kapcsolatban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, aki lapunk érdeklődésére elmondta: hivatala az adótörvények módosítását - így az evás vállalkozásokról szóló adatközlést - nem kapta meg véleményezésre, az internet alapján egy nap állt a rendelkezésükre. Mint mondta, ilyen rövid idő nem alkalmas arra, hogy megfelelően áttekintsék és véleményezzék a javaslatokat, így várhatóan az evás vállalkozásokat érintő szabályozással kapcsolatban hivatalból indítanak majd vizsgálatot.
Az evások listája nem az egyetlen, amit kötelezően szerepeltet honlapján jövőre az adóhatóság. Januártól többek között a világhálón szerepelnek majd a nagy adótartozást felhalmozó cégek és magánszemélyek, amit eddig az adóhivatal szaklapja tett közzé. A tartozók akkor kerülnek fel a "szégyenlistára", ha az APEH felszólítása ellenére sem fizetik be elmaradt adójukat.
forrás: MNO.hu

 Fellépés a fogyasztók jogaiért
2006. július 7.

A fogyasztóvédelmi jogszabályok módosítását kezdeményezi Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az omdusman szerint a fogyasztók által kifogásolt panaszok nem kapnak nagy nyilvánosságot. 
A piacgazdaság körülményei között a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók érdekeit és jogait világos szabályoknak és hatékonyan működő intézményeknek kell védeniük - áll az adatvédelmi biztos most lezárult vizsgálatáról szóló jelentésében. 
Péterfalvi Attila azt követően beszélt erről, hogy több, a fogyasztói jogokat érintő beadvány kapcsán eljárt. Vizsgálta a hatósági bírságokat, az élelmiszerek minőségellenőrzésével kapcsolatos panaszokat is. Az ombudsman közölte: hivatalból indította a vizsgálatot, amelynek célja annak elérése volt, hogy a fogyasztók jogait érintő ügyekben egységesebb legyen a szabályozás és nagyobb nyilvánosságot kapjanak a vizsgált panaszok. Akár az elsőfokú eljárásnak az adatait is nyilvánossá kell tenni, ha azt valaki kéri, és az ügy a fogyasztók szélesebb rétegét érinti - mondta.
Az adatvédelmi biztos a fogyasztóvédelmi jogszabályok módosítását javasolja. Péterfalvi Attila szerint annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmet szabályozó rendeletek régóta tartalmazzák a fogyasztók úgynevezett tájékoztatáshoz való jogát, ez a vásárlók érdekeinek és jogainak hatékony védelméhez nem elegendő. Az ombudsman szerint az információszabadság ennél sokkal többet jelent. Fontosnak tartja, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek megismerhetők legyenek.
forrás: Inforadio.hu

 Adatvédelmi kifogások közgyógyellátás-ügyben
2006. július 4.

Az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított a júliustól hatályos közgyógyellátási rendszer miatt. 
Péterfalvi Attila kifogásolta, hogy a települési jegyző, aki az igénylő szociális rászorultságát igazolja, megtudhatja annak egészségügyi adatait is. A háziorvos részletes tájékoztatást küld ugyanis a jegyzőnek a beteg egészségi állapotáról. Ezt beletehetné egy lezárt, pecséttel ellátott borítékba is, a jogszabály azonban ezt nem írja elő számára. Az ombudsman ezért valószínűleg törvénymódosítást kezdeményez az ügyben.
forrás: Inforadio.hu

 28 ezer amerikai tengerész személyes adata a világhálón
2006. június 27.

Az utóbbi időben egyre megszaporodtak az Egyesült Államok hivatalos intézményeiben az adatvesztések. 
Nemrég egy hekker törte fel a mezőgazdasági minisztérium rendszerét, és jutott hozzá 26 ezer ott dolgozó munkatárssal kapcsolatos személyes információhoz, májusban pedig a mintegy 25 millió leszerelt háborús veterán és a 2 millió jelenleg is aktív katona adatait tartalmazó külső merevlemez eltűnése kavart nagy port. Újabban az amerikai haditengerészet is hasonló adatvesztésről számolt be. A bejelentés szerint a gárda kötelékébe tartozó mintegy 28 ezer munkatárs nevét, születési dátumát és társadalombiztosítási számát tartalmazó fájl bukkant fel egy bárki számára hozzáférhető weboldalon. Mihelyst fény derült az esetre a hatóságok azonnali kivizsgálást rendeltek el, ám jelenleg még tisztázatlan, hogy mi módon került fel a világhálóra a közel 30 ezer tengerész személyes adata.
Eddig ugyan még egyetlen olyan visszajelzés sem érkezett, hogy a nyilvánosan hozzáférhető információkkal bárki is visszaélt volna, azonban ennek ellenére az illetékes szervek értesítették az érintetteket, hogy azok megtehessék a szükséges óvintézkedéseket.
forrás: Prim.hu

 Új német spamellenes törvény
2006. június 17.

A német kormányzat szerdán elfogadta az Elektronikus üzleti forgalom-egyesítő törvényt (EIGVG). 
Az érdekes nevű jogszabálynak egyetlen célja van, a felhasználók megvédése a kéretlen elektronikus reklámoktól.
A törvény előírásai szerint amennyiben valaki a jövőben egy reklámlevelet küld, akkor az e-mail fejlécében és tárgyában világosan és közérthetően fel kell tüntetnie, hogy egy reklámlevélről van szó. Ezenkívül az e-mailnek tartalmaznia kell az illető nevét is. A hatóságok így akarják lehetővé tenni, hogy világosan kiszűrhetők legyenek a reklámokat tartalmazó levelek és jól elkülönüljenek a többi e-mailtől. Amennyiben a feladó ezeknek az előírásoknak nem tesz eleget, akkor akár 50 000 eurós pénzbüntetés is kiszabható rá.
Bár Németországban a legtöbb spam külföldről származik, a német gazdasági minisztérium így akar gátat szabni az országot elborító elektronikus szennyáradatnak. Kérdéses azonban a megoldás sikere, hiszen egy külföldi spamküldőt eléggé nehéz lesz az EIGVG betartására kötelezni. 
forrás: SG.hu

 Ki kell adni a civileknek a drogos iratot
2006. június 7.

Első fokon pert vesztett az Egészségügyi Minisztérium, amely egy jogvédő szervezet kérését elutasítva nem adott ki egy közérdekű, drogtémájú szakmai háttéranyagot, és ezzel megsértette az adatvédelmi törvényt. A tárcánál az új miniszter, Molnár Lajos székfoglalójáig hírzárlat van. Így azt sem tudtuk meg, hogy fellebbeznek-e a döntés ellen.
Az Egészségügyi Minisztérium a törvénymódosítás érdekében 2005 őszén a Pszichiátriai Szakmai Kollégiumhoz fordult, hogy adjon állásfoglalást a tiltott szerek besorolására és az annak megfelelő büntetőjogi szempontokra vonatkozóan. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a múlt év végén figyelt fel az ügyre, és kérte a szakkollégiumot, hogy tegye hozzáférhetővé a dokumentumot. Ezután egy hosszú huzavona kezdődött: a kollégium a minisztériumot, a minisztérium pedig inkább a kollégiumot tartotta illetékesnek az állásfoglalás kiadására.
Rácz Jenő egészségügyi miniszter végül a kérést megtagadta, miután az anyagot belső, a döntés megalapozását szolgáló dokumentumnak ítélte, melynek kiadása alól a törvény felmentést ad. A TASZ álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a dokumentum tartalma közérdekű, és ezért pert indított a minisztérium ellen. Az ügyben pénteken hozott elsőfokú ítéletet a bíróság, amely a TASZ-nak adott igazat. Az ítélet szerint a Pszichiátriai Szakmai Kollégium külső tanácsadó szerv, a kért információk pedig nem tartoznak a döntést előkészítő adatok körébe. Ezért az Ítélőtábla a dokumentum kiadására kötelezte az egészségügyi tárcát. 
forrás: Origo.hu

 Nem éri meg: 1 millió dolláros büntetés spamért
2006. június 5.

Egy texasi férfi napi 25 millió kéretlen e-mailt küldött szét, nem volt jó ötlet, most 1 millió dollár büntetést kénytelen fizetni. 
Ryan Pitylak tevékenységét Texas állam és a Microsoft elégelte meg, a perenkívüli megállapodás keretén belül 1 millió dollárt kell fizetnie. A 24 éves texasi lakos rövidéletű vállalkozása idején olyan mennyiségű e-mailt küldött szét a világhálóra minden nap, hogy a spam-ellenes szakértő Spamhaus szerint a világ negyedik legaktívabb spammelőjévé küzdötte fel magát. Pitylak teljes megbánással próbálkozott, kijelentette, hogy belátja milyen helytelenül cselekedett, és a jövőben minden energiáját a kéretlen levelek elleni harcnak szenteli. Pálfordulásában odáig ment, hogy spam-ellenes aktivistának nevezte magát. Bűnbánó nyilatkozatokat tett a bíróságon és blogján, ám ez nem menti meg az 1 millió dollár kifizetésétől. A perenkívüli megállapodás nyilvánosságra hozott része nem szól arról, hogy mennyi bevétele származott a kéretlen levelekből, és hogy a büntetés hogyan oszlik meg a Microsoft és Texas állam között, de alighanem eltart egy ideig, míg Pitylak kiegyenlíti a számlát.
forrás: Prim.hu

 Törvénytelen adatgyűjtés gyerekektől? - ombudsmani vizsgálat
2006. június 2.

Az adatvédelmi biztos vizsgálatot indít az általános és középiskolákban végzett országos kompetenciaméréshez csatolt úgynevezett háttérkérdőívekkel kapcsolatban. A felmérések lebonyolításáért felelős SuliNova Kht. szakmai igazgatója azt közölte, a megbízható eredmények érdekében kérték a háttérkérdőív kitöltését.
Péterfalvi Attila azt mondta: bejelentést kapott arról, hogy a kérdőívek a gyermekek családi hátterére, a család anyagi helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaznak. Az adatvédelmi ombudsman hozzátette: az írásos beadvány beérkezése után indítja el a vizsgálatot az ügyben. A biztos hangsúlyozta: a mérést végző kht. egy korábbi, év eleji felméréséhez tartozó háttérkérdőív ügyében is vizsgálatot indított. 
A felmérések szakmai lebonyolításáért felelős SuliNova Kht. szakmai igazgatója elmondta: a törvény által előírt országos, négy évfolyamon végzett felmérés megbízható eredménye érdekében kérték a háttérkérdőív kitöltését, amelyből a gyermekek szociokulturális hátteréről kaphatnak tájékoztatást. Pála Károly hozzátette: a kérdőívet a gyermekek önkéntes alapon, otthon, a szülőkkel együtt tölthették ki. 
Hangsúlyozta: a kérdőíven nem szerepelt a gyermek neve és lakcíme, ugyanakkor kérték a születési dátum, az irányítószám és a település nevének feltüntetését. A szakmai igazgató azt mondta: rákérdeztek arra is, hogy a családban van-e számítógép, hány könyvvel rendelkeznek, és mi a szülők iskolai végzettsége. Pála Károly szólt arról is: intézkedtek, hogy a továbbiakban névvel ellátott kérdőívet egyik szervezeti egységük sem kérhet. 
forrás: MNO.hu, InfoRadio

 Péterfalvi Attila megvizsgálná az Ügyfélkaput
2006. május 16.

Megvizsgálná az adatvédelmi biztos a Miniszterelnöki Hivatalnál működő Elektronikuskormányzat-központ adóbevallási rendszerét, ha az ombudsmani hivatalhoz beadvány érkezne - közölte lapunkkal Péterfalvi Attila.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak tegnap elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben megvizsgálják a kormányzati gerincháló adóbevallási menetét, amennyiben hivataluk ezzel kapcsolatos beadványt kap. Az elektronikus adóbevallás elvét korábban már elfogadta hivataluk, az új bevallási mód gyakorlatáról szóló törvénymódosítást azonban nem kapták meg, így azt nem is véleményezték - fűzte hozzá. Péterfalvi emlékeztetett: a törvény szerint csak meghatározott célból lehet adatot kezelni, az Elektronikuskormányzat-központnak tehát úgy kell működtetnie az Ügyfélkapu rendszert, hogy az adóbevallásokban szereplő adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Mint fogalmazott, amennyiben az adóbevallásban közölt adatot arra jogosulatlan személy is kezeli, úgy több bűncselekményt követ el: egyrészt visszaél az adóbevallást kitöltő személyi adataival, másrészt adótitkot sért.
forrás: MNO.hu

 Felháborodtak a szcientológusok
2006. május 10.

Jogi lépéseket terveznek a szcientológusok az adatvédelmi biztos vizsgálata miatt. Péterfalvi Attila azért vizsgálta az egyházat, mert többen panasszal fordultak hozzá személyes adataik kezelése miatt. A kisegyház jogi képviselője szerint az ombudsman olyan ügyekkel foglalkozott, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe.
A Magyarországi Szcientológia Egyház jogi lépéseket helyezett kilátásba az adatvédelmi biztos vizsgálata miatt. Az egyház jogi képviselője, Szikinger István felháborítónak tartja, hogy a gyónáshoz, a szertartáshoz tartozó eszköz, az úgynevezett e-méter használatát megkérdőjelezik. Szerinte Péterfalvi Attila olyan ügyekkel foglalkozott, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. 
forrás: MNO.hu

 Titkolóznak érettségi ügyben
2006. május 9.

Számos hibát észleltek tegnap a magyar érettségi tételek átadása és kibontása során, az Oktatási Minisztérium (OM) azonban igyekszik kisebbíteni az újabb problémákat. A tárca a Magyar Nemzet kérdésére nem volt hajlandó elárulni, hogy mely iskolákat és hány diákot érintettek a hibák. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint fennáll annak a lehetősége, hogy az oktatási tárca közérdekű adatot titkol el.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman a tárca titkolózásával kapcsolatban lapunknak azt mondta: fennáll annak a veszélye, hogy az oktatási tárca közérdekű adatot titkol el, ha nem árulja el, hogy mely iskolákat és hány diákot érintett a hiba. Hozzátette: pontos állásfoglalást csak az összes tény ismeretében tud adni.
Az oktatási tárca a további vizsganapok zavartalan lebonyolítása érdekében ismét arra kérte az intézményvezetőket, hogy az átvételkor tételesen ellenőrizzék a vizsgaanyagok típusát és mennyiségét, hogy az esetleges hiány pótlásáról máskor időben lehessen gondoskodni. Ugyanakkor kijelentették: a mulasztások ellenére szankcióra egy intézménynek sem kell számítania, mert jogszabálysértés nem történt. 
forrás: MNO.hu

 Alkotmánysértő adatkezelés a hazai szcientológusoknál
2006. május 6.

Tegye lehetővé a Magyarországi Szcientológia Egyház, hogy a tagok és tagjelöltek bármikor tájékoztatást kérhessenek adataikról, híveik élhessenek információs önrendelkezési jogukkal - írta a vallásszervezet vezetőjének az adatvédelmi biztos. Levél formájában, Nagy érdeklődést kiváltó ügyek címszó alatt jelent meg az adatvédelmi biztos honlapján az az összegzés, amely a Magyarországi Szcientológia Egyház (MSZE) adatkezelési anomáliáival foglalkozik. Péterfalvi Attila azután tette közzé a Fritzlauf Lajos vezető szerzeteshez címzett levelét, miután több állampolgári bejelentés alapján vizsgálatot folytatott le az MSZE elektro-pszichometer (e-meter) nevű készülékének használata és az azzal kapcsolatos adatkezelés kapcsán. A dokumentumból kiderül, az e-meter felhasználható hazugságvizsgáló készülékként. Ezt tanúsítja a vallásalapító, Ron Hubbard Bevezetés a szcientológia etikába című könyve és a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi főosztályának idevágó, ez év március 30-i szakvéleménye. 
Ráadásul az aktákat örök időkre titkosítják. "Örökre és korlátozások nélkül lemondok minden jogomról a pc-dossziém és bármilyen más, a lelki fejlődésemre vonatkozó bármilyen egyéb dossziék és iratok, illetve azok birtoklását, kontrollálását, hozzáférését, másolását és megtekintését illetően" - ezt is tartalmazza az a megállapodás, amelyet alá kell írnia a szervezetbe lépőknek. Péterfalvi szerint ezzel a formális hozzájárulással az adott személy lemond információs önrendelkezésének a jogáról, és kiszolgáltatottá válik az adatkezelővel szemben.
Levelében az ombudsman sürgeti, hogy a hazai szcientológia egyház "a tengeren túli tradíciókban gyökerező adatkezelését feleltesse meg az európai kulturális és történelmi kontextusba ágyazott hazai jogrendszernek". Péterfalvi azt is elvárja a valásszervezettől, hogy mint adatkezelők biztosítsák az érintettek hozzájárulásának jogszerűségét.
Érdeklődésünkre Péterfalvi Attila megerősítette: bárkinek, tehát a szcientológia egyházzal kapcsolatba került személyeknek is joguk van tájékozódni a velük kapcsolatos adatokról, joguk van azok sorsát nyomon követni, illetve törölni azokat. 
forrás: MNO.hu

 Nyilatkozatot fogadtak el az Európai Adatvédelmi Biztosok Tavaszi Konferenciáján
2006. május 2.

A Konferencia nyilatkozatot fogadott el, amely a harmadik pillérbeli, a bel- és igazságügyi együttműködést érintő intenzív jogszabály alkotás során felhívja a figyelmet az adatvédelmi elvek megfelelő szintű figyelembe vételére, továbbá magas szintű és harmonizált adatvédelmi standardok kialakítására e területen. 
hagyományokhoz híven az Európai Unió tagállamainak adatvédelmi biztosai, adatvédelmi hatóságainak elnökei, vezetői vettek részt a konferencián. Az Európai Uniót az Európai Unió Adatvédelmi Biztosa képviselte. A föderális államokból nemcsak a központi, hanem a regionális hatóságok vezetői is eljöttek Budapestre. Ezenkívül megfigyelőként más európai államok is részt vettek a konferencián. 
A konferencia programja a legaktuálisabb adatvédelmi témákat érintette. Az előadók a harmadik pillér adatvédelme, a földrajzi helymeghatározás, a munkáltatói információs ellenőrző rendszer, a történeti és tudományos kutatás során az adatvédelem, az adatvédelmi hatóságok működésének hatékonysága, a nemzeti egészségügyi adatbázisok és a genetikai adatok terén a legújabb fejleményeket, a tagállami szabályozásokat és rendszereket mutatták be. 
forrás: JogiForum.hu

 Csernobili statisztikákat akar Péterfalvi
2006. április 26.

Az adatvédelmi biztos szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon hány olyan személyt vizsgáltak meg, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió területén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az érintett egészségügyi intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták ki eddig az erre vonatkozó adatokat.
Ki kell adni azokat az adatokat, amelyek akkor keletkeztek, amikor a csernobili katasztrófa után emberek százait vizsgálták itthon, hogy milyen mértékű sugárzást kaptak - mondta kedden Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy televíziós műsorban. 
1986. április 26-a után a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI ) és a Sugárbiológiai Intézetben többek között azokat vizsgálták, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió terültén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva eddig nem adták ki az erre vonatkozó adatokat. 
Péterfalvi Attila az [origo]-nak elmondta: az adatokat statisztikai jelleggel kellene nyilvánosságra hozni, többek között azt, hogy hány embert vizsgáltak, illetve milyen eredmények születtek. Azt az adatvédelmi biztos sem tartaná szerencsésnek, ha ezek alapján személyeket is azonosítani lehetne. Péterfalvi hozzátette: beadvány ezzel kapcsolatban egyelőre nem érkezett hozzá, így hivatalosan nem léphet az ügyben.
forrás: Origo.hu

 A VoIP-et kritizálta a német adatvédelmi biztos
2006. április 24.

Egyre több magánszemély és vállalat folytat internetes telefonbeszélgetéseket, használ VoIP-készülékeket. Peter Schaar német adatvédelmi biztos szerint azonban még nem kellően biztonságos az új technika. 
"Senkinek sem ajánlom, hogy a világhálón keresztül valamilyen online telefonprogram segítségével bankjának egyik ügyintézőjével vagy a háziorvosával csevegjen. Sajnos semmi és senki nem garantálja, hogy elhangzó bizalmas vagy személyes adatok valóban csak négy fül között maradnak. Aki tehát azt szeretné, hogy ezek az információk csak az illetékesek kezeibe kerüljenek, az jobban teszi, ha valamilyen más megoldást keres magának" - nyilatkozta a német adatvédelmi biztos.
"Emberek százezrei használják úgy a VoIP-készülékeket és szoftvereket, hogy eközben fogalmuk sincsen a lehetséges biztonsági kockázatokról és lehetséges hiányosságokról. Sok felhasználó még azt sem tudja, hogy az általa feltelepített program kínál-e titkosítást és ha igen, milyet? Ezekről pedig előzetesen nem ártana tájékozódni. A VoIP egy csodálatos technika, de nem jelenti azt, hogy nem kell óvatosnak maradnunk csevegés közben" - figyelmeztette a német olvasókat a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Peter Schaar.
A német adatvédelmi biztos szerint a technika rohamos térhódításával előbb-utóbb a VoIP-szolgáltatóknak is meg kell majd felelniük a jelenleg hatályos német törvényeknek (jelenleg az egész Európai Unióban káosz van ezen a téren). Az ügyfelek személyes vagy bizalmas adatainak védelme ezeknek a cégeknek is érdeke, hiszen adott esetben jó hírnevük függhet ettől. Sajnos jelenleg még csak nagyon kevés VoIP-szoftvert fejlesztő és kínáló cég, illetve VoIP-szolgáltató foglalkozik az adatvédelem problémájával. Peter Schaar szerint a jövőben egyre több beszélgetés bonyolódik majd a világhálón keresztül, ezért véleménye szerint jó lenne, ha a szolgáltatók is felnőnének az előttük álló feladatokhoz. 
forrás: SG.hu

 Idén a személyes adatok védelmére koncentrál az EU adatvédelmi felügyelője
2006. április 21.

Peter Hustinx európai adatvédelmi felügyelő figyelmeztette az EU-intézményeket, hogy 2007-től keményen lecsap azokra, akik nem tartják tiszteletben a személyes adatokhoz fűződő jogokat.
A 2005-ös évről szóló jelentésének ismertetésekor Hustinx bejelentette, hogy idén a tagországok távközlési adatkezelési gyakorlatát kíséri kitüntetett figyelemmel.
A szakember azt is közölte, hogy adatvédelmi tisztségviselők hálózatának létrehozását tervezi, amelynek tagjai a tagországban lévő EU-intézményekben kísérnék figyelemmel az adatvédelmi jogok érvényesülését.
Hustix értékelése szerint tavaly történt előrehaladás az adatvédelem területén, de még jócskán maradt tennivaló. A felügyelő 20 fős stábbal dolgozik, ami a legkisebb a független EU-intézmények között. Hivatalát tavaly vette át, azt követően, hogy az Európai Parlament elfogadta az adatmegőrzési elveket..
forrás: MA.hu

 Egyre több spam érkezik Európából
2006. április 21.

A brit Sophos biztonságspecialista legújabb felmérési adatai szerint egyre több kéretlen üzenet érkezik az európai országokból. A tizenkét legaktívabb spam-küldő állam listáját azonban még mindig az Amerikai Egyesült Államok vezeti 23,1%-al.
Jens Freitag, Sophos-menedzser elmondta, hogy a 2006-os esztendő első három hónapja össz-reklámüzeneteinek pontosan az egynegyede az öreg kontinensről származott, ami jóval több mint az azelőtti évadban. Ezzel szemben azonban az elmúlt több mint egy esztendőben jelentősen csökkent az USA-ból érkező spam-mailek száma. Januárban jelezték először az elemzők, az Egyesült Államokról először mondható el, hogy a világ spamtermésének kevesebb, mint egynegyede (24,5%) származik onnan, -egy esztendővel azelőtt 42%- a legfrissebb adatok szerint, pedig az év eleji statisztikai adatokhoz képest is majd másfél százalékkal csökkent ez az érték. A szakértők úgy vélik, hogy ezen látványos visszaesést a nemrég életbeléptetett szigorú antispam-rendelkezéssel lehet magyarázni. Az aranyérmes Amerika után Kína található a második helyen 21,9%-al, őket pedig sorban követik Dél-Korea 9,8%-al valamint Franciaország 4,3%-al.
A kontinenseket illetően azonban korántsem Európa a sereghajtó a maga 25,0%-ával, hanem messze megelőzve mindenkit Ázsia vezeti a spam-listát 42,8%-al.
forrás: Prim.hu

 Törvénysértő telefon-ellenőrzések
2006. április 21.

Jogellenes volt, hogy a Szabolcs utcai kórház főigazgatója bekérte fegyelmi eljárás alatt álló helyettese, valamint több más személy, köztük családtagok mobiltelefonos híváslistáját - állapította meg az adatvédelmi biztos. Szankciót viszont csak bíróság szabhat ki a jogsértésért. 
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jogsértőnek minősítette a főigazgató információgyűjtési módszerét. "Kétséget kizáróan megállapítható, hogy az OGYK teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a dolgozók személyes adatainak védelméhez fűződő jogát, valamint a hivatkozott jogszabályokban előírt kötelezettségét" - szögezte le az ombudsman. Az állásfoglalás utolsó mondatában ennél is tovább ment: személyre szólóan hívta fel Vályi-Nagy Istvánt, hogy "a jövőben tartsa be az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat".
A főigazgató szerint az így megszerzett személyes adatokat már másnap meg is semmisítették. Ez azonban legfeljebb enyhíti az akció megítélését, de semmiképpen sem változtat a történtek jogellenességén. Az ombudsmani állásfoglalás birtokában az érintettek választhatnak, hogy ennyiben hagyják az ügyet, vagy kártérítési eljárást indítanak, netán büntetőfeljelentést is tesznek a jogosulatlan adatkezelés miatt. Aligha meglepő, hogy a vizsgálat valódi célpontja, a gazdasági igazgató már meg is tette a maga feljelentését.
forrás: HVG.hu

 Idén a személyes adatok védelmére koncentrál az EU adatvédelmi felügyelője
2006. április 21.

Peter Hustinx európai adatvédelmi felügyelő figyelmeztette az EU-intézményeket, hogy 2007-től keményen lecsap azokra, akik nem tartják tiszteletben a személyes adatokhoz fűződő jogokat. 
A 2005-ös évről szóló jelentésének ismertetésekor Hustinx bejelentette, hogy idén a tagországok távközlési adatkezelési gyakorlatát kíséri kitüntetett figyelemmel.
A szakember azt is közölte, hogy adatvédelmi tisztségviselők hálózatának létrehozását tervezi, amelynek tagjai a tagországban lévő EU-intézményekben kísérnék figyelemmel az adatvédelmi jogok érvényesülését.
Hustix értékelése szerint tavaly történt előrehaladás az adatvédelem területén, de még jócskán maradt tennivaló. A felügyelő 20 fős stábbal dolgozik, ami a legkisebb a független EU-intézmények között. Hivatalát tavaly vette át, azt követően, hogy az Európai Parlament elfogadta az adatmegőrzési elveket. 
forrás: Euractiv.hu

 Kampánycsendet sért az sms és az e-mail is - az OVB bekeményít?
2006. április 19.

Az adatvédelmi biztos szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a kampánycsendet a jelenlegi formában fenn kell-e tartani.
"Ez a választási időszak is azt mutatja, hogy a kampánycsenddel kapcsolatban, legalábbis ami a személyes adatok kezelését jelenti a kampánycsend időszakában, (...) sok probléma van" - mondta az ombudsman. Hozzátette: amennyiben a jogalkotó úgy dönt, a mostani formában fenntartja a kampánycsendet, akkor meg kellene adni a megfelelő eszközöket a különböző hatóságoknak, hogy bizonyítani lehessen a kampánycsend-sértéseket; a személyes adatok kezelésére fel kellene jogosítani adott esetben a választási bizottságot. 
Péterfalvi Attila kiemelte, hogy sok panaszbeadványt kaptak a választásokkal összefüggésben. Álláspontja szerint az sms-en és az e-mailben érkező üzenetekhez hasonlóan az automatizált hívásmódra (amikor valaki nem személyesen szól bele a telefonba) is az a szabály vonatkozik: akkor lehet megkeresni valakit kampánycsend idején ilyen üzenettel, ha azt előzetesen kérte. 
Véleménye szerint a zártkörűen terjesztett elektronikus hírlevél - ha arra az állampolgár előre jelezte igényét - nem minősül kéretlen reklámnak, e vonatkozásban tehát nem jogellenes. Az adatvédelmi biztos felhívta a figyelmet arra: gondot jelent, hogy az állampolgárok nem juthatnak hozzá olyan adatokhoz, amelyekkel kifogásukat bizonyíthatnák, és személyes adatok kezelésére a törvény szerint a választási bizottságnak sincs felhatalmazása. Mint mondta, e területen joghézag van. 
Péterfalvi Attila szólt arról is, hogy az állampolgárok egymás közötti kommunikációjára nem vonatkozik az adatvédelmi törvény. Feltette ugyanakkor a kérdést: mi van akkor, ha valamely állampolgár egy párt megbízásából "adatfeldolgozóként kommunikál", kvázi kijátszva a jogszabályt? Rámutatott arra is, hogy a blog - internetes napló - vonatkozásában nincs szó személyes adat kezeléséről, e kérdés tehát nem tartozik kompetenciájukba. Hogy a blogra vonatkozik-e a kampánycsend, nem az ő feladata eldönteni - fűzte hozzá.
Kampánycsend-sértésnek tekinti az Országos Választási Bizottság (OVB), ha az adott időszakban a választóknak külön kérésük nélkül szervezetten bizonyos tartalmú sms-t, e-mailt vagy automatizált hívásmódú üzeneteket küldenek; erről kedden döntött a testület. 
"A kampánycsend megsértésének minősül az olyan magatartás (...), amikor jelöltek, jelölő szervezetek vagy mások szervezetten - a kampánycsend időszaka alatt - a választópolgárok részére külön kérés vagy előzetes felhatalmazás nélkül a választáson történő részvételre, egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek támogatására buzdító sms-t, e-mailt vagy automatizált hívásmódú üzeneteket küldenek" - írta kedden elfogadott állásfoglalásában az OVB.
Rámutatott ugyanakkor arra: az állampolgárok mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, tartalmától és formájától függetlenül (például levél, sms, e-mail, internetes napló/blog) nem valósítja meg a kampánycsend megsértését. A közszereplők, jelöltek vagy jelölő szervezetek listáin szereplő személyek által írt internetes napló, a jelöltek vagy jelölő szervezetek honlapjai kampánycsend alatt nem frissíthetők, azok adattartalma nem változtatható meg - mondta ki a bizottság. 
forrás: MA.hu

 Áldozatokat szed a pedofilek adatbankja
2006. április 18.

Megvan a szexuális bűncselekményeket elkövetők online adatbázisának első két áldozata: Maine amerikai szövetségi államban egy férfi lelőtt két nyilvántartott személyt. Az elkövető később lelőtte saját magát is, hogy ne jusson élve rendőrkézre. 
Az eset azért kavart nagy vihart a tengerentúlon, mert a két áldozat szerepelt abban a kísérletképpen létrehozott online adatbázisban, amelynek célja az elrettentés volt. A nyilvános, bárki számára hozzáférhető rendszer nem csak a már szexuális bűncselekmények miatt elítélt személyek fényképét, de nevüket és más személyes adatukat, valamint a börtönből való szabadon bocsátásuk utáni munkaadójuk elérhetőségét is tartalmazta. A rendszer célja a társadalom védelme, de így minden egyes bűnöző céltáblává válhatott és mint a példa bizonyítja, ketten azzá is váltak. A rendőrség átmenetileg elővigyázatosságból most blokkolja az adatbázishoz való hozzáférést.
Egyelőre az illetékesek nem tudják, hogy mitévők legyenek, ugyanis az adatbázisokat elrettentésül és megszégyenítésül állították fel és tették nyilvánossá. Azonban mivel az adatokhoz bárki hozzáférhet, így semmi nem garantálja, hogy nem történnek a közeljövőben hasonló esetek. A megoldást egyébként már létrehozásakor számos szakember bírálta adatvédelmi okokból, ráadásul rámutattak arra is, hogy ezek a portálok gyakorlatilag felhívást jelentenek egy keringőre, hiszen védtelenné teszik a volt bűnözőket a lakossági reakciókkal szemben. Azonban eddig senki nem foglalkozott ezekkel a véleményekkel, illetve nem vették őket elég komolyan. 
forrás: SG.hu

 A hiányzó-adat: az MDF az ÁSZ-t kéri szankciókra 
2006. április 11.

Az első negyedéves államháztartási hiány adatai rámutatnak az ígérgető választási politika tarthatatlanságára, és előrevetítik a mielőbbi kiigazítás szükségességét - mondta az MTI-nek Bod Péter Ákos, az MDF gazdasági tanácsadója. 
Márciusban mintegy 90 milliárd forinttal magasabb lett az államháztartás első negyedévi hiánya az előzetes prognózisnál. Az MDF tanácsadója kijelentette: a nemzetgazdasági adatok közzététele politikai játék tárgya lett. 
Mint mondta, a pénzügyminiszter saját elmondása szerint már a múlt hét elején tudta, hogy a hiány nagyobb lesz, mint a tervezett, a végleges adatot azonban akkor nem tárták a nyilvánosság elé. Ez az adatvisszatartás sérti az államháztartási törvény szellemiségét - jelentette ki. Az MDF gazdasági tanácsadói javasolják, hogy az Állami Számvevőszék szankcionálja az adatvisszatartást - tette hozzá. 
Bod Péter Ákos kifejtette: az adatok szerint az államháztartás fenntarthatatlan pályán van, emellett közeledik az EU által előírt deficitcsökkentés megvalósítására vonatkozó konvergenciaprogram átadásának szeptember elsejei határideje. 
A gazdasági szakember arra kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy a konvergenciaprogram teljesítéséhez szükséges intézkedésekről a tárcánál készített szakmai anyagot tegyék nyilvánossá.
forrás: Privatbankar.hu

 Bírságot fizet az ipari spammelő
2006. április 10.

Az amerikai kereskedelmi felügyelet (FTC) és Kalifornia szövetségi állam lezárták a Optin Global és a Vision Media elleni indított eljárást. Az egyezség alapján a spamküldéssel vádolt cégek 475 ezer dolláros bírságot fizetnek, és a jövőben tartózkodnak a jogsértéstől. A spammelők emailek millióiban többek közt hiteleket kínáltak és ezzel az FTC szerint 2,4 millió dolláros nyereségre tettek szert. Az egyezség a teljes bevétel visszaszolgáltatására irányul, ennek nagy része viszont már nem hozzáférhető. Ha viszont kiderül, hogy a két cég hazudott a pénzügyi helyzetéről, a teljes 2,4 millió dollár esedékessé válik, figyelmeztet az FTC. 
A két cég tevékenysége a CAN-SPAM törvény számos előírásásával ütközött. Többek közt hamis és megtévesztő header információkat és megtévesztő tárgysorokat alkalmaztak, a küldeményt nem tüntették fel reklámként, a felhasználóknak pedig nem kínáltak lehetőséget a listáikról való leiratkozásra.
forrás: Index.hu

 Törvénysértő lehet a direkt marketing
2006. április 8.

Pénzügyi intézmény csak azon ügyfelek adatait kezelheti reklámküldés céljából, akik erről külön nyilatkozatot tettek - hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Ezen törvénysértő magatartás megszüntetésére, jelentős átalakításokra lesz szükség a pénzügyi intézmények szerződéskötési gyakorlatában és üzletszabályzatában.
forrás: VG.hu

 Törvény védi a romlott húst forgalmazókat?
2006. április 7.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos határozott álláspontja, hogy amennyiben jogsértésről vagy állami pénzről van szó, senki sem bújhat üzleti titok mögé - írja a Népszabadság. Ugyanez vonatkozik az élelmiszer- és termékbiztonsági vizsgálatokra is, melyek esetében a hatóságnak a biztos szerint nincs jogköre mérlegelni, hogy az illető gyártónak milyen kárt okoz, ha a neve nyilvánosságra kerül. Még akkor sem, ha tudható, hogy nem szándékos szabálytalanság vagy mulasztás történt. A fogyasztóknak ugyanis alapvető joguk, hogy tudjanak az őket érintő vizsgálatokról. Akkreditált laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredménye közérdekű adat - tette hozzá Péterfalvi, akinek egyértelmű álláspontja akkor úgy tűnt, meggyőzte Dékány Andrást, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivőjét. Csakhogy az elmúlt hetekben sem történt semmi, az adatvédelmi biztos egyelőre egyedül képviseli az egyértelmű nyilvánosság elvét. Péterfalvi hiába hangoztatja, hogy a hatóságnak nem lehet mérlegelnie, hogy megbetegedést csak ötkilónyi szaloncukor elfogyasztása okozhat, az állampolgároknak joguk van tudni az esetleges veszélyről is. 
Egy minapi szakmai egyeztetésen aztán kiderült, hogy a hatóságok jogszabály-módosításra várnak. A közigazgatási eljárásról szóló új törvénybe ugyanis hiába került be a fogyasztók érdekében szükséges nyilvánosság, benne maradt az is: csak egy jogerős határozatban foglaltak közölhetők. Mivel azonban a kifogásolt termékek gyártói, forgalmazói rutinból kérnek felülvizsgálatot minden határozat ellen, jogerős határozatról csak hetek-hónapok - bírósági döntés esetén - esetleg évek múlva lehet beszélni.
forrás: VG.hu

 Péterfalvi: legyen felhasználóbarát a hazai joganyag a világhálón
2006. április 5.

Az adatvédelmi biztos ajnlása szerint az állam nem kegyet gyakorol, amikor közzéteszi a jogszabályok elektronikus változatát. 
Legyen felhasználóbarát és bárki számára könnyen hozzáférhető a hazai joganyag az interneten; az állam nem kegyet gyakorol, amikor közzéteszi a jogszabályok elektronikus változatát - hívta fel a figyelmet szerdán az MTI-nek megküldött közleményében az adatvédelmi biztos.
Péterfalvi Attila azt követően indított vizsgálatot, majd adott ki ajánlást, hogy a Magyar Újságírók- és Készítők Európai Szövetségének elnöke panasszal fordult hozzá azzal kapcsolatban: miként teszik közzé az interneten a jogszabályokat az állami szervek.
A vizsgálat megállapította, hogy a jogszabályok közzétételének gyakorlata lényegében megfelel a törvény előírásainak, de például a Magyar Közlöny használata a jogkereső állampolgárok számára rendkívül korlátozott. Példaként említette, hogy a joganyag csak úgynevezett pdf. formátumban érhető el és a tartalomjegyzéken belül nem lehet az egyes jogszabályokra "ugrani".
Az adatvédelmi biztos ezért a többi közt arra kérte fel az igazságügy-, és az informatikai minisztert, hogy kezdeményezzenek törvénymódosítást. Péterfalvi Attila szerint a cél az, hogy a mindenkori legmagasabb technikai, informatikai színvonalon és a felhasználó számára legelőnyösebb módon garantálják a Magyar Közlöny elektronikus változatának, valamint a hazai joganyag elektronikus gyűjteményének használatát.
forrás: Híradó.hu

 A kéretlen levélhez engedélyt kérő levél is jogszabálysértő 
2006. március 29.

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. A jogszabály téves értelmezéséből adódóan az utóbbi két hónapban megnőtt azoknak az e-mail üzeneteknek a száma, melyek egy üzenetben arra kérnek engedélyt, hogy a levélíró később jogszerűen küldhessen kéretlen elektronikus üzenetet a címzettnek. Ezek a levelek azonban szintúgy kéretlenek, nem felelnek meg az "opt-in" előírásoknak, így saját maguk is jogszabálysértők. 
Kéretlen elektronikus üzenetet -- pontosabban "elektronikus hirdetést" -- csak akkor lehet küldeni a címzett részére, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult, ez az úgynevezett "opt-in" rendszer. Többen ezt úgy értelmezik, hogy kéretlen levéllel kérhetnek ilyen beleegyezést, ez azonban jogszabálysértő eljárás. Az elektronikus hirdetés fogalmába január 1-től már nem csak az elektronikus levelek, hanem más elektromos csatornán továbbított üzenetek, így az MMS-ek és SMS-ek is beletartoznak.
A elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosításával bevezették az "elektronikus hirdető", az "elektronikus hirdetési szolgáltató" és az "elektronikus hirdetés közzétevője" fogalmakat is, illetve meghatározták ezek felelősségét is. A módosítást követően a kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatosan a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely felügyeleti eljárás keretében vizsgálatot indíthat
. A Nemzeti Hírközlési Hatóság az eljárás lefolytatását követően elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását és ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre.
forrás: HWSW.hu

 A mérkőzések végéig nem törlik a jegytulajdonosok adatait
2006. március 29.

Egy szurkoló azért indított pert, mert szerinte az EU adatvédelmi előírásaival ellentétes, hogy a személyes adatait egy számítógépes rendszerben tárolják. 
Egy frankfurti bíróság döntése értelmében a június 9-én kezdődő labdarúgó-világbajnokságon valamennyi jegytulajdonos személyes adatait annak a mérkőzésnek a lefújásáig őrizheti meg a szervezőbizottság, amelyre a belépő érvényes.
Egy szurkoló azért indított pert, mert szerinte az EU adatvédelmi előírásaival ellentétes, hogy a személyes adatait egy számítógépes rendszerben tárolják, melyhez elvben bármikor illetéktelenek is hozzáférhetnek, ezzel ugyanis megsértik a személyiségi jogait.
A bíróság a keresetet elutasította, ugyanakkor az ítélet indoklásában elismerte, hogy a drukkernek abban igaza van: az adatok több hónapos tárolása ellentétes a hatályos adatvédelmi törvényekkel, a világbajnokság azonban biztonsági szempontból kiemelten veszélyes eseménynek minősül és a biztonsági szempontok elsőbbséget élveznek a szurkolók személyiségi jogaival szemben.
forrás: Híradó.hu

 Rekord büntetés spamelésért
2006. március 28.

Az amerikai hatóságok az eddigi legnagyobb összegű büntetést szabták ki egy illegális spameket küldő cégre. Csaknem 1 millió dollárt kénytelen fizetni a san fransisco-i Jumpstart Technologies, miután a Federal Trade Commission (FTC) megállapítása szerint reklámüzeneteit törvénysértő módon magánlevélnek tüntette fel és megtévesztette a fogyasztókat. A hatóság a céget az eddig kiszabott legnagyobb összegű, 900 ezer dolláros bírsággal sújtotta, és eltiltotta illegális tevékenysége további folytatásától.
A Jumpstart Technologies internetes marketingre szakosodott, és direkt marketinges megoldásokkal, valamint marketing információk és adatbázisok gyűjtésével és forgalmazásával foglalkozik. Az FTC szerint a cég visszaélt a fogyasztók bizalmával és megsértette a spam-ellenes amerikai törvényeket, amikor most büntetéssel sújtott kampányában leveleinek tárgyát és megszólítását megtévesztő módon fogalmazta meg.
Az érintett kampány során a vállalat ingyen mozijegyeket ajánlott fel a fogyasztóknak legalább öt ismerősük nevéért és e-mail címéért cserébe. A kapott elérhetőségekre aztán úgy küldte ki saját megkeresését, mintha az a címet megadó személytől származna, látszólag személyes tárggyal és megszólítással (pl. Szia, Boldog Új Évet, Meghívó, stb.). A Jumpstart az üzenetet magát is úgy fogalmazta meg, mintha azt az e-mail elérhetőségeket rendelkezésére bocsátó illető írta volna, így a kereskedelmi e-mailek még a spam szűrőkön is átcsúsztak, és a fogyasztók gyanútlanul nyitották ki őket. A legtöbb fogyasztó hat vagy annál is több levelet kapott, és lemondás ellenére is hetekig kapta a megkereséseket. 
forrás: Mediainfo.hu

 Három forintot érnek egy ember személyes adatai
2006. március 22.

Nem tehetnek semmit az állampolgárok annak érdekében, hogy a pártok ne használják fel az adataikat a választási kampányban - mondta el az InfoRádióban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. A pártok kedd óta vásárolhatják meg az Országos Választási Irodától a névjegyzéket. 
A választói névjegyzékből nem lehet kimaradni, vagyis az állampolgárok nem érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat - hangsúlyozta az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila hozzátette: senkitől sem kapott választ vagy alkotmányos érvet arra vonatkozóan, miért nem lehet leiratkozni a listáról.
Ez elfogadhatatlan, minimum a tiltakozási jognak érvényesíthetőnek kellene lennie, vagyis az állampolgár tilthassa meg az adatai ilyen célú felhasználását - javasolta az ombudsman. Miféle dolog az, hogy az állampolgár adataival kereskednek, pénzt kérnek érte, neki pedig semmilyen ráhatása nincs erre? - tette fel a kérdést Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos közölte: ezt a gyakorlatot már a 2002-es választást követő ajánlásában kifogásolta, ennek ellenére nem változott meg az előírás.
A pártok a teljes, mintegy nyolcmillió választó adatait tartalmazó listát 26,4 millió forintért vásárolhatják meg, azaz egy választó adatiért megközelítőleg három forintot fizetnek. 
forrás: Inforadio.hu

 Az ombudsman szerint indokoltak az álláskeresők adatvédelemmel kapcsolatos félelmei
2006. március 21.

Az adatvédelmi ombudsman szerint sokszor aggályos az álláshirdetésekre elküldött önéletrajzok, illetve a bennük lévő személyes adatok későbbi kezelése. A hozzá érkező panaszok miatt ajánlásokat fogalmazott meg álláshirdetések feladóinak és a munkaerő-közvetítőknek. 
Nemrégiben minden előzetes jelzés nélkül hívatta a főnök egyik beosztottját, és azonnali hatállyal elbocsátotta. Ez hétköznapi eset, de az előzménye már kacifántosabb. Emberünk fél évvel korábban próbaképp elküldte önéletrajzát egy meghirdetett állásra. Bár az állást nem kapta meg, a fejvadász cég továbbra is tárolta adatait. Amikor a főnök ugyanettől a cégtől ajánlatot kért egy pozícióra, elsőként a saját munkavállalója önéletrajzát küldték el neki - szakmai önéletrajza alapján messze ő volt a legalkalmasabb. 
Az adatvédelmi ombudsman irodájában elmondták: egyre több a panasz az álláshirdetésekre küldött önéletrajzok kapcsán. Leggyakoribb eset, hogy a munkavállaló elküldi valahova az önéletrajzát, majd később különféle otthoni munkákra próbálják beszervezni őket, ahol nekik kell feltűnően borsos áron megvásárolniuk az alapanyagot. Bár a hivatalban döntő többségben a munka világával kapcsolatos bejelentésekkel foglalkoznak, az érintettek legtöbb esetben nem merik elmondani, melyik cégre tesznek panaszt, bár mint közérdekű bejelentőket őket is védi az adatvédelmi törvény. 
A március elsején kiadott ajánlás kiemelten foglalkozik a sajtóban megjelenő jeligés álláshirdetések adatvédelmi problémáival. Mint írja, az ilyen típusú hirdetésekből nem derül ki, hogy a jelentkező pontosan hova, kinek küldi meg személyes adatait tartalmazó jelentkezését, s az sem, hogy az adatkezelő a továbbiakban milyen célra kívánja felhasználni azokat. 
Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, HR-tanácsadó szerint - aki korábban több nagy nemzetközi fejvadász cégnél dolgozott - a közvetítőkön keresztül hirdető cégeknek az esetek nagy többségében nagyon is jó okuk van arra, hogy ne nevezzék meg magukat a hirdetésben. Példának okáért: ha egy cég sales munkatársat keres, a konkurencia vagy a partnerek akár arra is következtethetnek, hogy nem jól megy az üzlet, ezért próbálnak erősíteni, vagy pedig baj van a cég fizetési képességeivel, ezért távoznak a dolgozók. Az is igen gyakori eset, hogy a dolgozóval még nem közölték a várható elbocsátást, de már keresnek valakit a helyére. 
Péterfalvi Attila ajánlása kitér a munkaközvetítőkön keresztül zajló álláskeresésre: szerinte előfordul, hogy az "egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló" olyan személyes adatokat is hajlandó megadni a munkaközvetítőnek, "amelyek kezelése sokszor cél nélküli". 
Szirtes Hajnalka szerint nem az aktuális egzisztenciális helyzet tesz különbséget "kiszolgáltatott", azaz állással nem rendelkező és kevésbé kiszolgáltatott, nyilván pozícióban lévő dolgozó között, hanem maga a munkaerő-piaci helyzet. Szerinte amerikai felmérések, de a hazai tapasztalatok is azt igazolják, hogy a beadott önéletrajzok 60-80 százalékban "tupírozottak", azaz kevésbé hivatalosan fogalmazva: a jelöltek hajlamosak egy kicsit kamuzni az önéletrajzban. Emiatt egy komoly közvetítő cég soha nem küld át egy az egyben beérkező önéletrajzokat, hanem kizárólag az adott munkakörre vonatkozó szakmai információkból (munkatapasztalatokból) és az elbeszélgetések során kialakult benyomásokról készített úgynevezett riportot továbbít a megrendelőnek. 
Az adatvédelmi biztos kitér arra is, hogy a munkaközvetítők az érintettek kifejezett kérése ellenére sem szüntetik meg személyes adataik kezelését. Szirtes Hajnalka szerint ez elképzelhető, de a nagyobb közvetítő cégek nincsenek rászorulva, hogy így szerezzenek jövedelmet, másrészt presztízsük sem igazán engedne meg egy ilyen akciót. A munkaközvetítőknél ma már külön adatállomány-kezelő foglalkozik a cégnél lévő több ezer önéletrajzzal, illetve azok nyomon követésével. Ez utóbbi azért is fontos, mert a fejvadász cégekhez folyamatosan érkeznek a megrendelések, és kellemetlen lehet, ha egy időben kétszer is megkeresnek egy jelöltet ugyanarra a pozícióra. 
Arról, hogy egy önéletrajz a pályázó kifejezett kérése ellenére is a cég adatbázisában maradt, Szirtes Hajnalka még nem hallott. Szerinte azért is tűnik furcsának, mivel az csak a közvetítő cégre vet rossz fényt, ha olyan valakit javasolnak egy pozícióra, akinek esze ágában sincs ott dolgozni. Saját gyakorlatában nem fordult elő, de amúgy is elvétve hallott olyan esetről, amikor a pályázó az önéletrajza eltávolítását kérte az adatbázisból. A "túlpozicionálás" miatt előfordul, hogy a pályázók tetemes hányada végül nem is azt az állást kapja meg, amire eredetileg jelentkezett. Nemrég egy irodavezetői posztra tíz önéletrajz érkezett be. Később, amikor ugyanaz a cég irodai asszisztenseket keresett, a tíz jelentkezőből kettő tökéletesnek bizonyult az állásra. 
Az adatvédelmi követelményeket megfogalmazó ajánlások között szerepel még, hogy az álláshirdetésekben a hirdetést feladó személy adja meg azokat az adatokat, amelyek alapján a felvételiző megfelelő tájékoztatást kaphat arról, pontosan kinek küldi meg személyes adatait, továbbá meg kell jelölni azt a címet vagy telefonszámot, amelyen az érintett tájékoztatást kérhet arról, milyen stádiumban van a felvételi eljárás, illetve annak mi lett az eredménye. 
Ami a beadott önéletrajz nyomon követhetőségét illeti, a tanácsadó szerint is nagyon fontos, hogy a pályázó betelefonáljon a közvetítő céghez: ez motiváltságra utal, ami sokat nyom a latban az elbírálás során. 
Az adatvédelmi biztos többi felvetésével - például, hogy a hirdetést feladó sok esetben személyes jellegű adatokat vagy kézzel írt önéletrajzot kér a pályázótól, illetve a közvetítő cégek csak a pozitív eredményről értesítik a pályázókat - a tanácsadó egyetért. Sokszor a nagy cégekre is jellemző, hogy nem értesítik azokat, akik végül nem maradtak fenn a rostán - mondja. Előfordul, hogy egy cég hosszú ideig nem dönt a választottjáról, vagy senkit sem választ a javasoltak közül a pozícióra, mivel már régen betöltötte azt az állást egy belsőssel, és csak falból kért ajánlatot a fejvadászoktól. 
A kézzel írt önéletrajz a bankszektori állásokra jellemző leginkább, ahol a lojalitás rendkívül fontos tényező. A kézzel írt önéletrajz és a személyiségtesztek révén a vizsgáló valóban a személyiségi jogokat súlyosan sértő adatokhoz juthat. Szirtes Hajnalka szerint fontos lenne a tesztek központi regisztrálása és engedélyeztetése. Azt tapasztalja, e téren jelenleg teljes a káosz. Sokan még a jó húsz évvel ezelőtt készült és adaptált, úgynevezett Kaliforniai Személyiségleltárt (CPI) használják, amely teljes, jól használható, de sok esetben lelki betegségekbe is betekintést nyújtó analízist tesz lehetővé, amely, ha nem szakértő kezébe kerül, téves megítélésre adhat alapot. Az új generációs tesztek egyben az új piaci elvárásokat is tükrözik: a legtöbb céget leginkább az érdekli, hogy az adott munkakörhöz megvannak-e az illető kompetenciái, így a tesztek is csak ennek kiderítésére irányulnak. A lényeg az, hogy az adott munkakörben jól dolgozzon, hosszú távon is maximálisan teljesítse a cég elvárásait - ha kissé bogaras lenne, az más lapra tartozik.
forrás: NOL.hu

 Nem kerülhetnek az internetre a peres ügyek
2006. március 19.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) tárgyalási jegyzékei az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint nem kerülhetnek az internetre a jelenlegi szabályozás miatt - mondta a főbíró az MTI-nek.
"Évek óta változatlanul az az álláspontom, hogy a bíróságok hatalmi pozíciója miatt az átláthatóság kulcskérdés, ám az ombudsman állásfoglalása szerint a jelenlegi magyar szabályozás a világ más részén bevált megoldásra nem ad lehetőséget. Ezen a helyzeten csak a jogalkotó változtathat" - fejtette ki Lomnici Zoltán, az LB elnöke.
Az LB tárgyalásainak legfontosabb adatait, így többek között a bíró, a peres felek, illetve vádlottak nevét, az ügy tárgyát, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá az ügyszámot tartalmazó jegyzékeket szeretné sok más ország gyakorlatához hasonlóan hozzáférhetővé tenni minden érdeklődő, a jogkereső közönség és az újságírók számára is az interneten. A bírósági tárgyalások nyilvánosságához ugyanis hozzátartozik, hogy bárki részt vehessen az őt érdeklő ügyek nyilvános tárgyalásain. 
A legtöbb európai országban közzéteszik a tárgyalási jegyzékeket, mi több, nem csak az Egyesült Államok bíróságai, de a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság is rendszeresen a peres felek nevével említi a nagyobb jelentőségű ügyeket. 
A tárgyalási jegyzékek internetre helyezése kapcsán azonban adatvédelmi kérdések is felmerültek, és ezért az LB elnöke megkereste az adatvédelmi biztost. Péterfalvi Attila állásfoglalásában leszögezte, hogy a bírósági eljárások résztvevőinek tájékoztatása, illetve a tárgyalás nyilvánossága fontos közérdek, ugyanakkor az érintettek személyiségi jogait is tiszteletben kell tartani.
A magyar szabályozás értelmében az internetre helyezett tárgyalási jegyzéken az érintettek nevét nem lehet feltüntetni, csak az ügyszámot. Pusztán ez alapján viszont a nagyközönség nem kapna érdemi tájékoztatást az egyes ügyekről.
Péterfalvi Attila szerint indokolt lehet egy olyan szabályozás, amely alapján egyértelmű, hogy mely ügycsoportok azok, amelyek közérdekű információt tartalmaznak. Akkor törvényi garanciák mellett névvel is nyilvánosságra hozhatók lennének például a közfeladatot ellátó szervekkel, közpénzek felhasználásával, illetve közszereplők feladatkörével összefüggő ügyek.
forrás: FN.hu

 Péterfalvi: "mindkét oldalnak felróható valami"
2006. március 3.

"Nagyon bonyolult ügy" - mondta Pétervalvi Attila adatvédelmi biztos az MDF által nyilvánosságra hozott hangfelvételekkel kapcsolatban. A bíróság mérlegelheti majd, hogy melyik a nagyobb bűn: titkos hangfelvételt készíteni és nyilvánosságra hozni vagy megfenyegetni valakit. Az ügyről a hvg.hu-tól értesült Péterfalvi Attila, így nem a konkrét helyzetet kívánta elemezni, hanem a helyzet megítélésénél irányadó jogi szempontokról beszélt.
A közszereplő feladatával összefüggő adatok nyilvánosak, különösen akkor, ha zsarolásról vagy fenyegetésről van szó. "Mindkét oldalon vannak felróható cselekmények, hiszen zsarolni vagy titkos hangfelvételt készíteni egyaránt törvénytelen" - kommentál az adatvédelmi biztos. Hangfelvételt csak az azon szereplők hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni.
A főszabály az, hogy a képviselő munkájával összefüggő adatok nyilvánosak, de az erkölcsi megítélést sem lehet figyelmen kívül hagyni. "Az eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, hogy felhasznál-e egy titokban készült felvételt, volt már ilyenre példa" - magyarázza Péterfalvi. Mérlegelheti az eljáró tanács, hogy mennyire tartozik az amúgy törvénytelenül készült felvétel a nyilvánosságra, hiszen megtörténhet, hogy "kisebb súllyal esik latba a törvénytelen hangfelvétel készítés, ha egy olyan ügyről van szó, ami sokakat érint és a nyilvánosságra tartozik" - mondta az adatvédelmi biztos.
Karsai Péter, az MDF frakcióvezető-helyettese a sajtótájékoztatón a hvg.hu kérdésére nem tartotta aggályosnak hangfelvétel elkészítését és publikálását. Arra, hogy nem tart-e attól, hogy politikai partnereik ezentúl bizalmatlanok lesznek jelöltjeikkel szemben, és bizalmas beszélgetésekbe nem szívesen bocsátkoznak velük, Karsai azt felelte: nem. "Bibóval szólva: aki demokrata, az nem fél" - vélekedett az MDF-es politikus.
forrás: HVG.hu

 Álláskeresés ombudsmani védelemmel
2006. március 3.

Évről-évre több indítvány érkezik hivatalomba, melyekben az állampolgárok a munkahelykereséssel kapcsolatos negatív tapasztalataikról számolnak be - olvasható dr. Péterfalvi Attilának az álláshirdetésekkel, valamint a magán-munkaközvetítők tevékenységével kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlásának indoklásában. 
Az ajánlás értelmében az álláshirdetésekben a cégeknek és munkaerő-közvetítőknek fel kell tüntetniük valamilyen elérhetőséget, ahol az álláskeresők további információkat kaphatnak, ha úgy kívánják. Állásfoglalása szerint a munkavállalók személyes adatait csak akkor használhatják fel egy későbbi munkaerő keresés során, ha ahhoz a pályázó hozzájárul. Továbbá az ombudsman ajánlásának értelmében a munkaközvetítők csak a megbízóik számára feltétlen szükséges adatokat adhatják ki a jelöltekről. 
Adatvédelmi szempontból az álláshirdetések sajátos fajtájának, vadhajtásának titulálja az ombudsman a jeligével ellátott hirdetéseket, amelyekben nem derül ki a hirdetést feladó személy személyazonossága, vagy a feladó cég kiléte. Így a munkavállaló nem tudja, hogy pontosan hova, kinek küldi az esetenként igencsak terjedelmes listát kitevő személyes adatait tartalmazó jelentkezését, illetve azzal sincs tisztában hogy az adatkezelő milyen célra kívánja felhasználni a továbbiakban. Ennek megfelelően az adatvédelmi biztos ajánlása szerint az álláshirdetésekben a hirdetést feladó személynek meg kell adnia azokat az adatokat, amelyek alapján az érintett felvételiző személy megfelelő tájékoztatást kaphat arról, hogy személyes adatait pontosan kinek is küldi. Meg kell jelölni továbbá azt az elektronikus vagy hagyományos postai címet, illetve telefonszámot, amelyen keresztül az érintett tájékoztatást kérhet arról, hogy a felvételi eljárás milyen stádiumban van, illetőleg annak mi lett az eredménye - írja Dr. Péterfalvi Attila. 
forrás: FN.hu

 A nagy titok: mennyit kap Veres?
2006. február 26.

Lapunk még január elején tett panaszt a pénzügyi tárca ellen, miután a minisztérium sajtóosztályán személyiségi jogi indokra hivatkozva megtagadták a választ Veres János tárcavezető jövedelmét firtató kérdéseinkre. Péterfalvi szerint a minisztériumnak nincs lehetősége visszatartani a kért információt. Péterfalvi levélben kérte Katona Tamást, a PM közigazgatási államtitkárát, hogy közölje a több mint egy hónappal ezelőtt, lapunk által kért adatokat.
A PM titkolózása annál is érthetetlenebb, mert a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján megközelítőleg ki lehet számítani, mennyit keres egy-egy miniszter.
A jelenlegi bértábla szerint 800 000- 1,2 millió forintot, de ez a külön költségtérítések és prémiumok összegét nem tartalmazza, mi pedig ezekre is kíváncsiak voltunk. Januárban maga Batiz András kormányszóvivő közölte lapunkkal: a kormány jogászainak álláspontja szerint valamennyi miniszter fizetése személyes adatnak minősül, és mint ilyet, csak az érintett hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni.
A pénzügyi tárcát azonban úgy tűnik, nem érdekli igazán az adatvédelmi biztos állásfoglalása. A PM szóvivője, Kőszegi Márk, tegnap már szóba sem állt velünk, nem tehettünk fel kérdéseket. Majd másfél hónap, és az elmarasztaló adatvédelmi állásfoglalás után Kőszegi háromsoros válaszlevélre méltatta lapunkat és olvasóinkat. Ebben Veres január 29-én, adatkérelmünk után két héttel tett vagyonnyilatkozatát ajánlja a figyelmünkbe, amelyben sem a költségtérítések, sem pedig a prémiumok összege nem szerepel, legalábbis nem tételesen, csupán annyi, hogy a miniszter havi bruttó 1,173 millió forintot keres.
forrás: Szinesbulvarlap.hu

 Nyolc évet kapott az adatrabló spammer
2006. február 24.

Az egyik arkansasbéli bíróság nyolc év börtönbüntetésre és 12.300 dollár kártérítés kifizetésére ítélte Scott Levine spammert, a Snipermail.com e-mail-marketing vállalkozás tulajdonosát, akit adatrablással vádoltak. 
A hatósági közlemények szerint Levine 2003-ban több társával együtt feltörte az Axciom banki és kormányzati információkat tároló cég egyik szerverét, és onnan több gigányi személyes adatot (nevek, telefonszámok, címek, számlaszámok, stb.) tulajdonított el. Mielőtt azonban Levine visszaélhetett volna a megszerzett információkkal, az FBI emberei letartóztatták őt. A szájberbűnöző mail-szolgáltatása is szemet szúrt a spam-ellenes szervezeteknek, mivel számos internetező kapott kéretlen üzeneteket a Snipermail.com-ról, fő bűne azonban az adatrablás volt.
Az Axciom szóvivői azonban mint korábban is, most is kijelentették, hogy mióta fény derült az adatvesztésre, azóta komoly biztonsági óvintézkedéseket tettek annak érdekében, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló eset. 
forrás: Prim.hu

 A spammel kapcsolatos jogszabály változásáról 
2006. február 22.

2006. január 1-jével módosult a spamet érintő magyar jogi szabályozás. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a módosítás kapcsán új fogalmakat és hatásköri szabályokat tartalmaz a kéretlen elektronikus üzeneteket illetően. 
A spamet a jogszabály elektronikus reklámüzenet helyett "elektronikus hirdetés"-ként határozza meg és kimondja, hogy ilyen hirdetést e-mail vagy más hasonló kommunikációs eszköz (pl.: MMS, SMS) útján csak akkor lehet küldeni, ha ehhez a címzett egyértelműen és előzetesen hozzájárult (ún. opt-in rendszer).
Az elektronikus hirdetés fogalmán túl a jogszabály módosítása bevezeti az "elektronikus hirdető", az "elektronikus hirdetési szolgáltató", valamint az "elektronikus hirdetés közzétevője" fogalmát is, valamint meghatározza ezek felelősségét is a kéretlen elektronikus hirdetések kapcsán.
Változtak továbbá a spam-küldéssel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. A módosítás szerint a kéretlen elektronikus hirdetés miatt a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalához lehet bejelentést tenni, amely az ún. elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a panaszt. A hatásköri változás következtében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez már "csak" a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt lehet fordulni.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, valamint - ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű - elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki a jogsértőre.
A spamet érintő fenti változásokon túlmenően a 2005. évi CLXXI. törvény még számos helyen módosította az eredeti jogszabályt, így például a magánjellegű közlés fogalma, az elektronikus szolgáltatások korlátozásának lehetősége, az értesítés-eltávolítási eljárás néhány szabálya, valamint a szabályozott szakmákra vonatkozó rendelkezések kapcsán. 
forrás: JogiForum.hu

 EU: két évig tárolják távközlési adatainkat
2006. február 22.

A jogszabály értelmében a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni minél sikeresebb harc érdekében 6 és 24 hónap közötti időre tárolnák el az európai felhasználók telekommunikációs adatait. 
A huszonöt európai uniós tagállam igazságügyi miniszterei megszavazták az egységes európai távközlési adattárolási tervezetet. A jövőben eltárolnák a vezetékes, mobil- és VoIP-beszélgetések, az SMS-, a chat-, az FTP-, a P2P-, az e-mail és az internetforgalom adatait. Ezek közé az információk közé tartozna az előfizető vezetékes és mobiltelefonszáma, a hívó felek számai, a hívások időtartama és időpontja, valamint az internetezésről szóló naplófájlok.
A jogszabály elfogadása ellen egyedül csak az ír és a szlovák igazságügyi miniszter voksolt, mivel túlzónak találták a törvény szigorát és a két politikus szerint nincs megalapozva a jogi háttér sem. Ezzel szemben Franco Frattini igazságügyi EU-biztos úgy vélte, hogy az Európai Unió egy újabb nagy lépést tett a kontinens biztonságának és szabadságának megalapozása felé. A tagállamok fele kezdeményezte azt is, hogy az internetes adatok tárolási időtartamát emeljék fel a tervezett 18 hónapról 36 hónapra. Ez a kezdeményezés azonban egyelőre hamvába fulladt.
Bár elfogadták a jogszabályt, a nemzetközi tiltakozás továbbra sem akar csitulni. Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) például Karin Gastinger osztrák igazságügyi miniszernél követelte, hogy hosszabbítsák meg az internetszolgáltatók számára az átálláshoz biztosított időt. "A 24 hónapos időtartam az pont másfél évvel hosszabb a szükségesnél. A tagállamok rendőrségei, bíróságai és adatvédelmi szakemberei megelégedtek volna a hat hónapos időtartammal is, de nem, az Európai Bizottságnak ennél több kellett. Ez a jogszabály csak arra jó, hogy eurómilliárdokat pazaroljunk el, miközben kifelé azt mutatják, hogy milyen biztonságban is vagyunk" - nyilatkozta felháborodottan Peter Pilz, az osztrák zöldek biztonságpolitikai szóvivője.
A politikus kritizálta azt is, hogy mindez a tagországok központi költségvetését terheli majd, úgy, hogy eközben az érintett 25 állam nem is rendelkezik ezekkel az összegekkel. A szóvivő felvetette, hogy ezeket a milliárdokat más, jobb célokra kellene költeni. Ráadásul egybehangzó az a vélemény, hogy az egész jogszabály elhibázott lépés, az adatvédelmi és más aggályokat (kik és milyen mértékben férhetnek majd hozzá az információkhoz, mennyire lesznek biztonságosan tárolva ezek az adatok, hol fogják őket tárolni stb.) pedig senki nem tudja megválaszolni.
forrás: SG.hu

 Csapody az adatvédelmi biztoshoz fordul
2006. február 22.

Az adatvédelmi biztoshoz, valamint a választókerületi választási bizottsághoz fordul az MDF-es Csapody Miklós, mert úgy véli, hogy a Fidesz törvénytelenül használta a Demokrata Fórum tagnyilvántartását. 
A nagyobbik ellenzéki párt képviselőjelöltje az egyik budapesti választókörzetében az MDF tagjainak írt levelet, amelyben azt kérte, hogy a Fideszt támogassák.
forrás: Radio.hu

 Bíróság előtt a görög mobil-lehallgatási ügy
2006. február 20.

Az amerikai igazságügyi tárcának (DoJ) március 8-ig kell bemutatnia a nemzetbiztonsági hivatal (NSA) által végzett,engedély nélküli lehallgatásokról szóló dokumentumokat. 
2004-ben és 2005 elején lehallgattak egy sor vezeto görög államférfi mobiltelefonját, köztük a miniszterelnökét és öt miniszterét. A lehallgatottak között volt a védelmi minisztérium teljes vezetosége is. A lehallgatásokat továbbító parabolaantennák metszéspontjában az USA athéni nagykövetsége állt. Görög kormányforrások szerint a CIA állt a lehallgatások hátterében. Az amerikai kormány tagadta a vádakat. A lehallgatásokat a Vodafone hálózatán keresztül hajtották végre: valakik egy nagyon fejlett kémprogramot telepítettek a társaság számítógépes rendszerébe. 
A botrány úgy robbant ki, hogy számos kormányzati szereplo a célba nem éro sms miatt panasszal élt a társaság felé. Végül a Vodafone vezérigazgatója tájékoztatta a görög miniszterelnököt a több mint másfél éves lehallhatásról. Tette mindezt egy nappal azután, hogy a Vodafone informatikai biztonságért felelos igazgatója rejtélyes körülmények között elhunyt. Mivel a Vodafone megsemmisítette a felfedezett kémprogramot, egyelore nincs bizonyíték arra, hogy ki követte el a lehallgatásokat.
Az amerikai igazságügyi tárca (DoJ) mostani - stílusosan - meghallgatása csak az USA határain belüli törvénytelen lehallgatásokra vonatkozik. Ha a minisztérium az iratokat nem tudja bemutatni, törvényi indokolást kell eloterjeszteni, ítélkezett egy szövetségi bíró. Az Electronic Privacy Information Center (EPIC) az információszabadságról szóló törvény (FOIA) alapján perelte be a DoJ-t. A bíró meglátása szerint a Bush elnök által "várva várt" vita az elnöki rendelettel engedélyezett illegális lehallgatásokról csak akkor kezdodhet meg, ha a DoJ bemutatja a megfelelo iratokat. 
Amerikai polgárjogi szerveztetek más téren is fellépnek az ország pogárainak lehallgatása ellen. Az American Civil Liberties Union (ACLU) például bíróság elott kívánja elérni, hogy az NSA fejezze be a leleplezett lehallgatási akciót. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) a távközlési szolgáltatókat támadja, mivel nélkülük lehetetlen volna a polgárok megfigyelése, és az adatvédelmo jogsértés társtetteseként az AT&T-t perelték be. 
forrás: SG.hu

 Németország: fél évig tárolnák a távközlési adatokat
2006. február 18.

A német kormánypártok a Bundestag tegnapi ülésén a különböző távközlési adatok hat hónapig való tárolása mellett foglaltak állást. Mivel a CDU/CSU és az SPD képviselői megszavazták az előterjesztést, így a döntés most már a német kormány kezében van. 
Mint ismeretes, az Európai Parlament megszavazta, hogy az egyes tagországoknak 6-24 hónap közötti időszakra el kell tárolniuk mindenféle távközlési adatot. A korábbi javaslat értelmében eltárolnák a vezetékes, a mobil- és a VoIP-beszélgetések, az SMS-, a chat-, az FTP-, a P2P-, az e-mail és az internetforgalom adatait. Ezek közé az információk közé tartoznának az előfizető vezetékes és mobiltelefonszáma, a hívó felek számai, a hívások időtartama és időpontja, az internetezésről szóló naplófájlok.
Bár a német parlament úgy határozott, hogy a beszélgetések, az elektronikus levelek, illetve más üzenetek tartalmát nem kell eltárolni és az adatok csak a súlyos bűncselekmények esetén lennének előhívhatók, adatvédelmi szakemberek és polgári jogi szervezetek mégis alkotmányellenesnek tartják a születendő rendeletet. Peter Schaar adatvédelmi ombudsman elégedettségének adott hangot, hogy az adattárolási időtartam csupán hat hónap. Ugyanakkor aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezzel a jogszabállyal szabaddá vált az út, hogy a jövőben anélkül is adatokat gyűjthessenek a hatóságok, hogy konkrét gyanújuk lenne valakivel szemben.
A szakember elmondta azt is, hogy szerinte nem igaz, miszerint a rögzített információkat csak a súlyos bűncselekményeknél fogják elővenni, félő, hogy bármilyen kis ügyben is. A Handelsblatt német gazdasági lap információi szerint a hívó felet azonnal azonosítani fogják. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, az FDP parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jan Korte baloldali képviselő és Jerzy Montag, a Zöldek honatyája egyaránt kifogásolta az előterjesztést, mondván szükségtelen és megsérti az alapvető emberi jogokat. 
Az ellenzéki pártok azonban ezzel a véleményükkel tegnap egyedül maradtak a Bundestagban. Azt pedig továbbra sem lehet tudni, hogy az adatokat hol fogják tárolni, az adattárolási költségeket ki fogja megtéríteni, megsemmisítik-e hat hónap után az elraktározott információkat, ki(k) férhet(nek) majd hozzá ezekhez az adatokhoz és hogyan fogják őrizni az illetéktelen hozzáférésektől?
forrás: SG.hu

 Adatvédelmi biztosi közlemény az ajánlószelvények gyűjtéséről 
2006. február 16.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 47. §-a értelmében az ajánlás az ajánlószelvénynek a jelölő szervezet képviselője részére történő átadását jelenti. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései alapján a jelölő szervezet (párt) adatkezelőnek, a párt képviseletében ajánlószelvényeket gyűjtő személy adatfeldolgozónak minősül. A választásokon jelöltet, illetve listát állító pártok jogi személyek [Ve. 149. § g) pont], képviseletükre a bíróságnál nyilvántartásba vett törvényes képviselőjük jogosult, illetve az, akinek a törvényes képviselő szabályszerű meghatalmazást adott. Ajánlást tehát csak a párttól kapott érvényes meghatalmazással rendelkező személy gyűjthet, e személyekért a pártoknak felelősséget kell vállalniuk, és őket - az adatkezelés bejelentésével egyidejűleg - be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. 
forrás: JogiForum.hu

 Spam a kéretlen politikai üzenet
2006. február 15.

A spamek fogalmához tavaly decemberben csapta hozzá az Országgyűlés a politikai hirdetéseket is: így az idei kampánynak elvileg már kéretlen politikai üzenetek nélkül kell lezajlania.
Tavaly év végén módosította az elektronikus kereskedelmi törvényt a parlament, s ebben meghatározták az elektronikus hirdetés fogalmát. Míg korábban maga a fogalom sem volt tisztázva, most pontosították a jogalkotók, miszerint a vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítésén túl az e-mailben, sms-ben küldött, társadalmi cél megvalósításának propagálását is elektronikus hirdetésként határozta meg.
A fentiek alapján tehát a politikai üzenetekre is vonatkozik a híres 14. paragrafus, azazhogy az e-mailt (sms-t) csak annak lehet kiküldeni, aki korábban kifejezetten kérte ezt. Emlékezetes, hogy a 2002-es választások idején igencsak megnőtt a politikai tartalmú sms-ek száma, s noha ezeket jószerével mindenki az ismerőseitől kapta, sokakat zavart a politikai spam-áradat.
Idén a politikai pártok internetes aktivitása különösen szembeötlő: a miniszterelnök bloggerré avanzsált, a szabad demokraták a fájlcserélők legalizálását tűzték zászlajukra, a Fidesz és az MSZP a neten keresztül szerzi egymásról az információkat. Remélhetőleg a törvénymódosítás tiltásait szem előtt tartják kampányuk idején. 
forrás: MNO.hu

 Az adatvédelmi biztos a szerverügyről
2006. február 14.

Az adatvédelmi ombudsman úgy látja, hogy a feltört oldalról szerzett tartalmak sajtóbeli közlésénél az a kérdés, hogy milyen módon jutottak az információhoz. Péterfalvi Attila, a Klubrádió Kontra című műsorában kifejtette, hogy a törvénytelenül szerzett dokumentumok felhasználása is jogellenes.
A szocialista párt szerverének feltörésével kapcsolatban ugyanakkor az Országgyűlés adatvédelmi biztosa azt is elmondta, hogy az adatok tulajdonosa köteles a megfelelő védelemről gondoskodni, vagyis mindenképpen vizsgálni kell, hogy a jelszó miként volt megszerezhető.
forrás: KlubRadio.hu

 Megújult térfigyelő rendszer a Keletin
2006. február 11.

Megújult térfigyelő rendszert adtak át a Keleti pályaudvaron pénteken. 
A MÁV közleménye szerint a kamerarendszert azért telepítették, hogy javítsák a pályaudvaron megforduló utasok biztonságát, és a vasúti személykocsik vagyonvédelmét. A rendszer segíti a kritikus területek folyamatos figyelését is. A Keleti pályaudvar térfigyelő rendszerére kiírt pályázatra tíz ajánlat érkezett, eredményt 2005. szeptember 5-én hirdettek.
A pályázat nyertese a Híradástechnika Trade Kft. lett, nettó 44,9 millió forint ajánlati árral. A kamerák a közforgalom számára megnyitott területen túlmenően az üzemi területet is figyelik. A 30 korszerű kamerával rögzített képek kiértékelése a pályaudvaron található rendőrőrsön történik. A rendszer az adatvédelmi biztos ajánlásainak megfelel. 
A Keleti pályaudvaréval azonos időben írták ki a Nyugati pályaudvar térfigyelő rendszerének telepítésére vonatkozó pályázatot is. A nyertes a MÁV 2005 MASZH konzorcium lett, nettó 52,711 millió forint ajánlati árral. A telepítésre vonatkozó szerződést várhatóan az év első felében írja alá a MÁV Zrt. a győztes pályázóval. A MÁV közölte azt is, hogy a Déli pályaudvar térfigyelő rendszerének pályázati kiírása már előkészítő szakaszban van. 
A MÁV tájékoztatása alapján az elmúlt évben az utasokat 214 esetben lopták meg, míg 113 esetben vasutasokkal szemben követtek el garázdaság körébe tartozó bűncselekményt. 
forrás: SG.hu

 Adatvédelmi biztos: törvénysértő adatgyűjtés az iskolákban 
2006. február 10.

Közleményben hívja fel a figyelmet az Oktatási Minisztérium, hogy néhány iskolában törvénysértő adat- és információgyűjtési tevékenység zajlik. Az egyébként kutatást végző Felvételi Információs Szolgálat már öt éve ugyanúgy végzi országos felméréseit, és elmondásuk szerint, minden évben látta is a kérdőíveket a minisztérium.
Az említett kutatásokban egyébként sok témakört érintenek, mint például a kétszintű érettségi, a Bologna Folyamat, Európai Unió és pályaválasztás. Oroszlán Éva szerint ilyen jellegű felmérést más nem készít. A FISZ az eredményekről ezért a közvéleményt is tájékoztatja, 2005-ben például több mint 200 sajtómegjelenéssel. A kutatás eredményeinek elemzését megkapta az összes magyarországi középiskola, szakmai szervezet, résztvevő diák, az Oktatási Minisztérium is.
Az adatvédelmi biztos - a szaktárca kérésére - állást foglalt az ügyben. Azt a megállapítást tette, hogy "a FISZ által összeállított kérdéscsoport és a kérdőív végén található leválasztható megrendelőlap tanulók általi kitöltésével a FISZ olyan adatok birtokába jutott, juthat, amelyek kezelésére és feldolgozására ilyen formában nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal."
Azt is megállapította továbbá, hogy a személyes adatok rákérdezését nem indokolja a kérdőív, mely "megrendelőlappal történő együttes kitöltése és visszaküldése a kérdőív tartalmát is személyes adattá minősíti. Az adatok ilyen formában történő megszerzése és feldolgozása számos jogszabályt sért." Az adatvédelmi biztos, a fogyasztóvédelmi felügyelőség eljárását is kezdeményezte, mert megítélése szerint "felmerül a gyanú, hogy a FISZ és a hozzá kapcsolódó DFT Hungária Lapkiadó Tanácsadó és Reklámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság Hungária Kft. a diákok érdekében nyújtott szolgáltatásával (ingyenes e-mailes tájékoztatók és nyomtatott kiadványok) valójában a mögöttes üzleti érdekeket palástolja, megtévesztő vagy bújtatott reklámtevékenységet folytat."
"A kutatás méri a diákok elégedettségét a FISZ saját tevékenységével kapcsolatban is - mondta Oroszlán Éva -, hiszen egyik célja az, hogy saját ingyenes szolgáltatásait a diákok igényeihez tudja igazítani. Ezen kívül valóban vannak szponzorai a kutatásnak, hiszen e nélkül nem lehetne finanszírozni a kutatás költségeit, amely nem kap állami támogatást. Ezek a kérdések viszont mind olyanok, melyek vállalhatóak, és illeszkednek a kutatás kitűzött céljaihoz, tehát az oktatáshoz kapcsolódnak."
Az adatvédelmi biztos felszólította a FISZ-t, "hogy a jogosulatlanul kezelt adatokat törölje, a kérdőíves felmérés során adjon megfelelő tájékoztatást az érintetteknek, és az adatvédelmi követelményeknek megfelelően járjon el."
Oroszlán Éva azonban elmondta: "A FISZ nem kapott felszólítást, folyamatban levő ügyről van szó, az ombudsmani vizsgálat még nem zárult le legjobb tudomásunk szerint. Még a héten is adatokat kell szolgáltatnunk az adatvédelmi biztos hivatalának."
forrás: HirTV.hu

 Fizetős e-mailekkel a spammerek ellen
2006. február 6.

Két nagy internetes cég azzal vetne véget a levélszemét-áradatnak, hogy postaköltséget számít fel minden üzenet után.
Az America Online és a Yahoo fizetős e-mail-szolgáltatásával küldött levelek mindegyike maximum egy centbe kerül majd a feladónak - adta hírül a BBC. A postaköltségért cserébe az elektronikus üzeneteket a spamszűrők megkerülésével továbbítják, a címzett garantáltan megkapja őket, és egy biztonsági tanúsítványt - afféle virtuális bélyeget - is viselnek majd. 
A két cég pár hónapon belül indítja el a szolgáltatást, amelyet az ügyfeleiknek sok e-mailt postázó nagy cégeknek szánnak. A tanúsítvány garantálja, hogy a címzettek nem nézik levélszemétnek az e-maileket, a spamszűrés kiiktatása révén pedig olyan csatolmányok, képek és linkek is továbbíthatók a biztonságos levelekben, amelyeket egyébként nem engednének át a szerverek. 
A szolgáltatók reményei szerint ezzel a módszerrel az adathalász e-maileket is el lehet kerülni, amelyek rendszerint nagy bankok vagy webáruházak nevében kérik ki a felhasználók bankkártya-adatait, mivel a "bélyeg" hiánya lebuktatja a csalót. Az AOL és a Yahoo szerint a filléres postaköltség nem lesz túl drága ügyfeleiknek, a spammereknek viszont igen, és becsléseik szerint 70 százalékkal szoríthatja majd vissza a kéretlen üzenetek számát. 
forrás: Origo.hu

 Illegálisan ellenőriz a vámőrség?
2006. február 3.

Az adatvédelmi biztos szerint a vámosoknak nincs joguk arra, hogy a kilométeróra állását regisztrálják a magyar-ukrán határon. 
Péterfalvi Attila szerint a vám- és pénzügyőrség nem az adatkezelési szabályoknak megfelelően jár el. Az adatvédelmi biztos elmondta: egy európai uniós rendelet tiltja, hogy az autó tankjából eladják a benzint, de arról nem szól a közösségi szabály, hogy ezt miként lehet ellenőrizni. 
Ezt a gyakorlatot minden országnak magának kell kialakítania, így Magyarországnak is el kell fogadnia saját szabályozását. A jelenlegi törvények szerint tilos a kilométeróra állásának rögzítése - mondta a biztos. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az InfoRádióban azt mondta: megkapták az adatvédelmi biztos állásfoglalását, ennek ellenére tovább folytatják az ellenőrzéseket a magyar-ukrán határon. 
Jelenleg is folyik az egyeztetés a vám- és pénzügyőrség adatvédelmi munkatársai és az adatvédelmi hivatal között -tette hozzá. Sipos Jenő a jelenlegi ellenőrzéseket nagyon eredményesnek ítélte. Szerinte az adatok szükségesek ahhoz, hogy a vámosok meghatározzák azt az üzemanyag-mennyiséget, amely még vámmentesen behozható az országba. Hozzátette: természetesen figyelembe veszik az adatvédelmi biztos ajánlásait is, és a későbbiek során alkalmazni is fogják.
forrás: InfoRadio.hu

 Péterfalvi: a leleplezett ügynökök pereljenek!
2006. február 2.

Úgy látszik, hogy amíg az érintettek nem perelnek, minden szó hiábavaló - így reagált Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra, hogy újabb személyiség ügynökmúltjáról került nyilvánosságra cikk. 
Péterfalvi kiemelte: rossz üzenet, ha a cikkek megjelenése azt célozza, hogy nem jó a jelenlegi szabályozás, teljes nyilvánosságra lenne szükség. Álláspontja szerint az adatok a jogszabályok megkerülésével kerülnek nyilvánosságra, a cikkek meghaladják azokat a lehetőségeket, amelyeket az adatvédelmi törvény biztosít a kutatók számára. Az újabb írás például csak egy ember anyagát tárja fel, így kétséges, hogy igazi kutatásnak nevezhető-e - mondta. A felvetődő kérdésekben bíróság tudna állást foglalni. Elképzelhető, hogy adott esetben egy peres eljárásban születendő döntés iránymutató lenne a jövőre nézve - mondta.
Az Élet és Irodalom című hetilap pénteken jelentet meg cikket arról, hogy Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek ügynök volt, és csaknem tíz éven át jelentett egyházi személyekről. A múlt héten ugyanez a lap Szabó István filmrendező ügynökmúltjáról közölt írást.
forrás: FN.hu

 Péterfalvi: A művész ügynökmúltja nem nyilvános információ
2006. február 1.

Törvénysértőnek tartja az adatvédelmi biztos Szabó István ügynökmúltjának nyilvánosságra hozatalát. A filmrendező volt állambiztonsági kapcsolatait feltáró újságírónak kutatási engedélyt adó kuratórium elnöke úgy véli: nem történt jogsértés. 
Az egykori állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő személyek adatai alapvetően két esetben hozhatók nyilvánosságra: ha közszereplőkről van szó, illetve akkor, ha a történelmi múlt feltárásához nélkülözhetetlen az ügynökök megnevezése - jelentette ki kérdésünkre Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint azonban Szabó István nem gyakorol közhatalmat, és a politikai közvélemény alakításában sem vesz részt, ezért nem minősül közszereplőnek. Az Oscar-díjas filmrendező ügynökmúltjának feltárását egy adott korszak bemutatása eszközeként sem lehet értékelni - véli Péterfalvi. Ezt erősíti szerinte az Élet és Irodalomban megjelent cikk címe - "Egy ügynök azonosítása" - is, az írás célja nem a történelmi múlt feltárása, hanem egy ember tevékenységének ismertetése. 
Az ÉS-ben megjelent írást jegyző Gervai András a magyar filmművészet és a politika kapcsolatát kívánta kutatni, és az ehhez szükséges engedélyt meg is kapta - tájékoztatott a kutatási kérelmekről döntő kuratórium elnöke. Rainer M. János, az 56-os Intézet főigazgatója elmondta: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában folytatandó tudományos kutatás feltétele, hogy a kérelmező nyújtson be kutatási tervet, szerezze meg egy tudományos intézmény támogatását, és mutasson be a témában megjelent korábbi publikációkat. Gervai mindezeknek megfelelt, a kuratóriumnak pedig nem feladata figyelemmel kísérni, hogy a kutató miként használja fel a dokumentumokban található adatokat. Rainer M. személyes véleménye egyébként az, hogy a filmrendező állambiztonsági kapcsolatainak feltárása nem törvénysértő, hiszen a történelmi múlt hiteles bemutatásához kifejezetten szükség volt Szabó István személyes közreműködésének bemutatására.
forrás: NOL.hu

 Péterfalvi nem ért egyet Lenkoviccsal a pozitív adóslistáról
2006. január 30.

Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a jó adósok nyilvántartása nem okozna alkotmányjogi problémákat, míg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosszerint súlyos alkotmányossági kérdéseket vet fel.
Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos minderről úgy foglalt állást, hogy "a pozitív adóslista nem csak az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétes, de súlyos alkotmányossági kérdéseket is felvet". Sajnálatosnak nevezte, hogy a PSZÁF, illetve a Magyar Bankszövetség az ügyben az általános biztoshoz fordult és ezzel "lényegében" megkerülte őt, mint a hatáskörrel rendelkező adatvédelmi biztost.
Péterfalvi közölte, hogy nem tud mit kezdeni Lenkovics Barnabás érveivel. A jó hírnév védelmét jelenti az is, ha valaki nincs rajta a negatív adóslistán - említette példaként. Mint mondta, semmi nem indokolja, miért kellene az egyik banknak tudnia, hogy valakinek egy másik banknál mennyi adóssága van, ha egyébként "jó adós". "Mondhatnám, van most is pozitív adóslista (...), aki nincs rajta a negatív adóslistán, az jó adósnak minősül". Közölte azt is, amennyiben az országgyűlés törvényt fogadna el a pozitív adóslistáról, úgy nem riadna vissza attól, hogy azt az Alkotmánybíróság előtt megtámadja.
Péterfalvi Attila elmondta: kettejük álláspontja az ügyben a "két végpontot" jelenti. Hozzátette: volt már véleménykülönbségük más ügyben, de ennyire éles eltérésre nem emlékszik. Jelezte azt is: az állásfoglalás kiadása előtt nem konzultáltak az ügyben.
forrás: FN.hu

 Jogsértő a KEHI
2006. január 30.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) megsérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot - áll Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
A KEHI hat évét átfogó, decemberben lezárult ombudsmani vizsgálat eredménye szerint "miközben a közpénzek nyilvánosságát biztosító garanciák szélesedtek, a közpénzek felhasználását ellenőrző KEHI tevékenységét a közvélemény alig ismerheti meg", a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot sértő gyakorlat pedig szinte lehetetlenné teszi a közpénzeket ellenőrző szerv kontrollját.
Az információszabadságról, továbbá az állam- és a szolgálati titokról szóló törvények megteremtették a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog kereteit. Az üvegzsebtörvény pedig megszüntette annak a lehetőséget, hogy a közszféra szerveinek gazdálkodással kapcsolatos adatait szolgálati titokká minősítsék. 2003 óta az államháztartási szerveknek a közpénzeket érintő adataik egész sorát kell elektronikus úton közzétenniük. 
Péterfalvi Attila ajánlásában felkérte a pénzügyminisztert, hogy kezdeményezze a KEHI-ről szóló kormányrendelet nyilvánosságot korlátozó paragrafusának hatályon kívül helyezését. A pénzügyminiszter a kifogásolt rendelkezés módosítására tett javaslatot.
A pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a KEHI belső ellenőrzési tevékenységet végez, ezért alkalmazható a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt "automatikus nyilvánosságkorlátozás". 
Péterfalvi Attila kérésére a KEHI elnöke elrendelte a szervezet szolgálati titokköri jegyzékének felülvizsgálatát, közölte, hogy a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos 2000-ben készült jelentés titokminősítésének érvényességi ideje lejárt. Emellett megszüntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés minősítését, elrendelte az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés titokminősítésének felülvizsgálatát, és intézkedett a KEHI vizsgálati jelentéseinek minősített, illetve minősített adatot nem tartalmazó részeinek elkülönítéséről.
"Az országos hatáskörű közigazgatási szervek között szinte egyedülálló módon a KEHI-nek nincs önálló internetes honlapja, jóllehet e szervre is vonatkozik a közérdekű adatok kérelem nélküli közzétételének kötelezettsége" - állapította meg az adatvédelmi biztos. A KEHI elnöke az ajánlás kézhezvételét követően intézkedett arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a KEHI jogállásával és működésével kapcsolatos legfontosabb közérdekű adatok megjelenjenek. 
forrás: FN.hu

 Az ombudsman is támogatja a pozitív adóslistát
2006. január 30.

A jelek szerint elhárultak az adatvédelmi aggályok, és megvalósítható lesz a pozitív adóslista. Lenkovics Barnabás szerint nem ütközik alkotmányos jogokba a banki nyilvántartás jó adósokra történő kiterjesztése. Az állampolgári jogok biztosa a Bankfelügyelet és a pénzügyi felügyelet felkérésére foglalt állást. 
A pozitív adóslista egyaránt hasznos lehet a hitelezőknek és az adósoknak is, bevezetésével lehetővé válna a hitelnyújtás kockázatának pontosabb megítélése, és a megbízható ügyfeleknek megkönnyíthetné a további hitelhez jutást - írta Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában.
"Az országgyűlési biztos álláspontja szerint - az érintettek tulajdonhoz való joga, illetve személyiségi jogainak védelme szempontjából - a pozitív adóslista, vagyis az úgynevezett 'jó adósok' nyilvántartása nem okozna alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot" - áll az állásfoglalásban.
forrás: FN.hu

 Elolvashatja a munkáltató a dolgozók e-mailjeit?
2006. január 23.

Az emberek többsége nem a munkahelyi e-mailről küldi el jelentkezését egy másik álláslehetőségre, nem levéltéma a nemi életünk és általában nem használjuk nagyon személyes kérdésekben. Ez nem véletlen: a rendszergazda ugyanis elvileg bármikor láthatja a levelezést, de az is előfordul, hogy a vállalat direkt figyelemmel kíséri az e-maileket. Magyarországon ugyan még nem voltak ilyen jellegű bírósági esetek, az azonban biztos: nem egy vállalat bevett gyakorlata, hogy belenéznek a kollégák levelezésébe. Van olyan cég, ahol direkt erre a feladatra vesznek fel egy embert, van, ahol a rendszergazdák bizonyos szavakra keresnek rá.
A munkahely által biztosított elektronikus postafiók használatának feltételeire vonatkozó közvetlen és egyértelmű szabályozás nincs a magyar jogban, a kérdésben segíthet, ha erről a két fél megegyezik a munkaszerződésben - tudtuk meg Gyepes Péter ügyvédtől. Véleménye szerint a munkáltató által biztosított számítógép, internetkapcsolat és postafiók a vállalat tulajdonát képezi, így a munkáltató szerződésben lefektetheti - és a későbbi félreértések elkerülése céljából érdemes is erre kitérni a munkaszerződésben -, hogy ezeket csak üzleti célokra lehet használni. 
Arra is kell utalni, hogy a munkavállaló által is üzletinek minősített leveleket a munkafolyamatok ellenőrzése végett a munkáltató olvashatja. Ebben az esetben a cég ellenőrizheti is a levelezést, hogy vizsgálja, az valóban csak a munkáltató által meghatározott célokra valósul-e meg. Amennyiben ez nem így van, tehát magánlevelezés folyik, akkor a munkáltató intézkedést tehet a munkavállaló ellen, a magán-e-mail-forgalom jogtalanságára hivatkozva. Arra azonban figyelemmel kell lennie, hogy ezek az elektronikus levelek személyes adatokat, magántitkokat tartalmazhatnak, amiket nem ismerhetne meg. Ez azonban a gyakorlatban nehezebben kivitelezhető, ha ellenőrzés céljából nyitja meg a leveleket - mondta Gyepes. 
Az alkotmány szerint mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog - a munkahelyi e-mail-használatot azonban csak egy adatvédelmi biztosi ajánlás tartalmazza. Erre a bírósági eljárás során figyelemmel kell lenni, de nincs törvényereje. Az ajánlás szerint ha az e-mail-címet a munkavállaló személyes használatra kapta - tartalmazza a nevét vagy annak egy részét -, akkor a levelezést adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást. A munkáltató csak abban az esetben jogosult a személyes e-mail-címre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére, azok továbbítására vagy törlésére, ha ehhez az érintett hozzájárulását adja.
forrás: SG.hu

 Spamszabályozás az Európai Unióban
2006. január 22.

Az Európai Unióban elsősorban az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 58/2002/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) rendelkezik a kéretlen reklámüzenetekről. A szabályozás lényege, hogy természetes személyek számára az opt-in rendszert biztosítja. Az irányelv szerint csak akkor lehet számukra ilyen üzenetet küldeni, ha előzetesen ahhoz hozzájárultak. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nem természetes személyek jogos érdekeit is védelemben részesítsék, de közelebbről nem határozza ezt meg, azonban hangsúlyosan kimondja, hogy a tagállamok saját hatáskörükben a nem természetes személyek jogait védelemben részesítsék a kéretlen üzenetekkel szemben.
Az adatvédelmi irányelv nem tisztázza azt a kérdést, hogy az e-mailcím (esetleg a telefonszám) személyes adatnak minősül-e, mindazonáltal a szabályt értelmező egyéb európai dokumentumokból ez az értelmezés olvasható ki. Magyarországon az adatvédelmi ombudsman is ezt az értelmezést ajánlja, és az európai országok többségében ezzel az értelmezéssel találkozunk, habár zömmel ugyancsak nem nevesítik jogszabályban ezt az értelmezést. Írországban és Kanadában a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy az e-mailcím is személyes adatnak minősül. Ezzel szemben az Egyesült Királyság nem tekinti személyes adatnak az e-mailcímet, amennyiben abból nem derül ki a küldő személyazonossága.
forrás: Terminal.hu

 Nagy mennyiségű adatot kér ki az USA a Google-tól
2006. január 21.

A Bush-adminisztráció tegnap egy szövetségi bírón keresztül intézett kérést a Google-hoz, amelyben nagy mennyiségű, személyes információkat is tartalmazó adat átadását kérik, indoklásuk szerint elemzés céljából.
A Google illetékesei kifejtették, hogy mindenképpen küzdeni fognak az adatok kiadása ellen, ami szerintük nem törvényes, hiszen a cég nem érintett az ügyben. Indoklásukban kitértek arra, hogy az adatmennyiség irreálisan sok és kiadásuk minden szinten ellenkezne a cég alapelveivel és az adatvédelmi törvényekkel, hiszen személyes információkat is tartalmaz. Ezen felül sértené a cég érdekeit, mivel ezek az adatok bizalmasak és üzleti titoknak számítanak. A kérdéses információmennyiség tényleg hatalmas: többek közt tartalmazza egymillió, véletlenszerűen kiválasztott weblap adatait és egy hét teljes keresési naplóját. Ez, figyelembe véve, hogy a Google az összes internetes keresés feléért felelős, több száz millió magánemberről tartalmazna több-kevesebb információt.
A vizsgálat célja az indoklás szerint az lenne, hogy segítsen megindokolni a legfelső bíróságon alkotmányos problémákba ütközött COPA törvényt, amelynek eredeti célja a fiatalkorúak védelme az interneten.
forrás: SG.hu

 A brit adatvédelmi biztos nem ad adatkezelői többletjogokat az orvosi kutatások számára
2006. január 20.

Egyre több gazdasági és közéleti szereplő igyekszik a magántitok védelmének fátyla mögé rejtőzni akkor, ha nem akarnak megosztani bizonyos információkat a szélesebb nyilvánossággal. Ezt különösen érinti azokat az egészségügyi kutatásokat, ahol adott esetben a társadalom egészének érdeke kívánhatná az adatok nyilvánossá tételét. 
A brit Orvostudományi Akadémia szerint egyre nehezebbé válik bizonyos egészségügyi kutatások lefolytatása, éppen azért, mert egyre elterjedtebb az az általuk konzervatív, maradi és elzárkózó magatartásnak ábrázolt hozzáállás, amely az adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos.
A gazdasági élet szereplői körében is egyre elterjedtebbek az olyan esetek, mint amikor a Microsoft nemrég a személyes adatok védelmére hivatkozva utasította el, hogy megossza a cégnél dolgozó női munkavállalók arányaira vonatkozó információkat az azt kérő szervezettel. Az adatok iránt érdeklődő Open University annak ellenére sem kapta meg végül a kért adatokat, hogy maga a brit adatvédelmi biztos erősítette meg őket abbéli véleményükban, hogy ennek a tisztán statisztikai adatnak a közlése semmilyen személyiségi jogot nem sértene.
Sokan ironikusnak értékelik azt a helyzetet, melynek köszönhetően az információáramlás szabadságát alapvető értékként kezelő modern társadalomban a közérdekű adatok iránt érdeklődőknek először adatvédelemre vonatkozó jogismeretet kell szerezniük, hogy kérdéseikre választ kaphassanak.
Ezen a helyzeten próbált meg változtatni a brit Orvostudományi Akadémia azzal, hogy az orvostudományi kutatások közérdekűségére hivatkozással speciális jogköröket követelt arra nézve, hogy ezek során "beazonosítható" adatokat használhassanak fel. Ezen túlmenően felvetette azt is, hogy ezeknek az adatoknak az értékelésénél a brit adatvédelmi biztosnak figyelemmel kellene lennie az orvosi testületek véleményére.
Nagy-Britannia adatvédelmi biztosa azonban (aki eddig szakértők értékelése szerint igen körültekintően élt a számára törvényben biztosított jogokkal) tartózkodóan nyilatkozott a kezdeményezéssel kapcsolatban. Szerinte továbbra is bizalmi viszonyként kell kezelni az orvos és beteg közötti viszonyt, ennek megfelelően pedig továbbra is a betegségekre vonatkozó adatok védelme mellett foglalt állást.
Véleménye szerint az adatvédelmi törvény nem az orvostudományi kutatásokat igyekszik akadályozni, de az egészségi állapotra vonatkozó adatok az ember olyan legszemélyesebb adatai közé tartoznak, amelyeket nem lehet bizonyos speciális szabályok életbe léptetésével lerontani.
forrás: JogiForum.hu

 Kampány telefonon, emailen, sms-ben: az ombudsman figyelmeztet
2006. január 20.

A politikai kampány adatvédelmi kérdéseiről adott ki közleményt pénteken Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, aki arra kéri a politikai élet szereplőit: a választási vetélkedés során nagyobb figyelmet fordítsanak a polgárok magánszférájának védelmére, és igyekezzenek céljaikat elsősorban a polgárok személyes adatainak kezelése nélkül elérni. 
Az ombudsman összeállításában a telefonon, e-mailen, illetve sms-en folytatott kampány kérdései, a választási kampányt segítő önkéntesek adatainak kezelése, valamint a politikai szervezetekkel rokonszenvezők adatainak kezelése kapcsán hívja fel a választásban részt vevő szervezetek és személyek, továbbá a választópolgárok figyelmét bizonyos tényekre.
A telefonos kampány ügyében rögzíti: az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. A véletlenszerűen generált számok hívásával bonyolított szolgáltatás sérti a magánszféra védelmét. Véletlenszerűen választott számok alapján bonyolított hívások csak abban az esetbe engedhetők meg, ha a szolgáltató olyan adatbázist használ a hívások alapjául, amely azon előfizetők adatait tartalmazza, akik hozzájárultak adataik ilyen célú felhasználásához.
Nem továbbítható telefonon, vagy egyéb elektronikus hírközlési úton kampánycélú tájékoztatás olyan előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyet fogadni.
Péterfalvi Attila rámutat arra is, hogy e-mailen kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus hirdetés. Az elektronikus hirdető köteles nyilvántartást vezetni azokról a személyekről, akik nála hozzájáruló nyilatkozatot tettek. A világhálón, vagy bármely más - egyébként nyilvános - forrásból megszerezhető elektronikus levélcímek kampánycélú felhasználása tilos - olvasható az adatvédelmi biztos közleményében.
Az sms formájában küldött üzenetekre az e-mail üzenetekre érvényes jogi szabályozás vonatkozik.
Az ombudsman figyelmeztet arra is, hogy a választási kampányban részt vevő önkéntesek adatait is csak a célhoz kötöttség követelményének megfelelően szabad felvenni, és a választási kampány lezárultáig szabad kezelni. A szimpatizánsok adatait csak "törvényes és tisztességes úton" szabad felvenni, és szintén csak a célhoz kötöttség követelményeinek megfelelően szabad kezelni.
"...felhívom a politikai élet szereplőit arra, hogy a választás vetélkedés során nagyobb figyelmet fordítsanak a polgárok magánszférájának védelmére és igyekezzenek céljaikat elsősorban a polgárok személyes adatainak kezelése nélkül elérni. Amennyiben a jelöltek, vagy szervezetek a kampány során személyes adatokat kezelnek, azt kötelesek az adatvédelmi nyilvántartásba bejelenteni" - zárul Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos közleménye.
A dokumentum, amely felkerül az adatvédelmi biztos honlapjára is, részletesen hivatkozik arra a határozatra, amelyet az adatvédelmi biztosok Svájcban, tavaly szeptemberben tartott konferenciájukon hoztak a személyes adatok politikai célból történő felhasználásáról. 
forrás: NOL.hu

 Csillagászati kártérítésre ítéltek egy spammert
2006. január 19.

2317 milliárd forint kártérítésre ítéltek egy floridai férfit, aki a bírósági döntés értelmében bizonyítottan milliószámra küldözgette szét kéretlen reklámleveleit. Az ítélet karácsony előtt született meg a két évig tartó jogi procedúra lezárásaként, amelyet Robert Kramer, a CIS Internet Services internetszolgáltató tulajdonosa és üzemeltetője indított. A összeg nagysága a hasonló ügyek közül az eddig valaha ismert legmagasabb.
forrás: HWSW.hu

 Elő a fizetésekkel!
2006. január 15.

Lassan egy évtizede követelik újságírók, hogy egyszer és mindenkorra legyen nyilvános a vezető állami tisztségviselők fizetése. Hiába ért velük egyet az adatvédelmi biztos, az aktuális kormányzat, úgy tűnik, mindenáron megvédi titkait. 
A kormány jogászainak az az álláspontja, hogy a miniszterek fizetése személyes adat, amelyet csak az érintettek hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni, egyébként a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényből kiszámolható, mennyit keres egy-egy miniszter - mondta lapunknak Batiz András kormányszóvivő, amikor a hivatalban lévő miniszterek fizetéseiről érdeklődtünk.
Lapunk beadványt juttatott el az adatvédelmi biztos hivatalához, miután megkeresésünkre több minisztériumban sem voltak hajlandók elárulni, mennyi a tárcát vezető miniszter fizetése. Péterfalvi Attila irodájában ígéretet kaptunk: kivizsgálják panaszunkat. Persze nem a múlt heti az első eset, hogy a kormányzat fizetésügyben megtagadja a tájékoztatást, pedig eddig valamennyi hasonló ügyben az ombudsman az újságírók javára döntött.
A Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Televízió elnökének fizetéséről szóló állásfogalalásból kiderül: az állami cég vagy intézmény vezetőjének fizetése nyilvános kell hogy legyen.
forrás: Szinesbulvarlap.hu

 Kovács az adatvédelemre figyelmeztette a postát
2006. január 12.

Kovács Kálmán felhívta a Magyar Posta figyelmét: a jövőben ellenőrizzék, hogy a személyes adatok a posta rendszeréből semmiképpen ne juthassanak ki, hiszen közös érdek az EU normáinak megfelelő adatvédelem és adatbiztonság megvalósulása.
"Éppen ezért kezdeményeztem, hogy az uniós normáknak megfelelően változzon a postatörvény, és ebben az adatvédelem még nagyobb, kiemelt szerepet kapjon" - mondta, hozzátéve, hogy a tavaszi ülésszak alatt a parlament megtárgyalhatja a postatörvény módosításáról szóló javaslatot. 
forrás: MNO.hu

 Adatvédelmi gát az olcsóbb hitelek előtt 
2006. január 9.

Bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSzÁF) szerint a pozitív adóslista nemcsak a hitelfelvevők, hanem a bankok számára is számos előnnyel járna, de az adatvédelmi biztos hajthatatlan, így feltehetően nem készül ilyen összesítés. 
Péterfalvi Attila úgy érvel, hogy miután nem lát semmilyen kényszerítő körülményt egy ilyen összesítés létrehozására, így nem is támogatja azt. A Népszava rámutat, hogy a felügyelet szerint egy ilyen lista segítségével csökkenhetne a visszafizetési kockázat miatti kamatfelár, azaz olcsóbbá válnának a hitelek.
forrás: Napi.hu

 Késik az elektronikus nyilvánosság
2006. január 8.

A tárcák többsége még nem tett eleget az elektronikus nyilvánosságot biztosító törvény előírásainak. Az adatvédelmi biztos szerint a jogalkotó nem adott elegendő időt a végrehajtásra. 
Még csak pár nap telt el az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatályba lépése óta, de máris kiderült, hogy a jogalkotó nem biztosított megfelelő határidőt a végrehajtására - véli Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. (Az Országgyűlési Biztosok Hivatala már a jogszabály előkészítése során hangot ez irányú aggodalmának.) Tovább ront a helyzeten, hogy a végrehajtási rendeletek egy része - így a közzétételi mintát tartalmazó IHM-rendelet és a központi jegyzék adattartalmára vonatkozó kormányrendelet - tavaly december végén született meg, míg egy, a végrehajtáshoz ugyancsak szükséges MEH-IM rendelet még mindig hiányzik. A közfeladatot ellátó szervek így csak december végén, január elején juthattak hozzá a Magyar Közlönyben megjelenő jogszabályokhoz. Az OBH-hoz január 5-én érkezett meg az egyik rendeletet tartalmazó hivatalos lap - mondta az adatvédelmi biztos.
Az, hogy a közfeladatot ellátó szervek a törvény előírásának megfelelően időben közzétették-e honlapukon a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokat, már az adott internetes oldal megtekintése során is eldönthető. A jogszabálytervezeteknél, javaslatoknál és koncepcióknál azonban ez nem mérhető ilyen egyszerűen, hiszen csak pár napja lépett hatályba a törvény - mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) illetékese. Éppen ezért előfordulhat, hogy egyes tárcák weboldalaira csak pár hét eltelte után kerülnek fel új előterjesztések. 
Az igazságügyi tárca esetében ez a helyzet - jelenleg csupán három "régi előterjesztés" érhető el -, egyelőre ugyanis még nincsen olyan idei javaslat, amelyet az előterjesztő az állampolgárok - és természetesen az érintett szervezetek - véleményezése elé tárhatna. Az IM honlapján külön fórumoldalt biztosít, ahol az állampolgárok kifejthetik véleményüket az egyes tervezetekkel, koncepciókkal kapcsolatban. Bár a legtöbb tárca rendelkezik fórummal, jelenleg más minisztérium nem biztosít kifejezetten az egyes előterjesztésekhez kapcsolódóan hozzászólási lehetőséget. 
Az év elején hatályba lépett törvény értelmében biztosítani kell az állampolgárok részére, hogy a hatályos mellett a tervezett jogszabályokat, a hozzájuk kapcsolódó koncepciókat, előterjesztéseket és szakmai indoklásokat is megismerhessék a világhálón, mégpedig regisztráció és díjfizetés nélkül. A törvény a jogszabályt előkészítő tárcák számára azt is előírja, hogy honlapjukon az előterjesztett javaslatokhoz véleményezési, hozzászólási lehetőségét is nyújtsanak az érdeklődők számára. Az internetes oldalak áttekintése során megállapítható, hogy eddig a minisztériumok egymástól eltérő formában és arányban tettek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, illetve a honvédelmi és a kulturális tárca egyáltalán nem teljesítette azt. 
forrás: SG.hu

 11,2 milliárd dolláros kártérítésre ítéltek egy spamküldőt
2006. január 7.

Még soha nem szabtak ki ekkora büntetést egy kéretlen elektronikus leveleket küldő személyre vagy cégre. A pernyertes internetszolgáltató azonban azzal számol, hogy nem kapja majd meg a pénzt. 
A CIS Internet Services nevű internetszolgáltató székhelye az Iowa szövetségi állambeli Clinton városában van. A cég beperelt egy spamert és azt kérte a bíróságtól, hogy hatalmas, 11,2 milliárd dolláros kártérítés megfizetésére kötelezze a férfit. Mindenki legnagyobb megdöbbenésére az ügyben ítéletet hozó bírói testület helybenhagyta a kért összeget és ítéletében kimondta: a spamtevékenységben bűnösnek talált James McCalla-nak 11,2 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie.
McCalla a CIS címeit használta fel a kéretlen e-mailek küldésekor, ennek köszönhető, hogy az általa elküldött 280 millió kéretlen elektronikus reklámlevél végül az internetszolgáltatónál kötött ki. A férfit ezenkívül - mellékbüntetésként - arra ítélték, hogy három évig nem használhatja az internetet. A CIS képviselői elmondták, hogy tudják, hogy a kárt McCalla nem fogja megtéríteni, de örülnek, hogy legalább az erkölcsi győzelem az övék.
forrás: SG.hu

 Mit kellene kivizsgálni Gyurcsány Ferencnek?
2006. január 5.

Független informatikai szakértők, és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos bevonását szorgalmazza a Fidesz a diákigazolvány-rendszer koncepciójának felülvizsgálatába - minderről Pokorni Zoltán beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján, kiemelve: a vizsgálatot Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek kellene vezetnie. 
A két eredménytelen, botrányos pályázat azt bizonyítja, hogy a diákigazolvány új koncepciója hibás, és Magyar Bálint is bebizonyította: nem lehet rábízni ennek az ügynek a további vezetését - hangsúlyozta Pokorni Zoltán, rámutatva: a Fidesz arra kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy kezdeményezzen független szakértők által elvégzendő felülvizsgálatot a diákigazolvány-rendszer koncepcióját illetően. Hozzáfűzte: a vizsgálatba be kell vonni Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost is. Pokorni végül aláhúzta: még januárban kellene elkezdeni a vizsgálatot, különben a Fidesznek kell lépni az ügyben. 
forrás: Gondola.hu

 Önkéntes beleegyezés alapján sem tárolhatók a gépjárműhasználatra vonatkozó adatok Franciaországban 
2006. január 5.

Az adatkezeléssel és szabadságjogokkal foglalkozó francia hatóság (CNIL) adatvédelmi és alkotmányjogi aggályokra hivatkozva elutasította az egyik biztosítótársaság által kifejlesztett, földrajzi helymeghatározó berendezésekre épülő speciális biztosítási konstrukciót.
Ezen túlmenően a CNIL szerint a biztosítótársaság által javasolt módszer a mozgásszabadsághoz való állampolgári jog (melynek szükségszerű velejárója az anonimitás) aránytalan sérelmét okozná, hiszen annak korlátozásához nem elégséges egy szerződéses rendelkezésben foglalt követelmény betartásának ellenőrizhetővé tétele, alapuljon ez akár az adat tulajdonosának önkéntes beleegyezésén.
A döntése meghozatala során a CNIL az adatvédelemmel foglalkozó különböző európai hatóságokat tömörítő "29-es cikk" nevű csoport munkáját is figyelembe vette. Ez a testület november végén hozta nyilvánosságra véleményét a földrajzi helymeghatározó eszközökkel kapcsolatban, melyben azokat "önkéntes" és az "alárendelt" eszközökre osztotta fel. Előbbieknél a felhasználó saját igényei szerint veszi igénybe a szolgáltatást, míg utóbbi esetében a helymeghatározás egy harmadik személy kívánságára történik. A CNIL ez év elején várhatóan ajánlást fogalmaz meg a munkavállalók földrajzi helymeghatározásával kapcsolatban is. 
forrás: JogiFórum.hu

 Halló, itt a telefonos kampány
2006. január 5.

Orbán Viktor és Demszky Gábor hívásaival decemberben megkezdődött a telefonos kampányidőszak. Adatvédelmi aggály van, de megoldást még nem sikerült találni arra, hogy a pártok ne a telefonon keresztül kampányoljanak. 
"Az embereknek legyen joguk kitiltani a magánéletükből a politikát. A pártok ne kereshessék meg az állampolgárokat direkt módon, se telefonon, se levélben" - vélekedik Péterfalvi Attila a telefonos kampánymódszerről. Az adatvédelmi biztos szerint a pártoknak elég eszközük van - például hirdetéseken vagy szórólapokon keresztül - arra, hogy elérjék az embereket, nincs szükség személyes "zaklatásra"".
Péterfalvi Attila még ebben a hónapban közzéteszi a választási kampánnyal kapcsolatos adatvédelmi ajánlását, ahogy azt az elmúlt választásnál is tette. 2002-ben politikai marketingtörvény létrehozását vetette fel, amely szabályozta volna, hogy a pártok milyen eszközökkel és céllal kereshetik fel az állampolgárokat. Próbálkozása akkor hiábavaló volt. 
A jelenlegi törvények szerint nem jogszerűtlen, hogy a pártok telefonon keresztül keressék fel a választópolgárokat. A telekommunikációs eszközökön keresztül zajló kampány jogilag jelentős részben rendezetlen, mert adatot kezelni csak törvényi felhatalmazással vagy előzetes hozzájárulással szabad. A jogszabályok azonban nem tiltják, hogy valaki a telefonkönyvben található számokat végighívja, vagy véletlenszerűen tárcsázzon számokat. A pártok pedig általában erre hivatkoznak. 
forrás: FN.hu

 Mobilszolgáltatók közösen a nemfizetők ellen
2006. január 2.

A Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone az elektronikus hírközlési és az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelve közös adós-adatbázist hoz létre 2006. január 2-től. Az adatbázis célja a visszaélések kiszűrése - áll a közös közleményben. 
A mobilszolgáltatók közös adatbázisába azon ügyfelek adatai kerülnek be, akik szolgáltatás-igénybevételi lehetőségét a szolgáltatók bármelyike számlatartozás miatt teljesen korlátozza.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően minden érintett levélben kap tájékoztatást arról, ha bekerül a nyilvántartásba, s kikerüléskor is hasonló módon kap értesítést. Az adatbázis naponta frissül, s figyelmezteti az értékesítőt, ha lejárt tartozással rendelkező ügyfél kíván előfizetést vásárolni. A figyelmeztetés tartalmazza, hogy az illetőnek van-e lejárt tartozása, s ha igen, melyik társaságnál. Az adatbázisban szereplő előfizetőkkel szemben mindhárom szolgáltató fenntartja a jogot, hogy az előfizetői szerződés megkötésénél figyelembe vegye annak tényét, hogy az ügyfél adatai szerepelnek a közös adatbázisban - fogalmaz a közlemény.
forrás: www.adatvédelem.hu

PPOS ©2004-2017