Privacy policy online services

Adatvédelmi hírek

ARCHÍVUM 2005

 Gyónás hazugságvizsgálóval
2005. december 29.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy hónapja állampolgári bejelentés nyomán vizsgálatot indított a Szcientológia Egyház adatgyűjtési szokásairól. 
A bejelentő azt sérelmezte, hogy a munkahelyén olyan kérdőíveket kellett kitöltenie, amelyekben személyes adatokat széles körben kellett megadnia önmagáról és más személyekről. Pár héttel korábban a parlament honvédelmi bizottságának ülésén szintén téma volt egy olyan, állítólag hazugságvizsgálatra is alkalmas készülék, amelyet az egyik magyarországi kis egyház akart behozni az országba. Az ülésről azonnal kizárták a sajtót, de már percekkel ezután úgy hírlett, hogy a Szcientológia Egyházról, az E-méter nevű vallási eszközükről lehet szó. 
Fritzlauf Lajos, a Szcientológia Egyház vezető szerzetese minden elképzelhető fórumon tagadta ezt a hírt. Krispán István rendőralezredes szakvéleményét lobogtatta a kezében, és arra emlékeztetett, 2001-ben már készült szakvélemény az E-méterről. Ebben az áll, hogy nem minősül poligráfnak. Fritzlauf azonban kihagyta az idézett mondat folytatását, miszerint: az E-méter "hazugságvizsgálat céljából történő felhasználása sem kizárható".
forrás: NOL.hu

 Orbán a vonal végén
2005. december 21.

Adatvédelmi aggályokat vet fel a Fidesz nemrég indított telefonos kampánya, melyben Orbán Viktor pártelnök ismerteti a Változás 2006 program elemeit - írja a Magyar Hírlap.
A telemarketinges akciónak azzal a részével van baj, amikor Orbán a hívott félnek különböző instrukciókat ad: Ha ön a változás híve, nyomja meg az egyes gombot! Ha nem, akkor a kettest! Mert hogy így a telefonszám és a cím alapján a párt számára kiderül: ki szimpatizál velük, és ki nem, kit érdemes az aktivistáknak felkeresniük, és kit nem.
Péterfalvi Attila a napilapnak azt mondta: ha a gombnyomásokból származó információt a vonal tulajdonosának hozzájárulás nélkül használják fel, akkor az felveti a jogsértés gyanúját.
forrás: Híradó.hu

 Kijátszhatók a biometrikus azonosítórendszerek
2005. december 17.

Egy-két esztendőn belül már akár Magyarországon is megjelenhetnek az ujjlenyomatokat digitálisan tároló személyi igazolványok vagy útlevelek. Egyre többen vonják kétségbe a biometrikus személyazonosítási módszerek és eljárások hatékonyságát, illetve megbízhatóságát. 
Először csak adatvédelmi aggályokról lehetett hallani a biometrikus okmányokkal kapcsolatban. Aztán felmerültek a várható költségeket firtató kritikák is. Most pedig úgy tűnik, ez a személyazonosítási módszer már biztonságosnak sem mondható. Ez derül ki a New York-i Clarkson Egyetem kutatói által elvégzett tesztekből. A biometrikus rendszerek és leginkább a mintákat beolvasó készülékek meglehetősen pontatlanok és könnyen kijátszhatók. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy például adott esetben akár egy halott ember levágott ujjával is könnyen bebocsátást lehet nyerni egy szigorúan őrzött intézménybe.
Az egyetem egy Play-Doh-nak nevezett, leginkább a gyurmára hasonlító massza segítségével tízből kilenc esetben ki tudták játszani az ujjlenyomat-azonosító rendszereket és az olvasóberendezéseket. Stephanie Schuckers professzor és csapata több mint hatvan hamis modell felhasználásával kísérleteztek. A spoofingnak is nevezett módszer, amelynél például halottak ujjait is alkalmazzák, ezúttal hatásos volt a biztonsági készülékek kijátszásában.
forrás: SG.hu

 Regisztrációs kötelezettség az olasz internetkávézókban
2005. december 14.

Olaszországban a jövőben minden internetkávézóra úgynevezett regisztrációs kötelezettség vonatkozik, aminek célja, hogy így szűrjék ki a terroristagyanús személyeket. A szakemberek értelmetlennek nevezeték a tervezetet, míg több kávézó tulajdonosa máris jelezte: bojkottálni fogja a törvényt. 
Olaszországban néhány hete van hatályban az a törvény, ami kimondja: bárkinek, aki egy internetkávézóban internetezni szeretne, először személyi igazolványának vagy útlevelének felmutatásával igazolnia kell magát. A törvény ezenkívül kötelezi az internetkávézók tulajdonosait, hogy lemásolják a dokumentumokat és azokat a rendőrség számára adják át. Végül, a tulajdonosoknak fel kell jegyezniük azt is, hogy egy adott felhasználó milyen oldalakat látogatott meg. A kormány szerint az új törvény célja egyértelmű: a terrorizmus elleni harc. Így akarják megakadályozni, hogy a terroristák vagy az őket segítő személyek az internetkávézók anonimitása mögé bújva nyugodtan kommunikálhassanak egymással.
Sabino Acquaviva szociológus, a paduai egyetem terrorizmus-szakértője szerint a törvény azon túl, hogy értelmetlen, nagyon könnyen kijátszható: ugyanis vagy nem mutatja meg valaki az okmányait vagy hamis igazolványt mutat fel. 
A törvény ellen egyre nagyobb ellenállás bontakozik ki. A Punto Informatico nevű olasz internetes magazin szerint Firenzében már hét internetkávézót zárattak be átmenetileg és egyet pedig végérvényesen a hatóságok a törvény bojkottja, illetve a rendőri szervekkel való együttműködés elutasítása miatt. Ez az intézkedés károsan érintheti a magyar turistákat is, akik mondjuk egy olasz internetkávézóban szeretnék megnézni a levélforgalmukat vagy szörfölnének néhány oldalon. Az már csak hab a tortán, hogy a törvény adatvédelmi aggályokat is felvett, hiszen mi köze van egy külföldi helyi rendőrségnek ahhoz, hogy Kovács Júlia milyen internetes portálokat látogatott meg olaszországi nyaralása alatt?
A gépek biztonságára hivatkozva Magyarországon is sok internetkávézóban elkérik személyi igazolványunkat, de hasonló rendelet nincs érvényben. Ezek az intézkedések pedig mind azt jelzik, hogy lassan az állampolgárok is már a saját bőrükön tapasztalhatják meg, hogy milyen is a terrorizmus elleni harc. Most már nem csak arról van szó, hogy tőlünk több ezer kilométerre harcolnak a terrorizmus ellen, hanem a háború kiterjedt az internetkávézókra és az élet más területeire is.
forrás: SG.hu

 A mentős ne hívjon rendőrt drogbeteghez
2005. december 12.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezethez már a kilencvenes évek közepe óta gyakran fordultak drogfogyasztók azzal a panasszal, hogy a rosszullétük miatt kihívott mentőszolgálat diszpécsere azonnal riasztotta a rendőrséget, mikor megtudta, hogy a páciens kábítószert fogyasztott – tájékoztat az internetes kiadvány. 
A TASZ álláspontja szerint ez a gyakorlat egyrészt jogellenes, mivel sérti az orvosi titoktartásra és a betegek személyes adatainak védelmére vonatkozó jogszabályokat, másrészt pedig rendkívül káros közegészségügyi következményekkel jár, mivel a drogfogyasztók saját vagy társaik rosszulléte esetén az ilyen esetek hatására a rendőrségtől való félelem miatt nem fogják értesíteni a mentőszolgálatot, s ez egyes esetekben pedig akár a droghasználó életébe is kerülhet. A TASZ 1998-ban beadványban kérte az adatvédelmi ombudsmant, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az ombudsman állásfoglalása akkor a következő ajánlást fogalmazta meg: Az Országos Mentőszolgálat a segítségért hozzáforduló, rosszullétük miatt gyógykezelésre szoruló drogfogyasztókról nem tehet bejelentést a rendőrségnek. A mentőszolgálatok az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 80.§ (1) bekezdésében megfogalmazott, és a Btk. 229. §-a szerint minősülő eseten kívül abban az esetben riaszthatják a rendőrséget, ha a Btk. 230 § d). pontjában megfogalmazott tényállás szerint alapos okból feltehető, hogy a helyszínre érkező mentősök testi épsége vagy élete veszélybe kerül. A mentőállomásokon az orvosokra és az egészségügyi dolgozókra vonatkozó titoktartási kötelezettség, valamint az adatvédelmi törvény előírásainak betartásával, fokozott körültekintéssel kell kezelni és óvni a betegek személyes adatait. 
Az ombudsmani ajánlás ellenére azonban a következő években is előfordult hasonló eset, a TASZ ezért arra kérte az Országos Mentőszolgálat vezetőit, utasítsák a munkatársaikat arra, hogy az adatvédelmi ombudsman ajánlásában foglaltak szerint járjanak el. Az OMSZ Főigazgatója ennek 2005. május 24-én kelt utasításában eleget is tett.
forrás: Politikafórum.hu

 Péterfalvi tájékozódik a Sporthivatalnál
2005. december 9.

Levélben kért tájékoztatást az adatvédelmi biztos a Nemzeti Sporthivataltól, illetve Göncz Kinga esélyegyenlőségi minisztertől arról, hogy mi történt a stadionokból kitiltott szurkolók nyilvántartásával.
Péterfalvi Attila a Nap-keltében elmondta, hogy a központi tiltólistára azok kerülhettek, akik szabálysértést követtek el valamelyik sportpályán. Az adatokat korábban kezelő sportminisztérium azonban átalakult, a sporttörvény erre vonatkozó részét pedig már hatályon kívül helyezték. A rendszert még az előző adatvédelmi biztos véleményezte.

Péterfalvi Attila:
"Amit ő kifogásolt, adatokat, például a fényképre vonatkozó adatot, arcképet, ezt figyelembe vették, tehát adatvédelmi szempontból ennek a rendszernek a működését az előző biztos nem találta jogellenesnek" forrás: Híradó.hu

 Végrehajtási rendeletet hiányol Péterfalvi 
2005. december 7.

Az adatvédelmi biztos az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatályba lépésével kapcsolatban aggasztónak minősítette, hogy még nincsenek kihirdetve a jogszabály végrehajtási rendeletei. 
Péterfalvi Attila a jogszabály-előkészítő és a közfeladatot ellátó szervek, továbbá a bíróságok internetes adatközlési kötelezettségével kapcsolatos teendőkről tájékoztatta szerdán közleményben az MTI-t. 
A januárban életbe lépő törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek személyzetére, szervezetére, tevékenységére, működésére, valamint gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatokhoz való hozzáférést bárki számára, díjmentesen és személyazonosítás nélkül kell biztosítani.
Jelenleg a hatályos jog megismerése, a Magyar Közlöny írott változatához való hozzájutás sokak számára jelentős anyagi terhet jelent. Ennek kiküszöbölése érdekében a törvény a minisztériumok és országos hatáskörű szervek hivatalos lapjai mellett elrendeli a Magyar Közlöny internetes közzétételét is, továbbá a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményének közzétételét, ami a jogszabályok éppen aktuális napon hatályos szövegét tartalmazza. 
Péterfalvi Attila közleménye szerint az említett szabályok érvényesülését nagyban akadályozhatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek adott felhatalmazás, mely szerint az igazságügy-miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg a Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye mint adatbázisnak a szerzői jogi törvény szerinti kimásolásához szükséges hozzájárulás gyakorlásának részletes feltételeit. 
"Álláspontom szerint az adatbázis-előállítókra vonatkozó szerzői jogi védelmet nem lehet alkotmányosan a jogszabályok gyűjteményére, és így végső soron a jogrendszer egészére vonatkoztatni, különösen nem lehet díjfizetéshez kötni a kimásolást. Maga a szerzői jogi törvény 106/A. §-a kifejezett kivételt tesz az adatbázisok előállítói védelmének szabálya alól a közérdekű adatok vonatkozásában" - tartalmazza Péterfalvi Attila közleménye. 
forrás: FN.hu

 A kancelláriaminiszter az informatikai fejlesztésekről
2005. december 7.

Az önkormányzatoknak kevés pénzük van arra, hogy teljesítsék a Közigazgatási eljárásról szóló törvényből fakadó e-kormányzati feladatokat, a második Nemzeti fejlesztési tervben azonban számos forrás szolgálja majd ezeket a célokat. Az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságának tagjai ezenkívül az EDR-rendszerről és az informatikával kapcsolatos kormányzati munkamegosztásról kérdezték Kiss Pétert. 
Az idei ciklusban létrejött az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, elindult a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ, hatályba lépett az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő Ket. (Közigazgatási eljárásról szóló törvény), és lezajlott a készenléti szervek egységes rádió-távközlési rendszerének (EDR) pályázata. Erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottsága előtt kedden. 
Rendben lezárult a készenléti szervek egységes rádió-távközlési rendszerének kiépítésére meghirdetett pályázat, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal irányításával folyik az EDR-titkárság létrehozása - mondta el a miniszter. A titkárság nem állandó létszámmal fog működni, a munkatársak számát az aktuális feladatokhoz igazítják - tette hozzá Baja Ferenc, az e-kormányzati szolgáltatásokért felelős kormánymegbízott. A titkárság a rendszer felügyeletével és monitoringjával foglalkozik majd, az üzemeltetés a nyertes szolgáltató feladata. Tavasszal a fővárosban, a jövő év végére pedig az egész országban működhet az EDR-rendszer.
Kiss Péter szerint bevált az a kormányzati munkamegosztás, amelyben az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) a kormányzati e-szolgáltatásokkal, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pedig a lakosságnak szóló informatikai fejlesztésekkel foglalkozik. Az informatikai alkalmazások elterjesztésében ma a legnagyobb kihívás, hogy a szolgáltatások minden tekintetben megfeleljenek az adatvédelmi követelményeknek - fogalmazott a miniszter 
forrás: SG.hu

 Fajgyűlölet és erőszak a futballstadionokban! - Az adatvédelmi biztos szerint hiányzik a megfelelő törvényi szabályozás
2005. december 7.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy véli, létrehozható központi nyilvántartás, amelyben a rendbontó (futball)szurkolók adatait tárolnák, de ehhez jelenleg hiányzik a megfelelő törvényi szabályozás.
"2001-ben kormányrendeletben intézkedtek központi nyilvántartás létrehozásáról, amelyet az akkori sportminisztérium kezelt. A korábbi adatvédelmi biztos ugyanakkor jelezte, hogy ez nem jó megoldás, mivel központi nyilvántartás kezeléséhez törvényi szabályozás szükségeltetik, nem elég kormányrendelet. Előbbit mai napig nem alkották meg, a nyilvántartás pedig megszűnt, mivel a szóban forgó kormányrendeletet idén szeptember 9-én hatályon kívül helyezték" - mondta a távirati irodának Péterfalvi.
Az adatvédelmi biztos hozzátette, nem látja akadályát egy ilyen központi rendszer létrehozásának, de ehhez olyan törvényi szabályozást kell megalkotni, amely nem ütközik alkotmányos jogokba.
"Jelenleg a sporttörvény arra ad lehetőséget a kluboknak, hogy kitiltsanak egy-egy szurkolót a stadionjukból, de adataikat nem adhatják át más egyesületeknek, mivel erről viszont nem rendelkezik a sporttörvény" - erősítette meg Péterfalvi Bozóky Imre MLSZ-elnöknek a rendbontó szurkolókkal szembeni fellépés lehetőségére vonatkozó adatvédelmi aggályát, melyet az általa vezetett szervezet múlt pénteki, MTK Budapest-Újpest bajnoki mérkőzésen tapasztalt antiszemita megnyilvánulások miatt összehívott rendkívüli elnökségi ülés után vetett fel.
forrás: Hirado.hu

 Tíz nyelven beszél az adatvédelmi program 
2005. december 7.

A szoftver hét verziója egyszerre jelenik meg a világon mindenütt. Az adatvédemi megoldás egygépes változata akár ingyenesen is elérhető a felhasználók számára, tíz különböző nyelvi verzióban. 
Mától kapható a SaveAs Rt. újdonságnak számító magyar adatvédelmi szoftvere, az EagleEyeOS. A program egyedülálló módon kombinálja a teljes fájl életút követést a gépek perifériákkal való kapcsolatának szabályozásával, védelmet nyújt a hanyag, vagy rosszindulatú belső felhasználókkal, munkatársakkal szemben.
A program a mobil eszközöket (Floppy, CD, DVD, InfraRed, COM, LPT, USB, Bluetooth, Wireless, stb.) nem egyszerűen tiltja, hanem lehetővé teszi, hogy az adatok használatára hozzáférési politikát alakítsunk ki. Az eszközök működését három módban szabályozza: normál, blokkolt, csak olvasható (read-only). A program képes speciális, izolált dokumentumtereket kialakítani, és azokat akár az informatikusoktól is elzárni. Ezen a területen belül az elektronikus munkák az eddig megszokottak szerint zajlanak, de a folyamatok kontrolláltak, az információszivárgás megakadályozható.
forrás: FN.hu

 Figyelő rendőrök, vadőrök, parkőrök
2005. december 3.

"A rendőrállam egészségére" címmel jelent meg Tamás Gáspár Miklós írása a Népszavában. A politológus olyan jelenségeket sorol cikkében, amelyek szerinte elfogadhatatlanok, mert jogtalanok. Fölsorolja, ki mindenki igazoltathat ma Magyarországon: egyenruhás jelvényes, civil ruhás jelvény nélküli, pénzügyőr, polgárőr, biztonsági őr, parkőr, hal- és vadőr, közterület-felügyelő, vasúti- és villamoskalauz, bankhivatalnok, sőt részletfizetéskor a legtöbb üzlet. Az igazoltatás persze idézőjelben értendő, hiszen az esetek nagy részében az említettek betekintési jogáról van szó, nem pedig arról, hogy kényszerítő eszközök támogatásával fölszólítanának az igazolvány átadására. Tamás Gáspár Miklós szerint "a magyar állam az egyetemes kontroll totalitárius utópiája felé halad". Mindenesetre tény, hogy az utcák és a hivatalok tele vannak kamerákkal, amelyek megörökítenek bennünket, állampolgárokat. 
Az adatvédelmi biztos is egyetért a Tamás Gáspár Miklós által kifogásolt példák némelyikének aggályosságával. Péterfalvi Attila állítja, hogy például a kávéházakban semmi keresnivalójuk nincs a figyelőkameráknak. Pedig az Országgyűlési Biztosok Hivatalában is van kamera - vetette fel a Tizenhat óra riportere az ombudsmannak. Igen ám, de Péterfalvi Attila elmondta: az épületet és környékét jogszerűen pásztázhatják kamerák, ha nem készítenek felvételt, hiszen az adatkezelés mindig a "felvétel" gomb megnyomásával kezdődik, és ezt a gombot kizárólag olyan időszakban szabad megnyomni, amikor jogosan már senki nem tartózkodhat a hivatal épületében. Tehát egy esetleges jogellenes behatolás felderítésében jó szolgálatot tehetnek a kamerás megfigyelés rögzített képsorai. Ugyanakkor azt az adatvédelmi biztos is elismeri, hogy a kamerás megfigyelés önmagában is sértheti a magánélethez való jogot. 
Péterfalvi Attila úgy látja, hogy bizonyos jelenségek napjainkban Magyarország rendőrállammá válásának veszélyével fenyegetnek. A mobil-kommunikációs szektorban például igyekeznek adatainkat minél tovább megőrizni a terrorizmus elleni védelem jelszavával, és a BKV-ellenőrök igazoltatási jogát is aggályosnak tartja az adatvédelmi biztos. Valódi rendőrállamról igazából mégis csak akkor lehetne beszélni, ha az állami szektor adatgyűjtése lenne a meghatározó, nem pedig a pénzügyi- és magán-szféra ilyen irányú tevékenysége. Jellemző, hogy Tamás Gáspár Miklós is döntően a privát szférában talált olyan példákat, amelyeket nemtetszéssel figyel. A politológus szerint ilyen például a BKV-ellenőrök és a MÁV-kalauzok igazoltatási jogköre, valamint a közjegyzők és ügyvédek hozzáférési lehetősége a központi nyilvántartásokhoz. Az adatvédelmi biztos szerint azonban a jogállamiság drága dolog. Péterfalvi Attila úgy véli, hogy az alkotmányos alapjogok védelme és gyakorlásuk biztosítása ügyében nem szabad azt mérlegelni, hogy miként lehetne azokat megspórolni.
A napjainkban elterjedt térfigyelő rendszerekről az adatvédelmi biztos ugyanazt mondja, mint a hivatali kamerahálózatokról: ha nem rögzítenek képeket, adatvédelmi probléma sincs! Viszont ha felvétel készül, az az adatvédelmi törvény értelmében akkor is adatkezelésnek minősül, ha a lefilmezett személy csupán csak a járásáról ismerhető fel. Péterfalvi Attila mindehhez azt is hozzáteszi, hogy ezeket a rendszereket általában nem azért veszik drága pénzért, hogy aztán ne használják adatkezelésre, azaz rögzítésre. Az ombudsman állítja: közterületen csakis a rendőrség üzemeltethet a kamerákat.
Az Oktatási Minisztérium tervezett vonalkódos diákazonosítójáról Péterfalvi Attila kijelentette, hogy amikor a tárca ez irányú tervezetét véleményezte, akkor még nem volt szó vonalkódról, márpedig nem mindegy, hogy egy ilyen azonosító milyen adatokat tartalmaz. 
Egyébként az ombudsman ismeri azt a közkeletű vélekedést, amely szerint praktikusabb lenne, ha a polgárokat nyilvántartó sok különböző adatbázist megfelelő felügyelettel összevonnák. Ezt azonban természetesen nem lehet megtenni, hiszen az Alkotmánybíróság már nemet mondott a központi adattár ötletére, ugyanis a taláros testület indoklása szerint egy ilyen adatbázis nem egyeztethető össze az alkotmányos alapelvekkel.
forrás: Radio.hu

 Európa Parlament: adatmegőrzés legfeljebb két évig
2005. december 2.

Továbbra is nyitott a kérdés: vajon mennyi ideig fogják tárolni az európai uniós tagországok távközlési cégei az állampolgárok telefonbeszélgetéseinek, böngészésének és SMS-küldéseinek háttéradatait.
Az ügyben most az Európai Parlament igyekszik kompromisszumos megoldást találni. Mint ismeretes, korábban komoly vita bontakozott ki arról, hogy kellene-e és ha igen, meddig kellene kötelezni a telefontársaságokat, az internet- és a mobilszolgáltatókat arra, hogy megőrizzék az előfizetők telekommunikációs tevékenységeiről vezetett naplófájlokat. A háttéradatok alapján bármikor, akár évekre visszamenően is pontosan nyomon követhető, hogy egy adott vezetékes vagy mobilszámról ki kit hívott, a beszélgetés mikor zajlott le és mennyi ideig tartott.
Ugyanilyen adatok alapján pontosan beazonosítható az is, hogy egy személy, mikor, mennyi ideig internetezett, milyen oldalt keresett fel és melyik portálon mennyi ideig tartózkodott. Szintén megtudható, hogy kinek, mikor, milyen elektronikus levelet küldtek, vagy hogy ő kinek és mikor küldött egy e-mailt. Erre a lépésre az európai hatóságok szerint elsősorban a terroristák, a terrorizmus elleni harc miatt van szükség, hogy az igazságügyi szervek még eredményesebben léphessenek fel a bűnözők ellen.
Az adatvédelmi szakemberek és a polgárjogi szervezetek azonban a kezdetektől aggályosnak tartják a tervezetet, mivel nincs szabályozva, hogy ki és hol őrizné ezeket az adatokat és kiknek lenne abba betekintésük? Nem mindegy például, hogy külön nemzeti központokat állítanak fel vagy egyetlen európai csúcsintézményt hoznak létre erre a célra. Az is tisztázatlan, hogy ki finanszírozná ezeket a beruházásokat, hiszen például kompenzálni kellene a szolgáltatók többletmunkáit és az ezekből fakadó többletköltségeiket.
Az Európai Parlament legújabb javaslata szerint az adatokat legfeljebb két éven át tárolnák és minden tagállam maga dönthetne a részletekről. Ezenkívül a tervezet arra is kitér, hogy az adatokat csak akkor adnák ki, ha az illető személyt annak a 32 bűncselekménynek az egyikével vádolják, amely alapján európai körözés is kiadható. A 32 bűncselekmény közé tartozik például a terrorcselekmények elkövetése, a gyilkosság, az emberölés és a drogkereskedelem. A javaslatot a legközelebbi ülésükön megvitatják az EU-tagországok igazságügyi miniszterei is.
forrás: SG.hu

 Osztrák igen a biometrikus igazolványokra
2005. november 29.

Bár az osztrák parlament jövő januárban tárgyalja az ügyet, és sokan kritizálják technikai szempontból a biometrikus igazolványokat, szakemberek szerint az E-Pass bevezetése Ausztriában biztosra vehető.
Az osztrák E-Pass követni fogja az Európai Unió ajánlásait, és Liese Prokopp osztrák belügyminiszter szerint a fejlesztésénél a biztonságra és a hamisítások elleni védelemre helyezik a fő hangsúlyt.
Az ország minisztertanácsa - az elektronikus útiokmányok bevezetéséhez kapcsolódóan - egyúttal döntött arról is, hogy néhány éven belül az osztrák repülőterek többségében felállítják az arcfelismerő szkennereket, amelyek az E-Passban tárolt digitális JPEG formátumú képeket egy kamera segítségével össze fogják hasonlítani az illető személyről az adatbázisukban tárolt fényképével.
Az adatvédelmi szakemberek ugyanakkor jelenlegi formájában majdhogynem katasztrofálisnak minősítették a rendszert. Az olvasóberendezések például még nem képesek fennakadások nélkül működni, a Német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatalnál végzett teszteken pedig a rendszer számos esetben nem tudta azonosítani az adott személyt. Az ellenzők szerint amennyiben az elektronikus útlevél-rendszert a jelenlegi formájában vezetik be, úgy naponta több órás torlódásokra kell felkészülni, és a repülőterek a szoftver hibájából nem, illetve tévesen azonosítható emberek ezreivel lesznek tele.
Kényelmetlenséget jelent az is, hogy a digitális fotókon nem lehet nyitott szájjal nevetni, mert a kilátszódó fogsorok miatt a szkenner nem lesz képes azonosítani az arcot. 2009-től a digitális fotót és az arclenyomatot kiegészíti a két ujjról készült digitális ujjlenyomat is.
forrás: SG.hu

 Péterfalvi: tisztázatlan aggályok a szcientológiai egyház adatkezelésével kapcsolatban
2005. november 28.

Péterfalvi Attila egy olyan állampolgári beadvány alapján járt el, amely szerint "munkahelyén kötelezővé tették számára az Egyház elveinek követését, és olyan dokumentumokat, kérdőíveket kellett kitöltenie, amelyekben személyes adatokat széles körben kellett megadnia önmagáról és más személyekről".
Az ombudsman szerint az egyház elnöke és pécsi missziója egymásnak ellentmondóan nyilatkozott arról, hogy a - hozzá eljuttatott - "önéletrajzi kérdések áttekintés" címet viselő dokumentum milyen kapcsolatban áll az egyházzal, új tagok belépésekor használják-e azt.
Péterfalvi Attila hangsúlyozta: vizsgálatakor mindvégig az egyház belső autonómiájának tiszteletben tartása mellett járt el, hiszen annak "nem lehet célja olyan kérdések vizsgálata, amelyek az Egyház önmeghatározását, küldetését érintik. Az Egyházzal kapcsolatba kerülő személyekkel összefüggésben történő adatkezelés azonban az adatvédelmi biztos által vizsgálható tevékenység".
Általános követelményként hívja fel Péterfalvi Attila a figyelmet arra: személyes adataival mindenki maga rendelkezik, azok átadása után kérhet betekintést, törlést. Az egyházzal vagy annak bármely szervével kapcsolatba kerülő kizárólag csak saját adataival rendelkezhet.
"Amennyiben valaki úgy adja át másnak személyes adatait az Egyháznak vagy bármely szervének, hogy ahhoz előzetesen nem szerzi be az érintett személyek hozzájárulását, ezért polgári, illetve akár büntetőjogi felelősséggel is tartozik" - emlékeztet az ombudsman.
forrás: Híradó.hu

 Drákói szigor Dániában: 3000 forintos bírság minden egyes spamért
2005. november 27.

A dán cégeknek 100 koronába kerül majd minden reklám e-mail vagy sms - legalábbis, ha a koppenhágai Parlament elfogadja a konzervatívok javaslatát. 
A dán Konzervatív Párt drasztikus lépéseket kíván tenni az ingyenes hirdetések ellen: azt javasolták, hogy ezután a cégek minden potenciális ügyfélnek küldött ún. spam, azaz nem kívánt reklám-sms vagy e-mail után 100 koronát (3000 forintot) fizessenek. Az ötletet egy nemrég lezárult per adta: a koppenhágai Debitel telefontársaságot 400 ezer koronás (120 millió forintos) pénzbírság kifizetésére ítélte a bíróság a mintegy 50 ezer spam miatt, amelyeket magánszemélyeknek küldtek. 
A konzervatívok szerint a spam műfaját büntetőjogi szempontból kellene megvizsgálni: a nem kívánt üzenetek gyakorlatilag zaklatásnak minősülhetnének. "Reméljük, hogy a kemény pénzbüntetés megelőző hatású lesz, és sikerül az emberek magánélethez való jogát ismét megerősíteni" - nyilatkozta a javaslat kapcsán a sajtónak a párt szóvivője, Per Orum Jorgensen.
forrás: MA.hu

 A főtanácsnok szerint a légi utasok adatait nem lehet kiadni
2005. november 23.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint sem az Európai Bizottság, sem a Tanács nem dönthetett volna a légi utasok adatainak az amerikai hatóságoknak való kiadásáról.
Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után döntött úgy, hogy a légitársaságoknak át kell adniuk utasaik elektronikusan őrzött adatait az amerikai hatóságoknak. Az Egyesült Államokkal az Európai Bizottság kezdett tárgyalásokat az ügyben, amelynek eredményeképpen a testület májusban határozatot fogadott el, melyben leszögezi, hogy az amerikai hatóságok megfelelően kezelik a Közösségtől kapott személyes adatokat. A Tanács szintén még májusban jóváhagyta az EU és az Egyesült Államok között született megállapodást. 
Az Európai Parlament azonban a Bírósághoz fordult, hogy az semmisítse meg a Bizottság és a Tanács döntését.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka az EB döntéséről azt állapította meg, hogy a testület nem hozhat döntést a személyes adatok továbbításáról olyan területeken, amelyek nem esnek az EU szabályozása alá, így a határozatot meg kell semmisíteni. A vitatott eset a főtanácsnok szerint márpedig nem belső piaci, hanem büntetőjogi jellegű.
forrás: Jogifórum.hu

 Nagy Testvér Díj 2005: Gyurcsány vagy a Google? 
2005. november 19.

Nem politika, és nem is kizárólag IT - idén ötödik alkalommal szavazhatunk arra, hogy az egyén szabadságát veszélyeztető javaslatával mely személy, szervezet, vagy vállalat érdemli ki a közönségdíjat.
A Technika az Emberért Alapítvány (TEA) idén ősszel ismét díjat oszt azoknak a személyeknek, állami szerveknek, magánvállalatoknak, amelyek a legtöbbet tették magánszféránk megsértéséért, és a legkirívóbb módon éltek vissza az emberek személyes adataival. A lista a hagyományoknak megfelelően illusztris személyekből, kormányzati szervekből, jogvédő társaságokból és jól ismert vállalatokból tevődik össze, ami nem véletlen, hiszen már a jelölteket is az olvasók által beküldött véleményekből válogatják ki. A minta a Privacy International által szervezett Big Brother-díj, amely szintén hasonló szempontok alapján állítja össze az év legveszélyesebbnek tartott javaslatait.
Az idei jelöltállítás periódusa már lezárult, így mi is csemegézhetünk a díjra érdemesnek talált személyek, szervezetek között. Megtalálható itt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a BKV vezérigazgatója, több polgármester, szálloda, szupermarketlánc, de az ASVA és a Google is. Mindannyian egy, az olvasók által nem túl ésszerűnek, vagy éppenséggel a magánszférát sértőnek minősített kezdeményezés, javaslat, vagy nagyon is valóságos gyakorlat miatt kerültek ide.
forrás: SG.hu

 Ombudsmani vizsgálat a szcientológusoknál
2005. november 19.

Az eljárás az ombudsman hivatalához benyújtott állampolgári panaszok nyomán indult. Ezek a bejelentések egyrészt az E-meter nevű - a hazugságvizsgálóhoz hasonlónak tartott - készülék használatára hívták fel az adatvédelmi biztos figyelmét, másrészt azt kifogásolták, hogy a szcientológusok egyik kérdőívükön állítólag olyan személyes adatokat firtattak, amelyek a megélt szexuális perverziókra, illetve a partnerek nevére vonatkoztak. Takács Albert, az ombudsman helyettese az emberi méltóság szempontjából vizsgálja az egyházat. Ez az eljárás még nem zárult le.
forrás: Politikafórum.hu

 Hat év börtönt kapott egy brit spammer
2005. november 17.

Napjainkban a számítógépes felhasználók és a cégek egyik leginkább gyűlölt ellensége a spammer. Ezt nem is lehet csodálni, hiszen lassan mindent elborít - legyen szó céges vagy magán elektronikus postaládákról - az elektronikus szennyáradat. A brit Peter Francis-Macrae bizonyára megemlegeti azt a napot, amikor először küldött spam e-mailt valakinek. A 23 éves fiatalembert ugyanis a Peterborough Crown Court bíróság nem kevesebb mint hat év börtönre ítélte. A férfi éveken keresztül Weaselboy néven folytatta a spamtevékenységét, sorsát azonban nem kerülhette el.
A spammert a brit rendőrség összesen kétezer esettel hozta összefüggésbe és az általa okozott kár összege eléri az 1,6 millió angol fontot.
forrás: SG.hu

 Az ombudsmanhoz fordul a Világgazdaság
2005. november 16.

A Világgazdaság Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordul annak megállapítására, nyilvános adatnak minősülhet-e, hogy egyes gazdasági csoportok vagy konkrét piaci szereplők milyen mértékben részesednek a közpénzekből táplálkozó uniós agrártámogatásokból, illetve a hozzájuk társuló magyar költségvetési kiegészítésekből. 
A magyar kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a Világgazdaságnak azt mondták: egyelőre nem minősül nyilvános adatnak, hogy a gazdasági szereplők mekkora uniós terület alapú támogatáshoz jutottak birtoknagyságonként. Eszerint ma nem tudható meg, hogy a kis-, vagy a nagyüzemek vették-e fel az EU-dotációk zömét a 2004-es kérelmek után.
Egyelőre nem kapna információkat az sem, aki azt szeretné kideríteni, hogy egy-egy gazdasági szereplő név szerint mekkora összegű EU-s agrártámogatáshoz jutott. Az MVH az agrártárcával folytatott konzultáció után arról tájékoztatta a lapot, hogy "vannak olyan törekvések, amelyek - ideértve a birtoknagyságonkénti kifizetéseket is - a támogatási adatok nyilvánosságra hozására irányulnak".
A lap Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordul annak megállapítására, nyilvános adatnak minősülhet-e, hogy egyes gazdasági csoportok vagy konkrét piaci szereplők milyen mértékben részesednek a közpénzekből táplálkozó uniós agrártámogatásokból, illetve a hozzájuk társuló magyar költségvetési kiegészítésekből.
forrás: HVG.hu

 A mobilcégek nem vállalták az sms-kampányt
2005. november 12.

A rendőrség a november elejei ünnepnapok, illetve megemlékezések idején szerette volna sms-ben figyelmeztetni a lakosokat arra, hogy a temetőlátogatások idején ne hagyják értékeiket az autókban és a tömeg miatt fokozottabb figyelemmel közlekedjenek. Az ORFK illetékes főosztálya megkereste a két legnagyobb hazai mobilszolgáltatót, hogy az sms-ek kiküldéséről, formájukról és költségéről egyeztessen, ám mindkét mobilcég már az első körben elutasította a rendőrséget, mondván, adatvédelmi aggályok miatt nem áll módjukban szétküldeni az üzeneteket.
forrás: Politikafórum.hu

 Az amerikai törvényhozókat erősen megosztó adatvédelmi törvénytervezet készül 
2005. november 9.

Az amerikai Képviselőházban komoly vita bontakozott ki hétfőn az internethasználók személyes adatainak védelmével kapcsolatban, mivel az amerikai törvényalkotók számára egyre fontosabb lesz, hogy reagáljanak az internetes azonosítókkal történő növekvő számú visszaélésekre. 
Az energia- és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó bizottság egyik albizottsága végül egy olyan tervezetet fogadott el, amelynek értelmében az információs szolgáltatók kötelesek a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (Federal Trade Commission) benyújtandó olyan háttéranyagok kidolgozására, melyek a személyes adatok biztonságával foglalkoznak.
Az elfogadott tervezet egyúttal megteremtené a jogi kereteit az első szövetségi fogyasztói tájékoztatási rendszer kiépítésének, amely bizonyos adatsértések megtörténte esetén lépne működésbe, továbbá biztonsági vizsgálatok lefolytatására kötelezné a szolgáltatókat abban az esetben, ha adatbankjaikat káros behatás érné.
A demokrata képviselők szerint azonban a most kidolgozott törvénytervezet hiányosságokkal küzd és még a jelenleginél is kevesebb védelmet nyújt a fogyasztóknak, ugyanis a szolgáltatók értesítési kötelezettsége csak ún. "jelentős kockázat" fennállta esetén állna fenn és ennek megvalósulásáról az egyes jogsértések esetén maguk a szolgáltatók döntenek majd.
Csak ebben az évben több tíz millió amerikai internethasználó és fogyasztó számára érkeztek adataikkal történő visszaélésekről szóló jelentések, többek közt a LexisNexis-hez és ChocePoint Inc.-hez hasonló nagyvállalatok, pénzügyi intézmények, kormányzati szervek, egyetemek és internetes áruházak részéről. A felhasználók részére nyújtott eddigi tájékoztatások országszerte Kalifornia állam egy olyan törvényének köszönhetők, amely minden, az államban üzleti tevékenységet folytató vállalkozásra vonatkozik.
"Az idén kiküldött nagyszámú értesítések egyike sem ment volna ki a címzettekhez, ha már most a tervezetben szereplő szabályok kerülnének alkalmazásra" - mondta Janice D. Schakowsky republikánus képviselőnő a tervezetről.
A jelenlegi tervezet számos nagy adatfelhasználó támogatását élvezi, így direkt marketinggel, pénzügyi szolgáltatásokkal és technológiai termékekkel foglalkozó vállalatok sorakoztak fel mögé. Az ő megközelítésük szerint az adattolvajok és hackerek nem mindig tudják felhasználni azokat az adatokat, melyekhez esetlegesen hozzáférhettek és ha minden esetben értesítésekkel bombáznák a felhasználókat, az arra vezetne, hogy az emberek egy idő után nem vennék komolyan az ilyesféle információkat.
A további vita során is számos képviselő a tervezet rendelkezéseinek szigorítását sürgeti majd és érveik keresztülvitelére még a törvényalkotás képviselőházi szakaszában is van elég idő; ugyanakkor még az sem eldöntött, hogy a tervezet milyen formában kerül később a Szenátus elé.
forrás: Jogifórum.hu

 Hazugságvizsgálóval a kémügy kiszivárogtatói ellen?
2005. november 9.

Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár nem nyilatkozott arról, hogy a kémügy kapcsán a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok hány munkatársát vonták poligráfos hazugságvizsgálat alá, és hány esetben jelzett a gép valótlan válaszokat.
Tegnap este Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy fogalmazott az MTI-nek: alkotmányos és adatvédelmi szempontból aggályos lenne, ha bebizonyosodna az a hír, hogy az állítólagos magyar-román kémügy kapcsán csaknem száz nemzetbiztonsági tisztet és tiszthelyettest teszteltek hazugságvizsgálóval. A hazugságvizsgálat alkotmányos alapjogokat sért, így az emberi méltósághoz fűződő jogot is - fűzte hozzá. A biztos szerint a vizsgálatot csak akkor lehet alkalmazni, ha azt törvény rendelte el, és az érintett hozzájárult, azaz "önkéntes kívánsága volt". Péterfalvi úgy véli, ebben az esetben ez nem jöhetett szóba, mivel az érintett csaknem száz nemzetbiztonsági tiszt és tiszthelyettes valószínűleg nem önként kérte, hogy vessék alá a vizsgálatnak. Ráadásul függelmi jogi helyzetük miatt sem jöhetett volna létre önkéntesség - tette hozzá.
forrás: MNO.hu

 Közzéteszi a legnagyobb adósok névsorát az APEH
2005. november 8.

Az APEH adósainak nyilvánosságra hozatala nem sért jogszabályt az Alkotmánybíróság és az adatvédelmi biztos szerint.
Bármilyen kínos is, de ha valaki, egy magánszemély 10 millió forinttal, vagy annál még több adóval tartozik, akkor könnyen az APEH honlapján találhatja bizonyos személyes adatait. Névvel, címmel és a tartozás pontos összegével mostantól az adótartozók az adóhatóság szakmai lapja helyett, annak internetes oldalán sorakoznak. Az adóslista nyilvánosságra hozatala az Alkotmánybíróság és az adatvédelmi biztos szerint sem sért jogszabályt. 
Péterfalvi Attila: - Személyes adatot akkor lehet nyilvánosságra hozni, hogy ha azt törvény elrendeli vagy az érintett hozzájárul. Az adózás rendjéről szóló törvény ad erre felhatalmazást az adóhatóságnak. A jogszabály úgy szól, hogy közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Itt a közzététel nem szól arról, hogy ez saját honlap, vagy újsághirdetés, mert a jogszabály nem korlátozza az adóhatóság jogosítványát, hogy a közzététel milyen formában kell, hogy megvalósuljon.
forrás: Nethírlap.hu

 Titkosak maradnak a paksi kármentesítés részletei
2005. november 5.

Továbbra sem ismerhetik meg a paksi atomerőműben tervezett kármentesítés részleteit környezetvédők - így döntött a Fővárosi Bíróság pénteki határozatában, amelyet az Energia Klub és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) között zajló polgári perben hozott. 
Az Energia Klub azért fordult a bírósághoz, mert az OAH korábban megtagadta a betekintést abba az engedélyezési dokumentációba, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. nyújtott be a 2003. évi üzemzavar felszámolásával kapcsolatban.
Kisbán Tamás bíró a döntés indoklásakor elmondta, hogy a nukleáris ügyekben a nemzetbiztonsági érdek gátja lehet a közérdeknek, így a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát is vissza lehet utasítani.
A bíró szerint a zöldek ezen kívül túl általánosan fogalmaztak a kért adatok körét illetően. Meg kell mondani határozottan, hogy melyik adatot ismernék meg - jelezte a bíró, utalva arra, hogy az üzleti érdekeket sértő adatok nem hozhatók nyilvánosságra.
Kisbán Tamás idézte a zöld szervezetek által is hivatkozott Aarhusi egyezményt, amely a környezeti jellegű információk nyilvánosságát írja elő. A bíró szerint a nemzetközi egyezmény azt tartalmazza, hogy az adatok nyilvánosságának kérelmezésekor konkrét, kellő szakmaiságú beadványra van szükség. Ezen kívül az Aarhusi egyezmény kimondja azt is, hogy kereskedelmi, ipari információk bizalmasságának a megsértése esetén vissza lehet utasítani a kérelmet - jelezte Kisbán Tamás.
Bertha Kálmán, a perben beavatkozó státuszú Paksi Atomerőmű Rt. (PA) vezető jogtanácsosa a tárgyaláson azzal érvelt, hogy az engedélykérelemi dokumentáció szerzői jogvédelem alatt álló matematikai modelleket és egyéb know-how-nak minősülő számításokat tartalmaz. A dokumentációt elkészítő több cég épp ezért üzleti érdekre hivatkozva a PA-n keresztül kérte az OAH-t, hogy adataikat bizalmasan kezelje - magyarázta a vezető jogtanácsos.
Schiffer András, az Energia Klub jogi képviselője elmondta: az információkra a zöldeknek azért van szükségük, hogy gazdasági adatokkal alátámasztott érdemi vitát lehessen folytatni az atomenergia kockázatairól és az alternatív lehetőségek esélyeiről.
Az ügyvéd jelezte, hogy nem csak szervezetük, hanem a lakosság nagy része is kíváncsi lenne a tervezett kármentesítés kockázataira, amelyet pusztán üzleti érdekekre hivatkozva szerinte nem lehet megtagadni.
A zöld szervezet fellebbez az FB döntése ellen.
forrás: Jogifórum.hu

 Ujjlenyomat: adatvédelmi aggályok
2005. november 3.

Az ujjlenyomatok vétele, az azokat tároló adatbázis létrehozása annak idején áttörést hozott a bűnüldözésben. A módszer használata azonban adatvédelmi aggályokat is felvet. 
Az ujjlenyomat -legyen szó akár egyetlen ujj nyomatáról - tökéletesen alkalmas az emberek azonosítására. Ezt a nagyszámú lehetőség és a változatlanság teszi lehetővé - mondta Solymosi Józsefné a belügyminisztérium bűnügyi szakértői és kutató intézetének osztályvezetője, majd így folytatta: olyannyira egyedi az ujjnyomat, hogy nincs két egyforma ujjnyomat jelenleg a világon, sőt például a XIX . században egy angol természettudós kiszámította, hogy 64 milliárd embernek kellene élni a Földön ahhoz, hogy két azonos ujjnyomat legyen. Az ujjnyomat már az embrionális korban körülbelül a terhesség negyedik hónapjában kialakul és egészen a halálunk után a test feloszlásáig megmarad. Nem változik, esetleg az ujjakon lévő, úgynevezett fodorszálak vastagsága változhat. 
Solymosi Józsefné arra a biztonságtechnikai kérdésre, hogy becsapható-e az ujjnyomolvasó úgynevezett scanner vagyis digitalizáló egy fotóval, esetleg az ujjhegyre húzott gumiba, műanyagba öntött ujjnyomattal, azt mondta: ma már olyan fejlettek ezek a live-scanneres ujjnyomolvasók, hogy pillanatokon belül ki tudják mutatni, ha nem az élő bőrt teszik rá, hanem például egy szilikon gumira rögzített nyomot, vagy esetleg egy fotót. Tehát van egy olyan érzékelő, amely az élőszövetet érzékeli. 
A biometrikus azonosító tehát teljes körűen alkalmazható akár a személyazonosításban, akár például egy külföldi légitársaság által tervezett módon, vagyis, hogy jegyvásárláskor digitalizálják az ellenőrzött, jogosult utas adatait, ezt vonalkódként felírják a repülőjegyre és a beszálláskor csak ezt, illetve csak az ujjat kell "leolvastatni". Az ilyen felhasználásokhoz csupán az adott kártyán kell tárolni a digitális azonosítót. 
Egy másik uniós javaslattal, egy közös európai adatbázis létrehozásával viszont már nem ért egyet a magyarországi adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila a Magyar Rádiónak elmondta: a biometrikus azonosítók, így az ujjlenyomat, vagy digitális fénykép központi tárolása szerinte már alkotmányossági aggályokat vetne fel.
forrás: Rádió.hu

 Németország is bevezeti a biometrikus igazolványokat
2005. november 2.

Az Európai Unióban elsőként Németországban lesznek elérhetők a digitális személyazonosító adatok tárolására ellátott chippel felszerelt útlevelek. Az új útiokmányokat a tervek szerint a héten vezetik be.
Otto Schily leköszönő belügyminiszter elégedetten nyilatkozott az úgynevezett ePass-ról. A német adatvédelmi biztos, Peter Schaar viszont meglehetősen szkeptikus volt a biometrikus igazolvánnyal kapcsolatban, és az útlevél bevezetésével kapcsolatban kritikus hangvételt ütött meg az általában számítástechnikai és informatikai kérdésekben felszólaló Chaos Computer Club (CCC) nevű civil szervezet is.
Az új német útiokmányok egy kis chipet tartalmaznak, amelyről az adatokat RFID-vevőeszközzel lehet leolvasni. A digitális fotó és a személyes adatok mellett 2007 márciusától a chip már két ujjlenyomatot tartalmaz majd. Az adatvédelmi szakemberek - élükön Peter Schaarral - elsősorban azt kifogásolják az új útlevelekkel kapcsolatban, hogy Otto Schily minden az ePassról szóló tesztet és azok eredményét a mai napig titokban tartatta, így semmit sem lehet tudni az új útiokmányokról és azok sebezhetőségéről. Ezenkívül a mai napig egyetlen olyan szervezet sem jött létre, amelynek joga lenne a német állampolgárok elektronikusan tárolt adatait egy központi adatbázisban tárolni és ellenőrizni. Az sincs tisztázva, hogy ki vagy kik férnek majd hozzá ezekhez az adatokhoz. Peter Schaar szerint ezek a kérdések mind-mind adatvédelmi aggályokat vetnek fel.
forrás: SG.hu

 Big Brother-díj a szervezőbizottságnak
2005. október 29.

Adatvédelmi szakértők Bielefeldben a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság szervezőbizottságának ítélték oda a Big Brother-díjat, melyet 2000 óta mindig azok a vállalkozások, szervezetek "érdemelnek ki", melyek a leginkább megsértették a személyiségi jogokat.
A szervezőbizottság a jegyigényléshez szükséges adatlapokkal bizonyult e tekintetben a legeredményesebbnek. Aki vb-belépőhöz szeretne jutni, annak a nevén és születési évén kívül meg kell adnia az útlevél-, vagy személyi igazolványszámát és azt is, hogy melyik csapatnak szurkol.
Adatvédők szerint az igazolványszám kiadására senki nem kötelezhető, e nélkül azonban a szervezőbizottság nem fogadja el a jegyigénylést.
A vb szervezői szeretnék kiszűrni a jegyüzéreket, ezért olyan belépőket hoznak forgalomba, melyre egy azonosító chip kerül, ez tárolja a belépő tulajdonosának személyes adatait. A stadionok bejáratánál a jeggyel együtt az igazolványt is be kell mutatni és csak az jut be a lelátóra, akinél a jegyen tárolt adatok megegyeznek az igazolványban szereplőkkel.
Az adatvédelmi szakértők elfogadhatónak tartják a szervezőbizottság érvelését, ugyanakkor kitartanak álláspontjuk mellett, hogy a rendezők durván behatolnak az emberek privát szférájába.
forrás: Híradó.hu

 Péterfalvi: Aggályos a táviratok nyilvánossága
2005. október 28.

Diplomáciai dokumentumok napi politikai célok érdekében történő nyilvánosságra hozatala aggályos, és alááshatja az egész magyar diplomácia tekintélyét - állítja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Somogyi Ferenc külügyminiszter tegnap hozott nyilvánosságra egy jelentést, amelyet Jeszenszky Géza volt washingtoni nagykövet küldött haza.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint súlyos aggályokat vetne föl, ha a közelmúltig államtitoknak minősülő diplomáciai táviratokat napi politikai csatározások érdekében nyilvánosságra hoznának. Az ombudsman lapunknak elmondta, így joggal vetődhetne föl az emberekben a kérdés: ha ilyen könnyedén föl lehet oldani a titkosítást, akkor indokolt volt-e annak idején titkosítani azokat? Péterfalvi Attila rámutatott, az ominózus táviratok minősítését eddig senki sem kérdőjelezte meg, tehát feltehetően olyan információkat tartalmaznak, amelyek idő előtti nyilvánosságra hozatala sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit, ráadásul a magyar diplomácia tekintélyét is alááshatja. Az adatvédelmi biztos kiemelte, a titkosítás feloldásáról nem pártpolitikai, hanem szakmai szempontok alapján kell dönteni.
forrás: MNO.hu

 Megduplázódott az adatvédelmi ügyek száma
2005. október 26.

A magyar társadalom adatvédelemmel, információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenysége fejlett, ám ettől elmarad a közérdekű adatok megismerése iránti igény - mondta Péterfalvi Attila az országos adatvédelmi és adatbiztonsági konferencián szerdán Budapesten.
Az állampolgárok információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenységét jelzi az a panaszáradat, ami az áruküldő cégek, a direktmarketing miatt zúdul az adatvédelmi biztos hivatalára - magyarázta az ombudsman, aki szerint az adatvédelmi érzékenység nem köthető egy társadalmi réteghez, státuszhoz. Hajléktalanok is fordulnak adatvédelmi ügyekkel az ombudsmanhoz - tette hozzá.
Ugyanakkor a közérdekű adatok nyilvánosságát jóval kevesebb beadványban firtatják az állampolgárok, és bár nincs országos statisztika arról, hány ilyen jellegű kérelemnek tesznek eleget a különböző állami hivatalok, nem valószínű, hogy ennyire jó a helyzet - vélekedett az adatvédelmi biztos.
Péterfalvi Attila elmondta: a beiktatása óta eltelt három évben körülbelül annyi ügye volt a hivatalnak, mint az előző hat és fél évben, vagyis megduplázódott az adatvédelmi észrevételek száma. 
forrás: FN.hu

 Rendhagyó TASZ tiltakozás a figyelőkamerák ellen
2005. október 24.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) aktivistái október 20-án az egyik budapesti bevásárlóközpont előtt felállított nyitott próbafülkékben vetkőztek le, hogy tiltakozzanak, többek között, az üzletek fülkéiben elhelyezett kamerák használata ellen. A rövid jelenet azt mutatta be, hogy megfelelő törvényi szabályozás híján ma szinte bárhol megfigyelhetőek vagyunk: szórakozóhelyeken, bevásárlóközpontokban, áruházak mosdóiban, próbafülkékben. A sérelem mindenkivel megeshet. 
A vagyonőrökre vonatkozó szabályozást - melyet a Belügyminisztérium előterjesztése mellett az Országgyűlés fogadott el - az Alkotmánybíróság másodszorra is alkotmánysértőnek minősítette, mert nem védi az emberek magánéletét és sérti az emberi méltóságot. A TASZ, aki már számos alkalommal reklamált az ügyben, két okból örült a döntésnek. Egyrészt így nem figyelhetnek bennünket bárhol kamerákkal, másrészt bebizonyosodott, hogy a törvényhozó nem tartja tiszteletben jogainkat. A TASZ célja a mai jelenettel az volt, hogy a jogalkotók felismerjék, az új törvény megalkotásánál különös figyelemmel kell illetni a magánéletünk védelmét és a személyes adataink védelméhez való jogot. A szervezet a jövőben is küzdeni fog, hogy hasonló esetek ne történhessenek meg.
A TASZ reméli, hogy harmadik nekifutásra a Belügyminisztériumnak sikerül az alkotmányos szabályoknak megfelelő szövegváltozatot készíteni, a parlamenti képviselők és az illetékes bizottságok pedig komolyan veszik a feladatukat. Azaz nem hagynak jóvá olyan szabályozást, amely semmibe veszi az állampolgárok alapvető jogait.
forrás: Jogiforum.hu

 A Fidesz az adatvédelmi ombudsmanhoz fordul
2005. október 21.

Törvénytelenség gyanúja merül fel a "kis Tocsik ügy"-ként elhíresült eset kapcsán, mivel a Gépjárműjavító Szolgáltató Kft. a törvényi rendelkezések ellenére és az érintett cégek felhatalmazása nélkül adta ki az adatait a követeléskezelő cégnek - áll Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakcióvezetőhelyettesének közleményében.
A fideszes politikus leszögezi, hogy a hitelező cégek nem jutottak hozzá pénzükhöz sem, illetve sérelmezték azt is, hogy az adataikat, piaci pozícióikat kiadták. A Fidesz-MKDSZ frakció a mai napon Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanhoz fordul jogtalan adatkezelés ügyében - olvasható a közleményben.
forrás: MNO.hu

 230 ezer ember a banki "feketelistán"
2005. október 19.

Jelenleg 230 ezer ember szerepel a bankoknál vezetett úgynevezett "feketelistán", de a jövőben szigorodhatnak a listára kerülés feltételei.
A tartozások összegéről nincs pontos adat, csak annyit tudni, hogy öszesen 340 ezer hitelszerződésről van szó. Mivel a banki adóslistával kapcsolatban az utóbbi időben megsokasodtak a panaszok, a kormány módosítani szeretné a hitelintézeti törvényt. Ha a parlament elfogadja a kabinet javaslatát, akkor például évente egyszer mindenki ingyenesen kérdezhetné le, hogy szerepel-e a névsorban.
forrás: HírTV.hu

 Kiválogatja a nyugdíjasokat a Magyar Posta az MSZP-nek
2005. október 18.

Kampánycélra használja a Magyar Postát a szocialista párt - mutat rá a Fidesz Hajdú-Bihar megyei Nyugdíjas Tagozata. A szervezet kifogásolja, hogy Oláh Lajos, az MSZP megyei elnökének levelét kéretlenül kapják meg a nyugdíjasok a nyugdíjszelvénnyel együtt. A Posta illetékese szerint az eljárás teljesen törvényes, és ezt hangoztatja Oláh Lajos is - tudósít a Debrecen Televízió.
Kovács András, a Fidesz Nyugdíjas Tagozatának Hajdú-Bihar megyei elnöke rámutat: aggályos, hogy a kormánypárti politikus nem postán adta fel a leveleit, hanem azokat bélyeg nélkül kézbesítik a postások azoknak, akikről úgy gondolják, hogy címzettek lehetnek. Adatvédelmi aggály is van, mert egy bizonyos társadalmi csoportot érintő kiértesítés, a másik dolog az, hogy munkaidőben állami cég állami alkalmazottal végzi - mondta el a Fidesz Nyugdíjas Tagozat Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke.
A Magyar Postán tudnak a levélről. Hivatalosan ezt címezetlen reklámküldemény kézbesítésének tekintik. A szolgáltatást bárki igénybe veheti, ha kifizeti annak díját.
Bármilyen feltétel alapján lehet kérni kézbesítést, és ezt a Magyar Posta meg is teszi. A Posta tudja, ismeri, melyek a nyugdíjas háztartások, és semmilyen aggályt nem látunk az ilyen jellegű szolgáltatás végzésében - jelentette ki Tomocskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivője.
forrás: Fideszfrakcio.hu

 Hiába az ígért szigor, továbbra is dől a szemétposta
2005. október 14.

A választások közeledtével egyre több a kéretlen küldemény a postaládákban. Az adatvédelmi biztos a közeljövőben ajánlásban hívja fel a pártok figyelmét a személyes adatok és a magánszféra védelméről szóló törvények betartására. 
Ingatlanhirdetés, négy vaskos színes prospektus, egy vízvezeték-szerelő felhívása, ingyenes kerületi újság, meghívó a nemzeti konzultáció zárófórumára és a Népszava ingyenes száma. Hétköznapi kéretlen postai küldemények egy budapesti panelház postaládájában. Összesen 68 dekagramm felesleges papír. 
A környezetvédelmi tárca (KVM) egy nemrég készült felmérése szerint tizenegy kilogramm hasonló nem kívánt szóróanyag jut évente egy hazai átlagos háztartásra. Több ezer tonna hulladék keletkezik csak az ilyen kéretlen küldemények révén. A KVM ezért a száz lépés program keretében a közelmúltban a zöldek által szemétpostának nevezett reklámáradat megállításával próbálkozott. Szerették volna elérni, hogy egy matrica kiragasztásával mentesüljenek a prospektushalmoktól azok, akik nem kíváncsiak a kereskedelem és a politika üzeneteire. A több jogszabály, így a reklámtevékenységekről és a postáról szóló törvény megváltoztatásával járó elképzelés azonban elakadt az első tárcaegyeztetéseken. A jelek szerint a választások előtt senkinek sem érdeke a jelenlegi puha előírások módosítása. 
Pedig a visszásságokra már négy éve felhívta az adatvédelmi ombudsman a figyelmet. A 2002-es parlamenti választások előtt százával érkeztek a bejelentések arról, hogy egyes pártok a személyes adatok - feltehetően illegális - megszerzésével juttatják el felhívásaikat az állampolgárokhoz. Sokan annak ellenére kaptak névre szólóan megcímzett kampányleveleket, hogy a személyes adataik kiadását korlátozó, illetve tiltó nyilatkozatot tettek. Az ombudsman ezért 2002-ben felkérte a belügy- és az igazságügyi minisztert: kezdeményezze a nyilvános adattárakban hozzáférhető személyes adatok választási kampány céljára történő felhasználásának törvénybe foglalását. Péterfalvi Attila egyúttal a politikai marketing átfogó törvényi szabályozását is javasolta.
Nem születtek meg a kívánt jogszabályok - tudta meg a Magyar Hírlap Péterfalvi Attilától. Az adatvédelmi biztos ezért a következő hetekben újabb ajánlás kiadását tervezi. Ebben ismételten a személyes adatok védelmének és a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jog betartására hívja fel a pártok figyelmét.
A parlamenti pártok azt ígérik: figyelembe veszik a kampány alatt az adatvédelmi biztos intelmeit. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint ugyanakkor nem teljesen egyértelműek ezen a téren az előírások. A szocialisták szóvivője azt mondta: visszaélésekre adhat alkalmat a matricás megoldás, akár a rivális pártok is megpróbálhatják ezzel gyengíteni vetélytársaik kampányát.
"A Fidesz eddig is és ezután is fontos feladatnak tartja a személyes adatok védelmét. A nemzeti petíció és a választási kampány szórólapjainak terjesztése folyamán is a hatályos szabályok betartására utasítjuk önkénteseinket" - mondta Nyitrai Zsolt, a párt helyettes kampányfőnöke.
Hasonló választ adott az SZDSZ és az MDF kampánystábja is. 
forrás: JogiForum.hu

 Belső vizsgálatot rendelt el az APEH
2005. október 12.

A közlemény szerint az APEH-ben előírás szerint rendszeresen végzett belső adatvédelmi ellenőrzése kedden derített fényt arra, hogy idén szeptember közepén a hivatal egyik dolgozója adótitoknak minősülő adatokat töltött le az APEH informatikai rendszeréről. "A vélhetően jogosulatlan adatkezelés egy évekkel ezelőtt megszűnt vállalkozás adótitkait érintette. Az azóta megszűnt cég korábban Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozott" - írja az APEH.
"Az Adóhivatal elsődleges kötelességének tekinti megvédeni minden magyar állampolgár és minden magyar vállalkozás adatait és adótitkait a jogosulatlan adatkezeléstől, attól, hogy ezekkel az adatokkal bárki visszaéljen, azokat szabályellenesen bármilyen egyéb célra felhasználja. A belső vizsgálat annak kiderítésére irányul, hogy az érintett hivatali munkatárs megsértette-e az adatvédelmi törvény vagy az APEH belső szabályzatainak előírásait. A belső vizsgálat eredményéről annak lezárulta után az APEH tájékoztatja a közvéleményt."
forrás: PolitikaForum.hu

 Felháborította a tévéseket az ombudsman vizsgálata
2005. október 8.

Az MTV műsorvezetőinek nemzeti és etnikai hovatartozásáról érdeklődött az állampolgári jogok biztosának általános helyettese. Habár ez különleges adatnak minősül, az adatvédelmi ombudsman szerint nem történt törvénysértés. A televízió visszautasította a kérdést.
Az MTV műsorvezetői között - a kisebbségi műsorokat vezetőkön kívül - milyen az egyes nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók aránya? - tette fel levélben a kérdést Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese a tévének küldött levelében. Takács azután indított vizsgálatot, hogy az MTV Híradójából eltűntek a női műsorvezetők. Az ezzel kapcsolatos kérdőívet, amelyet László Péter hírigazgató is aláírt, október 4-én küldték körbe a csatorna szervezeti egységeinek, azzal a megjegyzéssel, hogy töltsék ki és juttassák vissza. 
A kérdések a műsorok műsorvezetőinek nemi megoszlására vonatkoztak, de nemzetiségi és etnikai hovatartozásukat is firtatták. A kérdőív alján a csatorna jelölte is, hogy az 1992. évi LXIII. törvény szerint ez különleges személyes adatnak minősül, és az MTV ilyeneket nem gyűjt. Ennek ellenére a lapunknak nyilatkozó televíziósok szerint már a kérdésfeltevés is dühöt váltott ki belőlük, éppen ezért nem is töltötték ki az papírt. Lapunk megkereste László Pétert, aki nem nyilatkozott, Holub Katalin szóvivőhöz irányított minket. Holub eljuttatott hozzánk egy közleményt, amely szerint ilyen adatokat nem tudnak közölni, mert nem is veszik nyilvántartásba őket. 
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint önmagában a kérdés még nem vet fel adatvédelmi problémát. A törvény szerint az érintettnek írásban kell arról nyilatkoznia, hogy valamely nemzetiséghez vagy kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ekkor nyilvántartás készítése nélkül, anonim módon statisztikai adatként felhasználhatják az így gyűjtött információt. Az eset kapcsán hivatalból nem indítanak vizsgálatot, de ha az érintettektől megkeresés érkezik, akkor természetesen kivizsgálják az ügyet.
forrás: SzinesBulvarLap.hu

 Új adatvédelmi szabályok lesznek
2005. október 6.

Hétfőn az EU úgy döntött, hogy beleegyezik a légitársasági ügyfelek adatainak Kanada számára történő kiadásába.
Az Egyesült Államokkal szemben Brüsszel már egy éve "beadta a derekát". Az EU-USA utasjegyzék-egyezménye sok bírálatot váltott ki, amiatt még bírósági eljárást is kezdeményeztek.
Franco Frattini igazságügyi biztos új, a személyes adatok biztonságának védelmét szolgáló javaslatot terjeszt a döntéshozók elé. Brüsszelben ugyanis aggódnak amiatt, hogy a terrorizmus ellenes intézkedések sértik a személyiségi jogokat.
Az adatvédelmi javaslat a tagországok általános jóváhagyására vár, ám a részletek egyelőre nem ismeretesek. Kiszivárgott hírek szerint új szabályok rendelkeznek majd a titkosságról, az információ- feldolgozó rendszerek biztonságáról, a jogorvoslati lehetőségekről és a kötelezettségekről, továbbá a jogsértéskor esedékes bírság mértékéről. A javaslat a tagországok felügyelő testületeiből összeálló uniós munkacsoport kialakítását is tartalmazza.
forrás: ma.hu

 Alkotmányellenes a vagyonvédelmi törvény több rendelkezése 
2005. október 4.

A köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság 2005. október 3-án határozatot hozott, amely szerint alkotmányellenes "a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól" szóló, az Országgyűlés 2005. május 2-i ülésnapján elfogadott törvény több rendelkezése. Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések az elektronikus képi megfigyelőrendszerre (kamerázásra) vonatkozó szabályokat állapítottak meg. 
A döntés indokolása szerint a szabályozás egyes elemei ellentétesek a magánszféra védelmét biztosító alkotmányi rendelkezésekkel, mert nincs olyan kényszerítő körülmény, amely a megfigyelésnek az intim szférára való kiterjesztését alkotmányosan elfogadhatóvá tenné. Az Alkotmánybíróság a felvételek indokolatlanul hosszú tárolási időtartamát, illetve a megfigyelt személy rendelkezési jogkörének korlátozottságát is alaptörvénybe ütközőnek ítélte.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem állapította meg az indítvány által támadott egyes technikai jellegű rendelkezések alkotmányellenességét.
forrás: JogiForum.hu

 Az adatvédelem miatt bukik az ügynöktörvény
2005. október 4.

Alkotmányellenesnek találta az ügynöktörvény két szakaszát az Alkotmánybíróság keddi ítéletében. 
A május 30-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény azon rendelkezései alkotmányellenesek, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyek személyes adatait. 
Mádl Ferenc júniusban küldte el véleményezésre az Alkotmánybírságnak a törvényt, mert álláspontja szerint több ponton is alkotmányellenes, így például alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét.
forrás: Hírszerző.hu

 Az EP elutasította a telekommunikációs adatok rögzítésének tervét
2005. szeptember 29.

Az Európai Parlament elutasította a telekommunikációs adatok rögzítésére vonatkozó tervet, amelyet az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és Svédország közösen javasolt.
A négy tagállam a terrorizmus elleni harc jegyében szerette volna elérni, hogy a telefonhívások, sms-ek és e-mailek alapvető adatai akár három éven át megőrzhetőek legyenek.
Az EP szerint ez veszélyt jelent a polgárok személyiségi jogaira, ezért a képviselők nagyobb beleszólást szeretnének ezen a területen. A képviselők üdvözölték a Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott elképzelését, amely szerint a kérdésben a mostani konzultációs helyett az EP együttdöntési jogosultságot kapna.
forrás: JogiForum.hu

 Spamellenes részleg a német fogyasztó­védelemnél
2005. szeptember 23.

A német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége nem kis feladat megoldására vállalkozott. A német szakemberek ugyanis arra kérik a felhasználókat, hogy minden általuk kapott spam e-mailt küldjenek tovább a lakóhelyük szerinti fogyasztóvédelmi központokba, külön erre a célra létrehozott e-mail címekre.
A központokban aztán megvizsgálják az összes beérkező kéretlen levelet - tartalom, feladó stb. alapján - majd igyekeznek kideríteni a küldő személyazonosságát, hogy jogi lépéseket tegyenek ellene. "Egyrészt megpróbáljuk a spamszervereket beazonosítani és ezután a további működésüket lehetetlenné tenni, másrészt igyekszünk kideríteni, hogy ki, vagy kik küldik a spam e-maileket és őket is kivonni a forgalomból" - nyilatkozta Patrick von Braunmühl fogyasztóvédelmi szakértő. Ahhoz, hogy a módszer sikeres legyen és valóban fel lehessen lépni a spammerekkel szemben, a felhasználóknak a teljes levelet, feladóval dátummal stb. el kell küldeniük a központokba.
forrás: MA.hu

 Közlemény az aláírásgyűjtési kezdeményezések bejelentési kötelezettségéről 
2005. szeptember 23.

"Az utóbbi idoben ismételten azt tapasztalom hogy olyan aláírásgyujtésekrol számol be a sajtó, amelyeket elozoleg nem jelentettek be a hivatalomhoz. Az Adatvédelmi Biztos Irodája tapasztalatai szerint sok kezdeményezo nincs tisztában a személyes adatok ilyen módon történo gyujtésének szabályaival. Az adatvédelmi törvénynek megfeleloen a kezdeményezoknek minden esetben el kell számolniuk - elsosorban az érintettek felé - az adatgyujtéssel összefüggésben minden lényeges körülményrol, tervrol, annak megvalósításáról (adatkezelés célja, ideje, mértéke, hozzáférok köre, adattovábbítás), függetlenül attól, hogy céljuk jogszabály módosítás kezdeményezése, vagy egyszeru véleménynyilvánítás, rokonszenv illetve tiltakozás kinyilvánítása. Az aláírásgyujtéshez csatlakozók csak úgy tudják gyakorolni információs önrendelkezési jogukat, csak úgy adhatják önként hozzájárulásukat személyes adataik kezeléséhez, ha pontosan tudják, milyen kezdeményezésrol van szó, kik és milyen célból kezelik az adatokat, s mi azok késobbi sorsa. Felhívom a figyelmet arra, hogy az aláírásgyujtésre vonatkozó alkotmányi és törvényi eloírások sorában (pl. az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrol szóló törvény, a választási eljárásról szóló törvény) tekintettel kell lenni a személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 28. §-ára is, mely szerint az adatkezelo köteles e tevékenységének megkezdése elott az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni az adatkezelés célját; az adatok fajtáját és a kezelésük jogalapját; az érintettek körét; az adatok forrását; a továbbítandó adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; a törlési határidot. Az adatvédelmi biztos nyilvántartási azonosítót ad a bejelentkezonek, ezt fel kell tüntetni minden továbbításnál, nyilvánosságra hozásnál, kiadásnál." 
forrás: JogiForum.hu

 Már az ENSZ is foglalkozik az adatvédelemmel
2005. szeptember 22.

Az 50 országot képviselő adatvédelmi biztosok elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a jövőben kiemelt helyen kell kezelnie az adatvédelmi jogszabályok sorozatos és súlyos megsértéseinek a problémáját.
Az internetes felhasználók egyre gyakrabban érezhették úgy az elmúlt hónapokban, hogy privát adataik védelme egyre inkább háttérbe szorul. Erre okot adnak az utóbbi hónapokban lezajlott perek, amelyeket a személyes adatok kiadása ellen indítottak a felhasználók. Nemrég látott napvilágot az Európai Unió legutóbbi távközlési adattárolási tervezete, amely ellen a személyes jogok megsértése ellen küzdő civil szervezetek is felszólaltak. Nem csoda, hogy sokan kételkedni kezdtek az adatvédelem megvalósíthatóságában.
Az utóbbi időszakban a probléma kezdett olyan mértékűvé válni, hogy azzal már az adatvédelmi szakembereknek is foglalkozniuk kellett a 27. alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciájukon. Az Adatvédelmi Biztosok és Szakemberek Nemzetközi Konferenciáját szeptember 14-e és 16-a között rendezték meg. A fórumon résztvevő országok némelyikében, így például Kínában, Indiában és Oroszországban gyakorlatilag semmilyen adatvédelmi jogszabály nincs. A globalizált világban tehát hiába is keresnénk egy, a Föld összes országára kiterjedő adatvédelmi egyezséget.
Az úgynevezett Montreux-i Adatvédelmi Nyilatkozatot elfogadó adatvédelmi biztosok fontosnak tartották kiemelni, hogy a november 16-a és 18-a között Tuniszban megrendezendő ENSZ Információs Társadalmi Világtalálkozón résztvevő miniszterelnököknek és államelnököknek közösen kell fellépniük az emberek adatainak védelmében. Fontos az is, hogy a multinacionális óriásvállalatok végre világszerte tanulják meg elfogadni és betartani a hatályos törvényeket. Ehhez kapcsolódóan szükség van az egységes nemzetközi adatvédelmi szabályrendszer kidolgozására is.
A szakemberek végül kitérték a biometriai igazolványok bevezetésének kérdésére. Az adatvédelmi biztosok szerint ugyan biztonsági okokból szükség van ilyen okmányok bevezetésére, azonban minden adatvédelmi aggályt meg kell vizsgálni, és az állampolgárok jogai a terrorizmusra hivatkozással nem sérülhetnek.
forrás: SG.hu

 Jogszerűtlen volt az MSZP SMS kampánya
2005. szeptember 9.

Több szabálytalanságra hívta fel a figyelmet a kormány nemrég lezárult sms-kampányával kapcsolatban az adatvédelmi biztos. Pokorni Zoltán szerint ez az eset nem maradhat következmények nélkül.
Nem volt megfelelő a tájékoztatás azzal kapcsolatban, hogy ki kezeli az adatokat az sms-kampányban. A kormányzati hirdetésekből nem derült ki, hogy a Wunderman Kft. végzi az adatkezelést, azt sugallták, hogy a kormány az adatkezelő - számolt be állásfoglalásának részleteiről Péterfalvi Attila. Tájékoztatása szerint a másik szabálytalanság az, hogy a Wunderman Kft. a teljes kampány végéig, várhatóan októberig meg akarja őrizni a személyes adatokat (telefonszámokat), ami azonban a "célhoz kötöttségi követelmény alapján a szavazás leadása határidejének lejártával megszűnik". Az ombudsman kifejtette: ebben az esetben a cél a kettős szavazás kiszűrése volt, aminek érdekében az adatok tárolása meghatározott ideig lehetséges, azonban ha a cél megvalósult, azaz eldőlt a szavazás eredménye, akkor megszűnik a cél. Ezért indokolatlan októberig tárolni az adatokat; ez azt jelenti, hogy azokat törölni kell, illetve másra nem lehet használni - hangsúlyozta. 
forrás: MA.hu

 Tizenöt hónap adatlopásért
2005. szeptember 1.

Tizenöt hónap börtönbüntetést kapott az America Online (AOL) internetszolgáltató egyik alkalmazottja, mert ellopta a cég 92 ezer ügyfelének bizalmasan kezelt adatait és eladta azt egy spammernek. Jason Smathers beismerte bűnösségét és együttműködött a hatóságokkal az eset felderítésében. Ennek köszönheti, hogy két év helyett megúszta egy és egy negyeddel.
Az AOL azt állítja, hogy Smathers "áldásos" tevékenysége miatt 300 ezer dollár kár érte, ám a bíróság egyelőre ennek igazolására szólította fel a céget. Ha ez nem sikerül záros határidőn belül, akkor 84 ezer dollárban állapítják meg az anyagi kár összegét - jelentette a Reuters.
forrás: IT.News.hu

 Az adatvédelmi biztos Magyar Bálint telefonbeszélgetéseinek lehallgatásáról
2005. augusztus 31.

Súlyos bűncselekmény, de legalább jogsértés történt akkor, amikor kikerült a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) Magyar Bálint oktatási miniszter telefonbeszélgetéseinek szövege - mondta Péterfalvi Attila, aki úgy fogalmazott:
"teljesen abnormális ami történt". Az adatvédelmi biztos közölte: bár részleteiben nem ismeri az ügyet, ám az feltételezhető, hogy államtitok-sértés vagy a szolgálati titkok megsértése történt, ami súlyos bűncselekmény.
De enyhébb esetben is a személyes adatokkal való visszaélés történhetett, ami a Büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény. Hozzátette: az adatvédelmi törvényt biztos, hogy megsértette az, aki nyilvánosságra hozta a lehallgatási jegyzőkönyvek részleteit.
forrás: Uno.hu

 Adatvédelmi botrány a Siemensnél
2005. augusztus 31.

Egy beadvány szerint a Siemensnél több esetben is megsértették a hatályos német adatvédelmi jogszabályokat, amikor kémkedtek a munkatársak után, belenéztek a hagyományos levelezéseikbe és az e-mailjeikbe.
A Siemens belső biztonsági szolgálata jelentős mértékben túllépte a hatáskörét, amikor több munkatárs személyes adatait és a hagyományos, illetve elektronikus levelezéseiket is átnézte. Fischer szerint "a Siemens biztonsági személyzete úgy tevékenykedett, mintha ők lettek volna a seriffhelyettesek a vadnyugaton." 
forrás: SG.hu

 A Legfőbb ügyészségen megszegték az adatvédelmi jogokat - fegyelmi vizsgálat az ügyben
2005. augusztus 30.

Polt Péter legfőbb ügyész fegyelmi vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, kit terhel a felelősség azért, hogy a Kulcsár Attila és társai ellen benyújtott vádiratban a gyanúsítottak személyes adatai is olvashatók voltak.
A főügyészség meghirdetett szándékával ellentétben egy olyan korrektúrapéldány került fel a világhálóra, amelyben az ügyben érintettek személyes adatai (mint például a teljes név, lakcím, anyja neve, személyi igazolvány száma) egy közönséges Word programmal is bárki számára egyszerűen visszaállíthatók voltak. 
A főügyészséget állítólag az origo nevű internetes portál figyelmeztette az adatvédelmi szempontból igencsak aggályos malőrre. A vádiratot egyébként rövid időn belül teljes egészében eltávolították a Legfőbb Ügyészség honlapjának oldaláról, de az kis idő elteltével újra felkerült az internetre - immár az a változat, amelyet eredetileg is nyilvánosságra kívántak hozni.
forrás: Ma.hu

 Az MSN oldalain tanyázik a spamküldők egytizede
2005. augusztus 28.

A Microsoft saját blogszolgáltatása kiemelkedően népszerű az internetezők életét megkeserítő spamküldők körében, akik feltűnő gyakorisággal veszi igénybe a szoftvercég által biztosított oldalakat.
Az MSN Spaces veszélyeztettségéről a silicon.com számolt be, mégpedig a SurfControl biztonsági cég nyilatkozatára hivatkozva. Eszerint a spamküldők egy része a blogszolgáltatást felhasználva terjeszti a káros tartalmakat, kéretlen üzeneteit, így a szoftvercég akaratlanul is hozzájárul ezek terjedéséhez. 
az MSN szolgáltatásának népszerűsége rohamosan nő, még mindig lemaradásban van a Yahoo! GeoCitieshez képest, amely magasan vezet ezen a téren. "Három héttel ezelőtt a világhálón fellelhető kéretlen üzenetek 30 százaléka az itt fellelhető oldalakra irányította a felhasználókat, különféle gyógyszereket reklámozva. A spamküldők azonban egyre inkább az MSN Spaces oldalaira térnek át. 
forrás: SG.hu

 Adatbázis az összes amerikai diákról
2005. augusztus 27.

Megalomán tervet dédelget a Pentagon: olyan adatbázist szeretne létrehozni, amely minden felsőoktatásban tanuló diák nevét és adatait tartalmazza.
A viszonylag csendben bejelentett kezdeményezés hatalmas ellenérzést váltott ki nem csak az ilyen "ötletekre" érzékeny privacy csoportokban, hanem az érintettekben is. A tervek szerint a következő információkat tárolnák évekig mindenkiről, aki valaha megfordul az Egyesült Államok felsőoktatásában: név, születési idő, nem, cím, társadalombiztosítási szám, email-cím, faji hovatartozás, telefonszám, tanulmányi átlag, oktatási szint, felsőoktatási intézmény neve, és bármely olyan információ, amely arra utalhat, hogy az illető szívesen felcsapna katonának. A bejelentés szerint a projekt legfőbb célja, hogy segítsen a hadsereg sorozási gondjain.
A terv azonban még a Pentagon saját privacy szabályait is megsérti azontúl, hogy nyilvánvalóan veszélyezteti a diákok információs önrendelkezési jogait.
forrás: SG.hu

 Jogszerű az adóelkerülők listájának utánközlése
2005. augusztus 26.

Jogszerű a nagy összegű adóhiányt felhalmozók névsorának utánközlése, mivel az APEH is jogszerűen hozta nyilvánosságra az adatokat - foglalt állást Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
A Népszabadság pénteki számában közzétette a kiemelten nagy köztartozást felhalmozók listáját. Az újság ezt azzal indokolta: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal "csak" kis nyilvánosságot elérő szakmai értesítőjében teszi közzé az adatokat, "holott a közlés igazi hatást akkor válthatna ki, ha szélesebb nyilvánosság ismerhetné meg, kik tartoznak a legtöbbel az adóhatóságnak".
Péterfalvi Attila elmondta, személyes adatok nyilvánosságra hozatala akkor lehetséges, ha azt a törvény elrendeli vagy az érintett hozzájárul. Ebben az esetben az első feltétel megvalósul, az adózás rendjéről szóló törvény biztosítja az adóhatóság számára a lehetőséget, hogy negyedévente közzétegye a listát.
Az ombudsman leszögezte: a névsor utólagos közlése is jogszerű, "a jogszerű nyilvánosságra hozatal megismétlése esetén nem beszélhetünk jogellenességről".
forrás: HVG.hu

 Bombardier: legyen nyilvános a MÁV-Stadler szerződés!
2005. augusztus 25.

A Bombardier az adatvédelmi törvényre hivatkozva arra kérte a Gaál Gyulát, a MÁV Rt. elnök-vezérigazgatóját, hogy hozza nyilvánosságra a Stadler Bussnang Rt.-vel aláírt motorvonat szerződés teljes szövegét, és a szerződéskötés körülményeit; Stromajer Andrea, a vasúttársaság kommunikációs igazgatója elmondta: megkapták a Bombardier levelét, és már válaszoltak is arra.
Válaszában a MÁV kifejtette, hogy ha a közbeszerzési döntőbizottsági eljárás lezárul, és a MÁV-Stadler szerződés hatályba lép, akkor nyilvánosságra hozzák a szállítási kontraktus azon részeit, amelyek a közbeszerzési eljárás értékelési szempontjaira vonatkoznak. Ezek ugyanis a közbeszerzési törvény szerint nyilvános adatoknak minősülnek. A Bombardier szerint a szerződésben foglaltak közérdekű adatokat képeznek, ezért korlátozás nélkül hozzáférhetőnek kell lenniük. 
A MÁV kommunikációs igazgatója szerint a MÁV-Stadler szerződés azon részeit, amelyek üzleti titoknak minősíthetők, nem köteles nyilvánosság elé tárni a vasúttársaság, illetve csak akkor, ha ehhez a másik szerződő fél hozzájárul.
forrás: HVG.hu

 Törvénysértően fénymásolják a mobilszolgáltatók a személyit
2005. augusztus 24.

Az adatvédelmi ombudsman szerint nem törvényes, ha a mobilszolgáltatók minden egyes telefonvásárláskor elkérik a személyi igazolványt, és lefénymásolják. Péterfalvi Attila szerint a fénymásolt adatbázisokat meg kell semmisíteni.
Csütörtökön nyilvánosságra kerülő állásfoglalásában Péterfalvi Attila felhívja a magyar mobilszolgáltatók figyelmét, hogy jogszabálysértő módon járnak el, amikor készülékvásárláskor elkérik és lefénymásolják az ügyfelek személyi igazolványát. Az ombudsman korábban is kijelentette, hogy törvénysértő a mobilszolgáltatók gyakorlata, az érintettek mostantól azonban akár bírósághoz is fordulhatnak. 
Péterfalvi állásfoglalása szerint az igazolványokban lévő "fénykép és az aláírás, továbbá régi típusú igazolványokban szereplő egyéb adatok", csak a vásárolni szándékozó kilétének megállapításához kellenek, de nem indokolt ezeket az adatokat tárolni. "Tehát megállapítható, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges adatfelvétel a személyazonosító igazolványról való másolatkészítést nem indokolja". Péterfalvi csak a személyi igazolvány számának megőrzését tartja elfogadhatónak. 
"A fentiek alapján az okmánymásolás kialakult gyakorlatát nem tartom elfogadhatónak" - írja állásfoglalásában Péterfalvi Attila, aki azt viszont indokoltnak tartja "a jelenleg tárolt igazolvány-másolatok további használatának, nyilvántartásának megszüntetését, vagyis a másolatok megsemmisítését". 
A Vodafone csak Péterfalvi állásfoglalásának kézhezvétele után alakítja ki álláspontját. A Pannon GSM és a T-mobile munkatársaival egyelőre nem sikerült beszélnünk.
forrás: Index.hu

 Utálják az emberek a spamet
2005. augusztus 19.

A válaszadók 88 százaléka egyet ért azzal, hogy jogszabály tiltsa, azaz büntethető legyen, ha egy reklámozó annak ellenére bedobja szóróanyagait valakinek a postaládájába, ha annak tulajdonosa egyértelmű jelzéssel ennek ellenkezőjét kéri.
Erről László Boglár kormányszóvivő tájékoztatta pénteken az újságírókat. Elmondta: 4.936 válasz érkezett a kérdésre, ebből 3.481 sms-ben, a fennmaradó rész a www.magyarország.hu-n futott be. A kormányzati sms-voks kampány ötödik heti kérdésének megfogalmazását - mint azt korábban közölték - elsősorban a hulladék keletkezésének megelőzésével kapcsolatos szándék motiválta. 
forrás: Index.hu

 Spam-terjesztőknek árult címeket, börtönbe vonul 
2005. augusztus 18.

Egy év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a New York-i bíróság az AOL internetes szolgáltató egyik volt munkatársát, mert címlistákat árult levélszemét-terjesztőknek. 
Jason Smathers bocsánatot kért tettéért a bíróságon, de az nem méltányolta megbánását, hanem azt hangsúlyozta, hogy a listák segítségével a vevők hétmilliárd kéretlen reklám-mailt küldhettek szerteszét.
"Tudom, hogy rosszat tettem" - mentegetőzött az AOL volt munkatársa. A per során bűnösnek vallotta magát abban, hogy a névsorokat 28 ezer dollárért (több mint öt és fél millió forintnak megfelelő összegért) eladta valakinek, aki egy online-kaszinót akart reklámozni. Azt sem titkolta, tudta, hogy a címeket tilos továbbadni. Az AOL szerint az okozott kár minimum 300 ezer dollár - csaknem hatvanmillió forint.
forrás: HVG.hu

 Adatlopási szuperügy - ítélet ezen a héten
2005. augusztus 17.

Amennyiben bűnösnek találják az ellene felhozott vádpontokban, akkor az adatlopási ügybe keveredett Snipermail nevű spamküldő cég vezetője akár 640 év börtönbüntetést is kaphat.
Ez az ügy - egybehangzó állítások szerint - az amerikai igazságszolgáltatás történetének legnagyobb adateltűnési esete. A gyanúsítottak 1,6 milliárd személyes adatot tulajdonítottak el. A tervek szerint az Arkansas szövetségi államban lévő Little Rockban (Bill Clinton szülővárosában) a bíróság még ezen a héten ítéletet hirdet a büntetőperben.
Scott Levine, a Snipermail cég egykori vezetője - a vád szerint - 1,6 milliárd személyes adatot lopott el a Acxiom cégtől, amely a világ egyik legnagyobb marketing és vásárlási tanácsadója. Levine a bizalmas adatokhoz a cég egyik FTP-szerverének biztonsági hibáját kihasználva jutott hozzá. 
forrás: SG.hu

 Örülhetnek az sms-ben spamelő cégek
2005. augusztus 16.

Tegnap vezette be új, Alfanumerikus SMS Futár nevű szolgáltatását a Pannon GSM. Segítségével a tömeges üzenetek küldői az eddigi rejtélyes telefonszámok helyett az általuk választott néven jelenhetnek meg a címzettek készülékein.
A pénzintézetektől kezdve a direktmarketing-ügynökségekig számos területen alkalmazzák az sms-t a meglévő és potenciális ügyfelek tájékoztatására. A GSM technológia alapvető műszaki adottságai miatt azonban az üzeneteket a küldő fél hívószáma alapján azonosítják a készülékek, ezért - hacsak a szám nem szerepel a címzett telefonkönyvében - a feladó kiléte egészen az sms megnyitásáig rejtély marad.
Erre a problémára nyújt megoldást az Alfanumerikus SMS Futár, amely lehetővé teszi a Pannon ügyfelei számára, hogy az általuk küldött sms egy betűkből, számjegyekből vagy akár különleges karakterekből álló, tetszőleges elnevezéssel jelenjen meg a címzetteknél - tudtuk meg a Pannon GSM közleményéből. Ezzel az ügyfelek számára már a küldemény elolvasása előtt nyilvánvalóvá válhat, kitől kaptak értesítést.
forrás: IT.News.hu

 Ferihegy: szigorodó intézkedések
2005. augusztus 12.

2005 végéig több mint 200 kamera figyeli a reptéren megforduló utasokat, a légikikötőbe érkező összes autó rendszámát pedig rögzítik. Adatvédelmi szakértők szerint a folyamatos megfigyelés alkotmányellenes, az csak a rendőri intézkedés során indokolt. 
Nagy mértékben szigorodtak a biztonsági intézkedések a Ferihegyi repülőtéren a londoni terroreseményeket követően. Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az Origo internetes hírújságnak elmondta, hogy az intézkedések célja, hogy a reptéren belüli forgalom még átláthatóbb legyen. Ezért növelik a biztonsági ellenőrző pontok számát, így a reptér különböző zónáiba csak arra jogosító engedélyek birtokában lehet belépni. Az elmúlt hetekben emelkedett a légikikötőben szolgálatot teljesítő rendőrök száma is. 
forrás: Politikaforum.hu

 7 milliót fizet a spam-küldő a Microsoftnak
2005. augusztus 9.

A magát spam-királynak nevező Scott Richter és annak cége az OptInRealBig.com kiegyezett a Microsofttal, hogy annak 7 millió dollár kártérítést fizessen, amiért elárasztotta az MS-szervereket kéretlen leveleivel - adta hírül a szoftvervállalat ma Redmondban. 
A Microsoft még 2003-ban nyújtotta be keresetét a spammer ellen, mert az naponta több mint 250 millió spam-üzenetet küldött szét álnéven hamis e-mail címekről és az MS-szolgáltatást igénybe vevőket nap mint nap spamok millióival bombázta.
A megállapodás arra is kötelezi a spam-királyt, hogy a jövőben nem küld kéretlen elektronikus leveleket olyan személyeknek, akik abba nem egyeznek bele, továbbá Richter köteles tiszteletben tartani az anti-spam törvényt. Scott Richtert az egyik legveszélyesebb spam-küldőnek tartják a szakértők, aki fénykorában évente közel 40 milliárd kéretlen üzenettel árasztotta el az internetezők postafiókjait.
"Kötelezem magam, hogy a jövőben csakis azok kapnak tőlem ilyen jellegű e-maileket, akik ezt igényelik"- hangzanak Richter szavai egy sajtóközleményben.
forrás: PrimOnline.hu

 Péterfalvi: aggályos lehet a képrögzítő kamera a járműveken
2005. augusztus 9.

Az adatvédelmi biztos aggályosnak találná, ha a tömegközlekedési járműveken képrögzítő kamerákat helyeznének el. Péterfalvi Attila közölte, az ilyen adatkezelés csak az érintettek hozzájárulásán alapulhatna.
"Járművekre vonatkozóan nincsen törvényi szabályozás, az érintettek hozzájárulásán alapulhatna az adatkezelés" - mondta, hozzátéve, ebben az esetben fel sem merülhet az önkéntesség, hiszen, az utazónak nincs választási lehetősége.
Az adatvédelmi biztos közölte, az is adatkezelésnek számít, ha senki nem nézi meg a képeket, csak tárolják. "Önmagában véve a személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés, és törvény hiányában csak az érintett hozzájárulásán alapulhat" - mondta.
Péterfalvi Attila szerint pedig egy erre irányuló törvénynek ki kellene állnia az Alkotmánybíróság normakontrollját, hiszen, mint mondta, csak akkor lehet egy alapjogot korlátozni, ha az "elkerülhetetlen, nincs más eszköz, ha az alkalmas és arányos". Az adatvédelmi biztos szerint ugyanakkor a metrópótló buszokon elhelyezett, de felvételt nem rögzítő kamerák működése nem kifogásolható, mert azok "technikai, tehát baleset-megelőzési célt szolgálnak". A hosszú buszokon ezekre a kanyarodási ív miatt van szüksége a sofőröknek - mondta.
forrás: hvg.hu

 Személy-azonosításra alkalmas mikrocsip kerül a fülünkbe
2005. augusztus 8.

A pártoknak a technika kínálta új lehetőségek kapcsán mértéktartást kellene tanúsítaniuk, és nem lenne szabad még a hálószobába is betolakodniuk - nyilatkozta az adatvédelmi biztos.
Gyanítom, hogy előbb-utóbb a személyazonosításra alkalmas mikrocsip kerül a fülünkbe, de az ombudsmannak mindent meg kell tennie, hogy ez minél később következzék be. Amikor pedig a csip beültetése már elkerülhetetlenné válik, legalább az adattartalom és a hozzáférésre jogosultak körének szűkítése érdekében kell majd küzdenie - nyilatkozta a Népszabadságnak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az ombudsman intézménye éppen tíz éve működik Magyarországon, és Péterfalvi szerint éppen ez az időszak az, amikor világszerte mind erőteljesebb törekvések tapasztalhatók egyes szabadságjogok korlátozására. Ez pedig a személyes adatokkal való önrendelkezési jogok csorbítását is jelenti, és végül eljuthatunk addig - fogalmazott -, hogy személyi igazolvány helyett csipet kapunk a fülünkbe. Az ombdsman álláspontja szerint viszont még a terrorizmus ellen is csak alkotmányos eszközökkel lehet fellépni. Tehát semmi nem indokolhatja a parttalan adatgyűjtést, például az elektronikus üzenetek tartalmának rögzítését vagy a közterületi megfigyelőrendszerek közvetítette képek tárolását - szögezte le.
Az adatvédelmi biztosi intézmény Péterfalvi szerint sikeresen működik, és bár többször kifogásolták a kormányok, sőt még a parlament adatkezelési gyakorlatát is, az ombudsmani beszámolókat a képviselők minden esetben ellenszavazat nélkül fogadták el. Maga legalább ilyen fontosnak tartja, hogy az érintett intézmények az észrevételek legalább kilencven százalékát tudomásul vették. Az adatvédelmi biztos állásfoglalását tavaly január óta bíróság előtt is megtámadhatják, ám eddig csupán két pert kezdeményeztek: egy televízió a valóságshow-ja, a volt közpénzügyi államtitkár pedig a vadászati naplók kikérése ügyében hozott állásfoglalásokat kifogásolta, ez utóbbi keresetet azonban Keller László posztjának megszűnése után visszavonta.
forrás: ma.hu

 Először nyert egyetem egy spamküldő elleni perben
2005. augusztus 5.

A Texas Egyetem nyerte az e-mail címjeit kéretlen üzenetekkel elárasztó cég által indított pert, ezzel példát mutathat azon intézmények számára, amelyek jó ideje célpontként szerepelnek a spamküldők listáján.
Az ítélet indoklása szerint az egyetem nem szegte meg a szövetségi törvényt, sem az Egyesült Államok alkotmányát, amikor hálózatán szándékosan blokkolta a White Buffalo részéről érkező kéretlen üzeneteket. Az online társkereséssel foglalkozó cég még 2003-ban, egy kérelem után jutott hozzá az intézmény e-mail címjeinek nagy részéhez, és röviddel ezután megkezdte a kéretlen üzenetek továbbítását ezekre a címekre. Tevékenységével többszöri felszólítás után sem hagyott fel, így az egyetem hamarosan blokkolta a cég internetes weboldalait, és mindent elkövetett, hogy elkerülje a LonghornSingles oldalról érkező további levéláradatot. 
Ez többnyire sikerült is nekik, ám a spamküldő cég ezt követően sem adta fel, mi több, pert indított az intézmény ellen, azon az alapon, hogy a Can-Spam törvény csak szigorú feltételek mellett teszi lehetővé az egyetemek számára a szólásszabadság korlátozását. A White Buffalo szerint a Texas Egyetem a hálózati szűrők alkalmazásával éppen ezt tette, így megsértette a törvényt, amely a legtöbb esetben felülbírálja az egyes államok hasonló intézkedéseit.
A jelek szerint azonban a bíróság nem értett egyet a vállalattal, és lényegében helybenhagyta a korábbi ítéletet. Véleményük szerint a Texas Egyetem finomabban is eljárhatott volna, és az összes internetes elérhetőség letiltása helyett elegendő lett volna blokkolni a kéretlen üzeneteket, ám végeredményben semmi kivetnivalót nem találtak az intézmény döntésében. Indoklásukban leszögezik, hogy a Can-Spam nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy internet-szolgáltató - akár egy állami pénzekből finanszírozott egyetem belső szolgáltatója - korlátozza nemkívánt üzleti oldalak elérhetőségét.
forrás: SG.hu

 Újabb probléma a BA Rt. körül?
2005. augusztus 3.

Jelentős informatikai adatvesztés történt a BA Rt.-nél, állítja a Heti Válasz, az érintettek szerint nincs szó komoly problémáról. 
A múlt hét közepén mintegy másfél ezer gigabájtnyi adat vált hozzáférhetetlenné a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. informatikai rendszerének meghibásodása miatt - állítja a csütörtökön megjelenő Heti Válasz. Szerintük a meghibásodás akár a BA Rt. privatizációs folyamatát is befolyásolhatja.
Egy mentés során megsérült néhány e-mail, de mindenről van biztonsági mentés, nem történt jelentős adatvesztés - mondta a FigyelőNet kérdésre Szollár Domokos, a BA Rt. kommunikációs igazgatóságának munkatársa. A jelenlegi állapot szerint semmi nem befolyásolja a BA Rt. korábban meghirdetett magánosítási folyamatát - mondta a FigyelőNet kérdésére Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója. 
forrás: FigyelőNet.hu

 Sms-kampány: a Fidesz az adatvédelmi biztoshoz fordul
2005. augusztus 2.

Az adatvédelmi biztoshoz kíván fordulni a Fidesz, mert szerintük a kormány sms-kampánya és az MSZP által indított telefonos kampány kapcsán felvetődik a jogosulatlan adatgyűjtés és adatkezelés gyanúja.
Dobó László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője kifejtette, hogy az MSZP a telefonos kampány adatkezelőjeként nem szerepel az adatvédelmi nyilvántartásban, sőt még ilyen céllal megjelölt más adatkezelő sem. Az adatvédelmi nyilvántartásból az is kiderül, hogy az sms-kampányban résztvevők adatait nem a kormány, hanem egy külföldi tulajdonú marketing cég kezeli.
A Fidsze szerint az MSZP a telefonos kampány adatkezelőjeként nem szerepel az adatvédelmi nyilvántartásban, sőt még ilyen céllal megjelölt más adatkezelő sem. Mint mondta, telefonos kampányában az MSZP az év végéig az összes telefonelőfizetőt felhívja adatgyűjtés végett, ugyanakkor az adatvédelmi törvény alapján a kormányprogramról szóló állampolgári vélemény különleges adatnak minősül, mivel a megkérdezettek politikai véleményére lehet belőle következtetni.
Különleges adat esetében pedig az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges az adatgyűjtéshez. Dobó László feltette a kérdést, hogy amennyiben az MSZP gyűjti az adatokat, milyen jogi alapon teszi ezt. Az sms-kampányra felhívó hirdetésekben nem tájékoztatják az embereket arról, hogy adataikat egy magáncégnek küldik meg - tette hozzá a politikus, aki szerint az előzetes tájékoztatás elmaradása törvénysértő. 
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a MeH nincs bejelentve mint adatkezelő, és a magáncéggel kötött szerződés is törvénysértő lehet, hiszen csak az adhat megbízást adatkezelésre, akinek a személyes adatok a tulajdonában vannak. Ha a megbízás az adatfeldolgozásra törvénytelen, akkor az sms- kampánnyal gyűjtött bármilyen személyes információt meg kell semmisíteni - jelentette ki Dobó László.
forrás: FigyelőNet.hu

 A titkos titkok országa
2005. augusztus 2.

Szinte átláthatatlan Magyarországon az államtitkok és a szolgálati titkok rendszere. Jóllehet a törvény pontosan meghatározza, hogy mi tartozik bele a különböző titok-kategóriákba, a titkosítás joga és lehetősége olyan sok intézményt és személyt illet meg, hogy csaknem lehetetlen kibogozni, hogy Magyarországon jelenleg mi az, amiről nem tudhatunk.
Magyarországon a törvény kétféle titkot különböztet meg: állam- és szolgálati titkot. Államtitkot azok az információk képeznek, amelyek nyilvánosságra hozatala - bár a törvényben hosszabban fogalmaznak - a Magyar Köztársaság érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Államtitokká minősíteni mindent legfeljebb 90 évre lehet. 
Földes Ádám jogász, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi és információszabadság programvezetője a Hírszerzőnek elmondta: létezik egy harmadik lehetőség is, ezt azonban nem a titoktörvény, hanem az 1992-es adatvédelmi törvény rögzíti. Ez az úgynevezett döntés megalapozását szolgáló adatokra vonatkozik. Az ilyenek a keletkezéstől számított tíz évig nem nyilvánosak. A különbség fontos: ezek az adatok nem titkosak, de nem is nyilvánosak. Az államtitkokkal és a szolgálati titkokkal ellentétben ezeket tehát ki lehet kérni - pontosabban azokat is, csak semmi értelme -, az illetékes szerv azonban megtagadhatja kiadásukat. Lényeges különbség az is, hogy amennyiben egy döntést megalapozó adatot valaki mégis nyilvánosságra hoz, annak nem kell szankciókra számítani.
Péterfalvi Attila hozzátette: az adatvédelmi biztos mindig kifogásolta a KEHI adatkezelését. "Államtitokra és szolgálati titokra lehet hivatkozni, de azzal nem értek egyet, hogy mindent helyből a nyilvánosság kizárásával kezeljenek." Az adatvédelmi biztos jelenleg is több ügyben vizsgálja a KEHI tevékenységét.
forrás: Hírszerző.hu

 Ausztriában is kötelesek kiadni az adatokat a szolgáltatók
2005. július 27.

Az osztrák internetszolgáltatók a mai naptól kötelesek bármilyen bűnügyben kiadni a hatóságoknak a felhasználók nevét és személyes adatait. 
Így döntött az Osztrák Legfelsőbb Bíróság. Az ítélet értelmében az internetszolgáltatók egyaránt kötelesek kiadni a statikus és a dinamikus IP-címek tulajdonosainak adatait. A szakemberek szerint új helyzet jött létre, amelynek köszönhetően már eredményesen lehet felvenni a harcot a fájlcserélők és más szerzői és szomszédos jogsértéseket elkövető személyekkel szemben.
Az ítélet indoklásának értelmében, az adatok kiadása nem azonos az internetszolgáltatók által emlegetett telekommunikációs megfigyeléssel. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság érvei szerint ennek a kötelezettségnek a teljesítése az internetszolgáltatók által semmilyen alkotmányos, adatvédelmi vagy távközlési jogi törvénysértést nem jelent. Mivel az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ítélete jogerős és nincs magasabb osztrák bírói fórum, így gyakorlatilag megfellebbezhetetlen. Ez pedig kétségtelenül rossz hír az illegális tartalmakat kínáló vagy letöltő osztrák fájlcserélők számára, akik eddig - jogi állásfoglalás hiányában - szerencsésen megúsztak minden felelősségre vonást.
forrás: SG.hu

 Egy éven át őriznék az európai távközlési adatokat
2005. július 25.

A szakemberek úgy vélik, ezáltal a beszélgetések, illetve az internetezés első másodpercétől az utolsóig nyomon követhető lenne a gyanús személyek minden kijelentése, illetve a kommunikációs hálózatokban való mozgásuk. Az intézkedésre - a hivatalos indoklás szerint - a növekvő terrorizmus miatt van szükség. Az Európai Unió tagországainak bel- és igazságügyi miniszterei egy három éves adattárolási időtartamot javasoltak, azonban ezt a tervet elvetették.
A tagállamokban jelenleg mindenütt eltérő ideig őrzik meg a távközlési adatokat. Németországban a telekommunikációs és az internetszolgáltatók például 90 napig tárolják az egyes ügyfelek hálózati információit. Érdekesség, hogy minden hasonló tervet eddig nagyon keményen támadtak mind az adatvédelmi szakemberek, mind a polgári és emberi jogi szervezetek, valamint a vállalatok. Nem nehéz megjósolni, hogy nem lesz kivétel ez az előterjesztés sem, és hamarosan éles támadásokról fogunk hallani.
forrás: SG.hu

 Agyonverték az orosz spammert
2005. július 25.

Vardan Kusnir úgy vélte, az elektronikus levelezés reklámlevelek küldésére való.
Vasárnap lakásában holtan találták Vardan Kusnirt, Oroszország legnagyobb spammerét. Az Interfax jelentése szerint Kusnir halálát több, a fejére mért ütés okozta. A 35 esztendős férfi három angol nyelviskola vezetője volt, amelyek szervereiről agresszív internetes reklámlevelek millióit küldözte világszerte. 
A spamen feldühödött internetezők korábban akciót szerveztek Kusnir amerikai-angol nyelviskolája ellen, amelynek telefonszámait közzétették a weben. A számokat olcsó szexszolgáltatások és jutányos ingatlanakciók telefonszámaiként tüntették fel. Egy másik alkalommal a netezők telefonon és e-mailben zaklatták a nyelviskolát. Vardan Kusnar elvein ez sem változtatot. Közölte: szerinte az elektronikus levelezés reklámozásra való. 
Oroszországban kéretlen reklámlevelek küldését jelenleg nem tiltja törvény. 
forrás: Index.hu

 Az FBI eddigi legnagyobb fogása 310 letartóztatottal.
2005. július 21.

Becslések szerint százmillió eurót kaszált eddig hamis lottónyeremenyékkel csábító e-mailjeivel az a nigériai bűnbanda, amelyre tegnap csaptak le Dél-Spanyolországban az FBI és a spanyol rendőrség egységei. A sikeres akció az FBI eddigi legnagyobb fogása az e-mailes csalások elleni harcban. A most lekapcsolt társaság kivonásával, és a tőlük kiinduló szálak felgöngyölítésével a hatóságok reménye szerint jelentősen csökkenthető a jövőben a hasonló csalások száma.
A Nile kódnevű műveletben, amelynek előkészítése még 2003-ban kezdődött, száznál is több nyomozó vett részt. Az összehangolt akció során 166 lakásba hatoltak be egyidőben a rendőrök, kétezer mobiltelefont, 327 számítógépet, 165 faxkészüléket és 218 ezer euró készpénzt foglaltak le. Az ügynek eddig 310 letartóztatottja van.
A nigériai banda nem csak lottócsalásban utazott, körülbelül hatmillió "hagyományos" átverést is szétküldtek a világba, amelyekben például a Saddam Hussein iraki ex-diktátor családja által kimenekített mesés vagyont, vagy a New York-i World Trade Center romjai között megtalált rejtélyes aranykészletet óhajtották volna megosztani a potenciális áldozatokkal. A hatóságok közlése szerint - hihetetlen, de igaz - 45 országból több mint 20 ezren ültek fel hasonló elképesztő ajánlatoknak.
forrás: IT.news.hu

 Adatvédelmi kockázatot rejt a Google
2005. július 20.

Egyre többen tartanak attól, hogy túl sok adat birtokába juthat a cég. Az internetes keresőt üzemeltető és fejlesztő társaság az adatbázisában több mint nyolc milliárd online oldalt tárol. Ezt egészítik ki az elektronikus levelező, a blog és az internetezést, illetve az online keresést meggyorsító szolgáltatások. A Google ezenkívül tervezi egy digitális könyvtár és egy online fizetési rendszer kiépítését is. Persze sokakban felmerül a kérdés, a vállalatnak miért van szüksége ennyi adatra?
Az adatvédelmi szakemberek szerint ugyan a vállalatnál jobb a helyzet, mint például a Yahoonál, az MSN-nél, az Amazonnál vagy más nagy internetes portáloknál, azonban a rendszer korántsem tökéletes. A legnagyobb problémát a keresések során felhasznált személyes adatok, illetve ezek védelme jelentheti, hiszen ezek segítségével bármelyik online bűnöző hamis személyazonossághoz juthat.
Megoszlanak a vélemények atekintetben, hogy mi számít személyes adatnak és mi nem. A Google szerint például a felhasználók által a keresőbe beírt adatok nem számítanak annak, miként az IP-címek sem. Ezeket azért tárolja a cég, hogy egy ismételt keresésnél újra fel lehessen használni őket. Azt Nicole Wong is elismerte, hogy addig tárolják az adatokat, amíg ezt jónak látják, de ezeket harmadik személynek csak akkor adja ki a cég, ha erre bírósági ítélet kötelezi.
forrás: SG.hu

 Amerika után az unióban is? Ujjlenyomat-vizsgálat a reptéren
2005. július 19.

Ujjlenyomat nélkül egy tapodtat se. Amerika után most az Unió is arra készül, hogy a terrorveszély miatt mindenkit alaposan ellenőriznek a határon. Adatvédelmi szakemberek szerint azonban jogsértő lenne központi adatbázis létrehozása. Enélkül viszont a rendszer, szinte semmit sem érne. 
Ha Brüsszelben elfogadják a németek javaslatát, akkor az unió határán mindenkinek át kell esnie az ujjlenyomat-vizsgálaton. Németország és Anglia repterein már működik ez, illetve írisz-vizsgáló biztonsági rendszer. Igaz egyelőre csak kísérleti jelleggel, de előbb-utóbb kötelezővé tehetik az ellenőrzést. Vannak azonban, akik aggályokat fogalmaznak meg.
Az adatvédelmi biztos szerint egy hatástanulmányt kellett volna készíteni az eljárás eredményességéről, ilketve hogy az emberek mit szólnak hozzá. Változatlanul az az álláspontunk, hogy kerülni kell mindazokat az adatbázisokat, amelyek súlyos sérelemmel járnak a személyiségi jogokra - tette hozzá Péterfalvi Attila.
forrás: Híradó.hu

 Nagy-Britannia kiáll az adatmegőrzés mellett
2005. július 13.

Charles Clarke brit belügyminiszter szerint az uniós kommunikációs szolgáltatókat a terrorelhárítás segítése érdekében a telefonhívásokra és e-mailekre vonatkozó adatok megőrzésére kellene kötelezni.
A tervezetet az Unió bel- és igazságügyi tanácsának a Clarke által a londoni terrortámadásokat követően kezdeményezett szerdai ülésén tárgyalják majd. Franco Frattini, az EU biztonságpolitikai biztosa szerint azért van szükség összeurópai szintű intézkedésekre, mert egyes tagállamokban hiányzik az adatmegőrzésre vonatkozó jogi szabályozás, ami megkönnyíti a terroristák helyzetét. Azt is hozzátette azonban, hogy a cégeket terhelő adattárolási kötelezettség kizárólag korlátozott időre (6-12 hónap) vonatkozhat majd.
Az angol belügyminiszter a megbeszélésen mutatja majd be uniós kollégáinak az összes magán-telefonhívás, szöveges üzenet és e-mail adatainak megtartására és hatósági átadására vonatkozó tízpontos tervezetét. Claude Moraes, az Európai Parlament polgári szabadságjogi bizottságának munkáspárti képviselője, a magas kiadásokra hivatkozva elutasítja a tervezetet. "E-mailek és telefonhívások millióiról van szó. Ezek tárolásának költségei még a közepes méretű szolgáltatókat is a tönk szélére sodorhatják."
forrás: H.hu

 Rögzítő nélküli vonalat kellene ajánlani
2005. július 12.

Jogszerűtlenül rögzítik az ügyfelekkel folytatott telefonbeszélgetéseit azok a cégek, amelyek nem ajánlják fel a választás lehetőségét a hívó félnek - állapította meg Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A központi energiaszolgáltatók, a telefontársaságok, brókercégek és más kiemelt szolgáltatók automatái csupán közlik, hogy a beszélgetést rögzítik.
Azért válhatott hazánkban gyakorlattá, hogy egyes szolgáltatók rögzítik az ügyfelek telefonhívásait, mert az állampolgárok egyszerűen beletörődtek ebbe a rendszerbe - állítják adatvédelmi szakértők. Ha valaki bíróságon kérne elégtételt - azt indítványozva, hogy semmisítsék meg a rögzített hívást -, valószínűleg helyt adna ennek a tanács. A perköltség a szolgáltatót terhelné, ami elviekben kellő visszatartó erőt jelenthetne.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman napokban született állásfoglalása is ezt erősíti, noha ez nem tekinthető kötelezőnek a szolgáltatókra nézve. A biztos szerint csak az ügyfél hozzájárulásával szabadna rögzíteni a beszélgetést egyes szolgáltatók és társaságok ügyfélszolgálatainak. Az ombudsman jogértelmezése szerint ezek a hangfelvételek személyes adatnak minősülnek. A rögzítés és kezelés csak törvényi felhatalmazással történhet, ennek híján csak abban az esetben, ha ahhoz az érintett hozzájárul - állítja Péterfalvi Attila.
Az ombudsman szerint a jogszerű megoldást az jelentené, ha a szolgáltató egy olyan telefonszámot is megadna, amelyet tárcsázva az ügyfél úgy tud beszélni az ügyfélszolgálattal, hogy a beszélgetést nem rögzítik.
forrás: JogiForum.hu

 Pert nyert a dinamikus IP-címek tárolása ellen tiltakozó német felhasználó
2005. július 11.

Holger Voss, aki a múlt hónapban azzal érvelt a német bíróság előtt, hogy a dinamikus IP-címek lényegtelenek a könyvelés szempontjából, így az internetszolgáltatóknak nem szabadna tárolniuk azokat, részben megnyerte a német T-Online szolgáltató ellen indított ügyét.
A darmstadti bíróság ítélete szerint az internetszolgáltatók teljesen törvényesen tárolják az előfizetői adatokat (bejelentkezési időtartam, adatforgalom stb.), mivel azok fontos bizonyítékok az esetleges számlázási nézeteltérésekben. A bíróság azt is hozzátette azonban, hogy az IP-címek tárolása egyértelműen a német törvényekbe ütközik.
A németországi teleszolgáltatókra vonatkozó adatvédelmi és a német telekommunikációs törvény alapján az internetszolgáltatók kizárólag könyvelési célokra tárolhatnak kommunikációs adatokat. Voss úr a bíróságon sem kérdőjelezte meg, hogy az IP-címek tárolásának van valamilyen célja, érvelése szerint azonban az ő esetében teljesen felesleges az adattárolás, mivel fix összegű előfizetéssel rendelkezik.
A szabályozás könnyen kivitelezhetetlennek bizonyulhat az internetszolgáltatók számára. Kérdés ugyanis, hogy a megfelelő IP-címek tárolása nélkül miként lehetséges a felhasználásra vonatkozó információk nyomon követése. Egy ehhez kapcsolódó ügyben a Lycos nevű internetszolgáltató mégis úgy döntött: egyszerűen nem tárolja tovább a felhasználók dinamikus IP-címeit. Az elhatározásra az után került sor, hogy egy adatvédelemmel foglalkozó jogi szakértő perrel fenyegette meg a vállalatot.
forrás: JogiForum.hu

 Bíróság előtt a spamkirály
2005. július 7.

A világ egyik legaktívabb levélszemét-küldőjét az FBI és a Spamhaus nevű szervezet összehangolt akciója nyomán akkor tartóztatták le, amikor épp egy repülőgépről szállt le az Egyesült Államokban.
A 30 éves Christopher Smitht az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai a Spamhaus nevű, az internetes levélszemét ellen küzdő szervezettel együttműködve tartóztatták le. Elfogásakor Smith hosszabb rejtőzködés után a Dominikai Köztársaságból - ahonnan illegális tevékenységét is irányította - tért vissza az Egyesült Államokba, s a repülőgépből való kiszállását követően tartóztatták le Minneapolisban a múlt héten.
A spammer eredetileg az amerikai Minnesota államból kezdte küldözgetni kéretlen reklámüzeneteit, később azonban tevékenységét Kínába és Malajziába is áthelyezte - derül ki a Spamhaus közleményéből. Az idei év elején az amerikai hatóságok már legfoglalták Smith egyik spamküldő rendszerét is, ekkor a férfi hamis útlevéllel menekült a hatóságok elől, menekülésének útvonaláról a Spamhaus informálta az FBI-t.
Steve Linford, a Spamhaus munkatársa szerint Christopher Smith a világ tíz legaktívabb spammere közé sorolható, s csak az amerikai AOL internetszolgáltató ügyfeleinek többmilliárd kéretlen levelet küldött ki.
forrás: Origo.hu

 Kína csatlakozik a nemzetközi spam-stop csoporthoz
2005. július 5.

Spamekből legtöbb jelenleg az Egyesült Államokból származik, második helyen viszont az a Kína áll, melynek internetező tábora dinamikusan növekszik; korántsem kizárt, hogy a nem éppen irigylésre méltó első helyet a rizs hazája hamarosan át fogja venni. Ezt szeretné meggátolni a helyi vezetés.
Peking ugyanis bejelentette, hogy csatlakozni kíván ahhoz a csoporthoz, mely azon országokat tömöríti egybe, melyek együttes erővel igyekeznek fellépni a nem kívánatos elektronikus levelekkel szemben. A Londoni Akciótervet idén februárban adoptáló Spam Enforcement Collaboration munkája nyomán már több száz spammer ellen kezdődhetett jogi eljárás - mindezt kéretlen e-mailek százezreinek az átvizsgálása után érték el az egymással szövetkező államok.
forrás: Terminal.hu

 Jogtalanul tárol hang- és képfelvételeket a rendőrség?
2005. július 5.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden közleményben tudatta: az adatvédelmi biztoshoz és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz fordultak, mert álláspontjuk szerint a rendőrség "a legalapvetőbb adatkezelési szabályokat is semmibe véve tárol olyan hang- és képfelvételeket, melyek megőrzésére a törvények értelmében nem lenne jogosult". 
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a rendőrségről szóló törvény alapján készít és tárol kép- és hangfelvételeket. Ezeket - ha nem indul az ügyben eljárás - a törvényi előírásoknak megfelelően hat hónapon belül megsemmisíti - közölte a BRFK kommunikációs osztálya.
forrás: HVG.hu

 Végre szabad az elektronikus információ
2005. július 4.

A neten is elérhetők lesznek a közérdekű adatok, köztük a különböző jogszabályok és bírósági ítéletek, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása volt. A törvény ennek érdekében előírja a közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását. 
A törvény arra is kötelezi a minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy az internetre feltett jogszabálytervezeteiket a felhasználók véleményezhessék, és így közvetlenül beleszóljanak a törvényalkotási folyamatba. 
A jogbiztonság érvényesüléséhez nem elég, ha csupán a jogszabályokat eddig is publikáló Magyar Közlöny hozzáférhető, mivel egy-egy jogszabály sokszor számos más rendelkezést módosít, ami áttekinthetetlenné, ezért követhetetlenné teheti a jogrendszert. Ezért a törvény rendelkezik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye felállításáról, amely az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegét egységes szerkezetben tartalmazza. 
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény több lépcsőben lép hatályba. 2006. január 1-től működik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. Ettől kezdve hatályos a főbb közigazgatási szervek elektronikus közzétételi kötelezettsége, s ugyancsak ekkorra kell megvalósítani a jogszabálytervezetek és jogszabályok interneten való közzétételét is. 
2007. január 1-től kötelesek adataikat közzétenni a megyei önkormányzatok, valamint az ötvenezer főnél nagyobb városok önkormányzatai, míg a táblabíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróságnak 2007. július 1-től kell nyilvánosságra hozniuk anonimizált ítéleteiket.
Az ötvenezer főnél kisebb települések önkormányzatai, illetve az egyéb közfeladatokat ellátó szervek 2008. július 1-től kötelezettek az adatközlésre.
forrás: Index.hu

 Újabb spam-ellenes törvények lépnek hatályba az Államokban
2005. június 27.

A tervek szerint július elsejétől Michigan és Utah amerikai szövetségi államokban olyan új törvények lépnek hatályba, amelyek főleg a gyermekeket és a fiatalokat akarják megkímélni a spam levelektől.
Ehhez első lépésként a 18 évesnél fiatalabb személyek e-mail címeit egy központi, Child Protection Registry nevű adatbázisba regisztrálják. Ezenkívül hasonló védelemben részesülhetnek a különböző iskolák és a gyermekekkel foglalkozó más oktatási vagy nevelőintézmények is, amelyeknek a domainneve kerül be az adatbázisba.
Az új törvények szerint mindenki, aki ezekre a védett e-mail címekre szerencsejáték, pornográf, vényköteles vagy tiltott gyógyszer-, alkohol- és dohányreklámot vagy ilyen oldalakra mutató linket tartalmazó kéretlen elektronikus levelet küld akár börtönbüntetéssel is sújtható lesz.
forrás: SG.hu

 A munkahelyi drogteszt általános jelleggel nem fogadható el
2005. június 22.

Általános jelleggel nem elfogadható a munkahelyi drogtesztek alkalmazása, illetve az ahhoz kötődő adatkezelés Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontja szerint. Munkahelyen drogteszt alkalmazását csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás tehet lehetővé, és nem a munkáltató önkényes választása vagy a "kikényszerített hozzájárulás" alapozza meg - olvasható az ombudsman állásfoglalásban.
Péterfalvi Attila egy személy- és vagyonvédelmi szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaság kezdeményezése alapján folytatott vizsgálatot a munkahelyi drogtesztelésről.
Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint a munkahelyi drogtesztek alkalmazása általános jelleggel nem elfogadható, mert a munkavállalói hozzájárulás önkéntessége erősen megkérdőjelezhető.
Emellett a tesztelés a magánszférába súlyosan beavatkozó, a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezethet, és a mobilteszt hatékonysága nem meggyőző, például némely gyógyszer fogyasztása is pozitív teszteredményt hozhat. 
Péterfalvi Attila kiemelte, hogy drogtesztet csak megfelelő végzettségű személy irányítása alatt lehet végezni és a pozitív teszteredményt is csak ilyen (egészségügyi) képzettségű ember elemezheti. 
Emellett a dolgozóknak minden esetben másolatot kell kapniuk a dokumentációból annak érdekében, hogy annak tartalmát független ellenőrzésnek vethessék alá, és így lehetőségük nyíljék a jogorvoslathoz.
forrás: HVG.hu

 Német spammert perel a Microsoft
2005. június 21.

A Microsoft pert indított egy német vállalat ellen, amely a szoftveróriás állítása szerint egy egyesült államokbeli és ukrán cégeket tömörítő spamküldő hálózat irányítója. Az Észak-Rajna-Vesztfáliában bejegyzett társaságot kéretlen reklámlevelek millióinak szabadjára engedésével vádolják. Az angol nyelvű üzenetekből - melyek többnyire webtervezéssel és -fejlesztéssel foglalkozó cégeket, internetes kaszinókat és pornóoldalakat reklámoznak - egyes Hotmail-felhasználók postafiókjában több ezer landolt - állítja a Microsoft.
A spammercég a vád szerint több olyan weboldalt is üzemeltet, melyeken kéretlenlevél-szolgáltatását ajánlja az érdeklődők figyelmébe és e-mail címlistákat kínál fel eladásra. A tulajdonos - aki korábban éveken át élt az USA-ban - állítja: ő ártatlan, valójában a partnerei rakoncátlankodnak. A Microsoft - mivel Németországban a jog egyelőre nem korlátozza a spamküldést - a kereskedelmi törvényre apellálva próbálja meg elérni a cég internetes működésének betiltását. 
forrás: IT.News.hu

 Biztonságosabb internetet szeretnének az amerikaiak
2005. június 17.

A CSIA felmérése szerint az amerikai közvélemény a kormánytól várja az internet biztonságosabbá tételét, ugyanakkor a szövetségi intézményekkel szemben - amelyek felelősek a világhálóra vonatkozó rendeletek meghozásáért és betartatásáért - igencsak megcsappant a bizalmuk.
A megkérdezettek aggodalmuknak adtak hangot az személyes adatokkal való visszaélés, a számítógép vírusok és a nem kívánt spam üzenetek miatt. A felelős szervek munkájáról egyöntetüen lesújtó véleménnyel voltak. Az FBI jobban szerepelt a népszerűségi listán, de még mindig az informatikai óriások - mint például a Microsoft, Dell stb. - mögött.
forrás: SG.hu

 Egyhamar nem lesz pozitív adóslista
2005. június 16.

Jóllehet az ügyfeleknek és a bankoknak is érdekükben állna, a szakmai szövetségek és a felügyelet is támogatja, adatvédelmi aggályok miatt egyelőre nincs napirenden a BAR-lista jó adósokra történő kiterjesztése - mondta el Auer Katalin, a Bankszövetség vezető jogtanácsosa a Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesülete (PVOE) által szervezett sajtóbeszélgetésen.
Mindenesetre folynak az egyeztetések a szakmai szervezetek és a törvényalkotó szervek (Pénzügyminisztérium és Igazságügyi Minisztérium) között, így a Parlament őszi ülésszakára várhatóan elkészülő javaslat-tervezet már tartalmaz némi előrelépést a BAR-listával kapcsolatban. 
Ennek megfelelően erősödne a bankok tájékoztatási kötelezettsége, vagyis az ügyfelek minden esetben azonnal tájékoztatást kapnának arról, ha felkerülnek a rossz adósok közé, és évente egyszer ingyenesen lekérdezhetnék, hogy nevük szerepel-e a listán. A jogorvoslati lehetőségek is bővülnének: egy új, speciális jogintézmény, az úgynevezett hiteladat-per lefolytatása révén a mainál lényegesen gyorsabban és egyszerűbben lehetne jogi úton kifogással élni.
forrás: FigyelőNet.hu

 Adatvédelmi biztos: Az államigazgatási eljárásokban a „határozatot kapják” cím használatáról
2005. június 9.

Egyes államigazgatási és szabálysértési ügyekben az ügyfél vagy a sértett számára különösen sérelmes lehet, ha az ellenérdekű fél vagy az elkövető számára ismertté válik a neve és pontos címe. Ezért az államigazgatási és szabálysértési hatóságokat fokozott felelősség terheli az adatvédelmi szabályok betartásában, még akkor is, ha ez adminisztrációs többletterhet ró az eljáró hatóságra.
forrás: Jogiforum.hu

 Egyre több munkahelyen korlátozzák a magánlevelezést
2005. június 9.

A felmérések szerint világszerte egyre több munkahelyen korlátozzák az alkalmazottak magánjellegű levelezését, amely a vállalatok szerint megosztja a dolgozók figyelmét és rontja a teljesítményt.
A Proofpoint által a 332 megkérdezett nagyvállalat tehát érdekes módon nem tart attól, hogy az alkalmazottak privát ügyeik intézésére fordítják a munkaidőt, és kizárólag a bizalmas információk kiszivárgását szeretnék megelőzni. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, miszerint a felmérésben részt vett válallatok egyharmada az elmúlt egy évben már kénytelen volt belső vizsgálatot indítani ilyen jellegű információk kiszivárgása miatt, és 27 százalékuk legalább egy alkalmazottat elbocsátott a szabályok megsértése miatt.
A ClearSwift által februárban elkészített felmérés ugyanakkor eltérő indokkal magyarázta a vállalatok szigorúságát: a 4500 alkalmazott megkérdezésével végzett tanulmány megállapította, hogy a magánjellegű levelezés mellőzésével mintegy hét százalékkal növelhetnék a termelékenységet, és a jelenleginél hatékonyabban használhatnák fel a rendelkezésre álló munkaidőt. A háttérben tehát mégiscsak jelen van a munkaidő elherdálásával kapcsolatos félelem, kérdés viszont, hogy a munkáltatók mennyiben tudják ellenőrizni az alkalmazottak levelezését személyi jogaik megsértése nélkül.
A hazai vállalatoknál például különbséget kell - kellene - tenni a munkahelyen használt személyes elektronikus postafiókok, illetve a vállalati ügyintézésnél használt postafiókok között, a kettő ugyanis eltérő elbírálás alá esik. Az adatvédelmi biztos tájékoztatása kihangsúlyozza, hogy "a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét, vagy nevének töredékét is tartalmazó" postafiókon keresztül történő levelezést ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes jellegű levelezést, míg "a cég ügyeinek intézését" szolgáló postafiókot a munkáltató bármikor, korlátozás nélkül ellenőrizheti, és ezen postafiókok esetében még a magánjellegű levelezésbe is betekinthet.
Elméletben tehát a magyar munkavállalók akár munkaidőben is szabadon levelezgethetnek, az már természetesen más lapra tartozik, hogy az adott vállalat mennyiben teszi ezt lehetővé. A BKV tavalyi tiltakozása is mutatja, hogy kényes témáról van szó, és a jövőben még sok konfliktus forrása lesz a munkahelyen folytatott levelezés.
forrás: SG.hu

 Az Európai Parlament elutasítja az telekommunikációs adatok megtartását
2005. június 9.

A tagállamok és az Európai Parlament közötti vitafolyamat azon ellentmondásos javaslatok körül alakult ki, melyek akár három évig tárolhatóvá tennék a telefonhívásokból és e-mailekből származó adatokat.
Az EP-képviselők kedden (június 7.) aránytalanságára hivatkozva leszavazták a Nagy Britannia, Franciaország, Svédország és Írország által "a terrorizmus elleni átfogó harc érdekében" benyújtott előterjesztést. A képviselők által elfogadott nyilatkozat szerint ugyanis a törvény bevezetése egyrészt csillagászati összegeket emésztene fel, másrészt annak összeférhetősége az ártatlanság vélelmének elvével erősen megkérdőjelezhető. Azt is megjegyzik, hogy ha a javaslat által meghatározott összes adatot tárolni kellene, az akkora adatmennyiség felhalmozódását jelentené, amely "akták formájában tízszer átérné a Hold-Föld távolságot". Jelenleg egyébként egyetlen keresőprogram sem létezik, mely ekkora adatmennyiséggel elboldogulna, hiszen a ma létező technológiával egyetlen keresés is 50-100 évig tartana.
forrás: Jogiforum.hu

 Péterfalvi: az igazságügyi írásszakértő tevékenységének adatvédelmi vonatkozásairól
2005. június 5.

Az adatalany a megfelelő tájékoztatás alapján szabadon mérlegelheti és eldöntheti, hogy az adatkezelő által kért vizsgálaton részt vesz-e. A hozzájárulás önkéntessége azonban kétségbe vonható akkor, ha az adatkezeléshez való hozzájárulás megtagadása hátrányos következményekkel járhat az érintettre vonatkozóan.
Péterfalví szerint a munkáltatók gyakran visszaélnek a munkajogi jogviszonyból fakadó erőfölényükkel, és igyekeznek minél több adatot gyűjteni munkavállalóikról, ez azonban adott esetben az emberi méltósághoz való jogot is sértheti. Mindezek alapján szükségesnek tartja a szakkérdés eldöntésében érintett valamennyi személy jogainak hangsúlyosabb figyelembe vételét mind a megbízási szerződés megkötése, mint a szakértői tevékenység végzése során. Az igazságügyi szakértői tevékenység etikai kódexe szerint a szakértőtől elvárható, hogy jogszabályba ütköző, tisztességtelen vagy erkölcstelen célú megbízást elhárítson, a szakértői vélemény készítése során ne sértse az ügyben érdekelt egyik fél érdekeit sem, és tegye lehetővé a szakértői véleménynek az érdekelt felek - tehát nem csak a megbízó - általi ellenőrzését.
forrás: Jogiforum.hu

 Magyar javaslatra adatvédelmi jogszabálytervezetet készít az EU
2005. június 3.

Az Európai Unió tagországai támogatták Magyarország javaslatát, hogy szükség van egy speciális szabályozásra is.
Az EU brüsszeli végrehajtó testülete már idén elkészíti vitaanyagát. Létezik ugyan egy irányelv 1995-ből, amely általában vonatkozik az adatvédelemre az uniós szabályozásban, de a bűnügyi együttműködés és az információcsere fejlesztésére vonatkozó uniós törekvések szükségessé teszik, hogy erre a területre legyen speciális szabályozás.
forrás: Híradó.hu

 Spam és AIDS - hasonló védekezési módszer?
2005. június 3.

Mivel a kéretlen elektronikus reklámlevelekkel érkező vírusok hasonlóképpen működnek, mint a HIV-vírusok, egyes kutatók szerint összefüggés lehet a spamszűrő szoftverek és az AIDS ellenszere között.
Legalábbis így vélekednek a Microsoft Research, a Seattle városában található Washington Egyetem és az ausztráliai Royal Perth Hospital kutatói. Jelenleg már különböző tesztek zajlanak, amelyek során a szakemberek azokkal az ellenanyagokkal kísérleteznek, amelyeket a Microsoft spamellenes szoftverének a működése alapján fejlesztettek ki. A spamellenes szoftver módszerének segítségével a kutatók több millió HIV-vírus-törzset tudtak jóval könnyebben és egyszerűbben áttanulmányozni, mint a korábbi módszerek alkalmazásával.
forrás: SG.hu

 Adatvédelmi biztoshoz fordultak a szülők a felvételik ügyében
2005. június 2.

Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Városmajori Gimnázium szülői közössége, állásfoglalást kérve.
"Azzal a kérdéssel fordulunk Önhöz, hogy állapítsa meg, adatvédelmi szempontból merülhet-e fel bármilyen kifogás az ellen, hogy az egyetemek a felvételi vizsgák lebonyolítását követően szakonként a felvételi ponthatár mellett hozzák nyilvánosságra azon korábban érettségizett és az adott szakra felvételt nyert diákok számát (...), akik az ombudsman úr által is kifogásolt, az idén végző diákok számára hátrányos, úgynevezett +válogatásos módszer+ nélkül nem érték volna el a felvételi ponthatárt" - tartalmazza az MTI-hez csütörtökön eljuttatott levél.
forrás: ma.hu

 A biztosok a kisebbségi törvény módosítása ellen
2005. június 1.

A kisebbségi és az adatvédelmi biztos egyaránt kifogásolja a választójogi és kisebbségi törvény módosítását. A módosításban kedden egyezett meg az MSZP és a Fidesz.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint indokolatlan, hogy állami szerv tartsa nyilván azokat a nyilatkozatokat, melyek a kisebbséghez való tartozásról szólnak. Hozzátette, a törvényjavaslat nem rendelkezik arról sem, meddig és hogyan kezeli majd a jegyző a dokumentumokat.
forrás: radio.hu

 Az USA Kereskedelmi Bizottsága lekapcsolná a zombi gépeket
2005. május 30.

A gépek problémáinak megoldásáig fel kellene függeszteni azon otthoni számítógép-használók internet-hozzáférését, akik tudtukon kívül kéretlen e-maileket (spam) terjesztenek - közölte a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC).
A szolgáltatóknak azonosítaniuk kellene a hálózataikon nagymennyiségű e-mailt kibocsátó számítógépeket, és amelyekről kiderül, hogy fertőzöttek, azokat virtuális karanténba kellene zárni - áll a bizottság közleményében. Szerintük a szolgáltatóknak a gépek "megtisztításában" és a probléma megelőzésében szintén segíteniük kellene ügyfeleiket. Az FTC azt is felvetette, hogy az internetszolgáltatók saját szervereiken keresztül továbbítsák az ügyfelek összes e-mailjét, ami viszont azokat a technikailag gyakorlott felhasználókat zavarná, akik saját szervert használnak levelezésükre.
A kezdeményezéshez Bulgáriától Peruig 25 más ország hatóságai is csatlakoztak.
forrás: HVG.hu

 A kéretlen levelek özöne teszi megbízhatatlanná a fejlődő országok hálózatait
2005. május 30.

A fejlődő országok erőfeletti felzárkózási kísérletei ellenére tovább nőhet a globális digitális szakadék az OECD legfrissebb jelentése szerint. A lemaradásban lévő országok, mint Malajzia, Nepál és Nigéria nehezenn kiépített internethálózatai ki vannak téve olyan terheléseknek, mint például a kéretlen levelek, ezek az országok pedig sem technikai felkészültséggel, sem hálózati sávszélességgel és tőkével nem rendelkeznek ahhoz, hogy harcoljanak ezen problémák ellen.
A jelentés szerint a fejlődő országoknak szakképzett "mentőcsapatok" felállítására is szükségük lenne, melyek gyorsan tudnának reagálni a főbb internetes támadásokra és sebezhetőségekre. A spam elleni harc első lépésének ugyanakkor itt is egy kéretlen levelek elleni komolyabb, akár kormányzati szintű szabályozás bevezetését tartanák indokoltnak.
forrás: HWSW.hu

 Blair megvédte a személyazonosító kártyák tervét
2005. május 27.

A személyi igazolványokra szükség van, hogy segítségükkel megállítsuk a személyazonossággal kapcsolatos csalások okozta költségek egekbe szökését - mondta Tony Blair egy nemzeti cselekvési terv újraindítását célzó előterjesztésében. 
A terv szerint a személyazonosító kártyákat 2008-tó vezetnék be, és később kötelezővé is tennék a használatukat. A kritikusok szerint egyébként a brit kormányfő csak azért fókuszál a személyazonossági csalásokra, mert a kártyák bevezetését alátámasztó többi érve közül egy sem nyert támogatást.
forrás: JogiForum.hu

 A szex már nem érdekes, a tőzsde lett a spammerek slágertémája
2005. május 26.

Az értékpapírpiacra álltak át a spammerek - derült ki az információbiztonsági termékeket forgalmazó Clearswift legújabb statisztikájából, melyet a Prohardver idézett. E szerint áprilisban már a kéretlen reklámlevelek legnagyobb része, közel negyven százaléka hamis tőzsdetippeket tartalmazott. A spammerek általában alacsony névértékű, hatalmas nyereséggel kecsegtető részvényeket ajánlanak a befektetőknek, s az e-mailekben azt igyekeznek elhitetni a címzettekkel, hogy bennfentes információkon alapul ajánlásuk.
A spamküldők tulajdonképpen ilyen módon kívánnak megszabadulni részvényeiktől, ugyanis arra várnak, hogy leveleik hatására megindulnak a vételek, s emelkedik a részvények árfolyama. Általában olyan részvényekről van szó, melyek árfolyama rendkívül gyorsan változik, s funkciójuk annyi, hogy reklámozóiknak ezáltal termelnek hasznot.
A pornográf levélszemét aránya eközben felére csökkent, s az összes kéretlen levélnek már csak 5,6 százalékát teszik ki.
forrás: TőzsdeFórum.hu

 Egyre több a motozás - Rendszeresen korlátozzák a magyarok szabadságjogát
2005. május 25.

Az adatvédelmi biztos szerint Magyarországon, más uniós országokhoz hasonlóan, látszatra jogszerűen, folyamatosan és rendszeresen korlátozzák a szabadságjogokat a szervezett bűnözés elleni védekezés és a terrorveszélyre való hivatkozás alapján. Tavaly olyan új törekvésekkel kellett szembenézni, amelyek a polgárok ellenőrzésére, adataik új módszerekkel történő nyilvántartására irányultak a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni harc, a biztonság jegyében - mondta szerdán Péterfalvi Attila, hivatala 2004. évi tevékenységéről szóló parlamenti beszámolójában.
"Egyre több az igazoltatás, egyre több a felírás, egyre több a motozás és a csomagátvizsgálás, egyre több a telefonlehallgatás, egyre több kamera működik" - tette hozzá.
Mint mondta, számos állami szervezet, állami tulajdonú gazdasági társaság vezetője személyes jogokat, illetve adatvédelmi elveket sértő, megalázó ellenőrzési módszerekkel kísérletezik, ellenőrzi az internet- és e-mail forgalmat vagy minden számítógépes leütés ellenőrzését lehetővé tevő rendszer tervez.
Kamerákkal figyelni a kamerákat figyelő rendőröket, hangrögzítésre is alkalmas kamerák felszerelése a rendőrautókra, volánbuszokra - sorolta a kifogásolandó terveket az adatvédelmi biztos, aki megemlítette azt is, hogy egy biztonsági szolgálatnál már megrendelhető a gyors drogteszt az alkalmazottak, a tanulók vagy az aggódó szülő gyermekének ellenőrzésére. Az adatvédelmi biztos feltette a kérdést: lehetséges-e a személyes adatokról szóló jog érvényesülése, vagy azt fel kell áldozni a biztonság miatt.
Álláspontja szerint látható, hogy a biztonságos környezetre való törekvés maga után vonta a személyes adatok védelmére való jog korlátozását, ez azonban egyelőre nem eredményezte a bűnözés mértékének csökkenését.
"Kérdéses, hogy mennyiben fogják elijeszteni a terroristákat, a bűnözőket az egy évig tárolt sms-ek és MMS-ek vagy éppen az uniós polgárok biometrikus azonosítókat tartalmazó útlevelei" - jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a folyamatok olyan irányt vesznek, hogy annak hasznait a polgár és nem például a biometrikus azonosítókat forgalmazó társaságok részvényesei élvezik majd. Elmondta: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok módosításáról szóló törvény 2004 januárjában életbe lépett módosításával megváltozott a klasszikus ombudsmani szerep, történetének új szakaszába lépett az adatvédelmi ombudsman intézménye. Új hatáskörként említette az előzetes ellenőrzés lehetőségét, valamint a jogszerűtlenül kezelt adatok zárolásának, megsemmisítésének elrendelését. Közölte: 2004-ben rendkívüli mértékben emelkedett az ügyiratok száma, több mint 5600 intézkedést igénylő irat érkezett a hivatalba. A korábbi évekhez hasonlóan a személyes adatok védelmét érintő beadványok száma volt a legtöbb, de sokan fordultak a hivatalhoz az információszabadság védelme miatt, jogszabályvéleményezés, panasz vagy konzultációs ügyekkel. Elmondta: a hivatal tavaly 1804 adatkezelő tevékenységét vizsgálta, többek között munkáltatókat, szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokat, áruküldő cégeket, társasházakat, de emelkedett a sajtót és a médiát, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervezeteket, oktatási intézményeket, önkormányzatokat és külföldi adatkezelőket érintő vizsgálatok száma is - tette hozzá. Mint mondta, az összes kifogásolt adatkezelés 40 százalékában megállapítást nyert, hogy jogos vagy részben jogos volt a panasz.
A munkáltató továbbra is megfigyel, pszichológiai teszteket alkalmaz, a bankok és a távközlési szolgáltatók a törvényes kereteken túllépve gyűjtenek adatokat, míg a közüzemi szolgáltatók a jogi szabályozás hiányosságai miatt, nehezen átlátható módon kezelik, továbbítják ügyfeleik adatait - jellemezte a helyzetet Péterfalvi Attila. Kiemelte: tavaly hangsúlyosan felvetődött a bírósági nyilvánosság kérdése is, amellyel kapcsolatban álláspontja, hogy halaszthatatlan a bírósági adatkezelést szabályozó törvény elfogadása.
Törekedni kell a két információs jog ütközésének feloldására, a köz és magánszféra határainak elválasztására - mondta Péterfalvi Attila.
forrás: Híradó.hu

 Nagy Testvért játszanak az amerikai főnökök
2005. május 24.

Az Egyesült Államok munkáltatóinak negyede rúgott már ki alkalmazottat azért, mert nem megfelelően - például magáncélra - használta az e-mailt, derül ki egy szerdán közzétett jelentésből. Az American Management Association és az ePolicy intézet közös felmérése azt is kimutatta, hogy a megkérdezett 526 vállalat hat százalékánál a telefonhasználat miatt is történt elbocsátás. A cégek 5 százaléka lehallgatja a mobiltelefon-hívásokat, és nyolc százalékuk műholdas helymeghatározóval követi a vállalati flotta járműveit. A megkérdezettek háromnegyede követi nyomon, merre szörfölnek a weben az alkalmazottak, és 65 százalékuk tiltja bizonyos oldalak elérését. A monitoron megjelenő tartalmat, a billentyűleütéseket és a klaviatúránál eltöltött időt a cégek 36 százaléka tartja számon, és a munkáltatók fele kutakodik a felhasználók fájljai és e-mailjei között, derül ki a felmérésből. 
forrás: Index.hu

 A "spam" védjeggyé tétele ellehetetlenítheti az antispam fejlesztőket
2005. május 24.

Az amerikai Hormel Foods húsipari cég szeretné megszerezni a spam szó teljes körű szabadalmi és márkanév-jogait. A spam eredetileg a húskonzerveket jelölte, később kezdték csak így jelölni a kéretlen elektronikus reklámleveleket.
Az amerikai húsipari társaság akciója egyben azt is jelenti, hogy a jövőben elvileg bárki támadható lesz, aki csak megemlíti a spam nevet, hiszen maga a szó immár hivatalosan is védjeggyé válik. Így nehéz helyzetbe kerülhetnek például a különböző reklászűrő programokat fejlesztő cégek, és mint ahogy már most komoly problémák elé néz a DSPAM nyílt forráskódú antispam szoftvert fejlesztő projekt is. 2003-ban már elutasították a Spam Arrest nevű cég hasonló nevű szoftverének a bejegyzését és a márkanév levédetését. A DSPAM-program egyik "atyja" és elindítója, Jonathan Zdziarski is elismerte, hogy hiába akarták bejegyeztetni márkanévként a DSPAM-et az Amerikai Szabadalmi és Márkanév Hivatalnál, az USPTO elutasította az ezirányú beadványukat. 
A Hormel Foods egyébként 1937 óta készíti és forgalmazza spam néven a húskonzervjeit. Maga a szó a Spiced Ham szavak összevonásából származik és a Monty Python brit komikuscsoport egyik jelenete után vált közismertté. Mára azonban a spam az internetezők millióinak és a világhálón is jelenlévő cégek ezreinek csak bosszúságot és kidobott időt jelent a kéretlen elektronikus reklámlevelek miatt.
forrás: SG.hu

 Az elektronikus információszabadságról szóló törvény tervezete
2005. május 19.

A kormány elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvény tervezetét, amely előírja a közérdekű adatok interneten való közzétételét.
Jövő január 1-től, illetve 2007. január 1-től fokozatosan lehet majd az információkhoz hozzájutni - tette hozzá. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény még átláthatóbbá teszi az állam működését - mondta a kormányszóvivő. Példaként említette, hogy a jogszabály lehetőséget ad majd a minisztériumok, önkormányzatok, oktatási, kulturális intézmények, bíróságok működésével, szervezeti felépítésével, személyi, gazdálkodási adataival, az általuk alkotott jogszabályokkal, rendeletekkel, különböző intézkedésekkel kapcsolatos információk elérésére.
forrás: HVG.hu

 Műhiba-botrányok: az orvosokat is megilleti az ártatlanság vélelme
2005. május 19.

Péterfalvi Attila szerint az orvosokat is megilleti az ártatlanság vélelme. Az adatvédelmi biztos annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Magyar Orvosi Kamara elnöke bejelentette, állásfoglalást kér tőle az orvosi mulasztásnak tűnő esetek nyilvánossága kérdésében.
Péterfalvi Attila az MTI-nek azt hangsúlyozta: "az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, az orvosokat is". Nem megoldás, hogy mindenkiről mindent megírnak. A büntetőjogi felelősséget felvető ügyekben a bűnügyi tájékoztatás szabályait is részletesen rögzítő büntetőeljárási törvény az irányadó - mutatott rá az adatvédelmi biztos.
forrás: Híradó.hu

 Felszámoltak egy amerikai spamküldő hálózatot
2005. május 13.

A felszámolt spamküldő csoport az egyik legnagyobb ilyen tevékenységet folytató csapata volt, de a hatóságok kemény fellépése ellenére sem elégedettek a spamellenes szakemberek. 
Az egyesült államokbeli Massachusetts szövetségi államban egy héttagú spamküldő csoportot állítottak bíróság elé és ítéltek el, akik pornográf tartalmú kéretlen elektronikus levelek és veszélyes termékeket reklámozó e-mailek millióit küldték el a felhasználóknak világszerte. Thomas Reilly államügyész a spammerek vezetője, Leo Kuvayev és hat munkatársa ellen nyújtott be vádiratot. A spammereket pornográf tartalmakat, valamint illegális és veszélyes termékeket (például másolt szoftvereket és hamisított gyógyszerrecepteket) reklámozó levelek küldözgetésével vádolja az ügyészség.
A kéretlen elektronikus reklámlevelek terjesztésével a héttagú csoport minden egyes tagja megsértette a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és a Can Spam nevű spam-ellenes törvényt. Ezenkívül az ügyészség kártérítést is követel a hét spammertől, amellyel az általuk okozott kárt térítenék meg az áldozatok számára. Thomas Reilly szerint nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes e-mail károkat okoz nem csak az Egyesült Államok, de a világ többi országa gazdaságának is, és ez a csoport bőven túltett az átlagos károkozáson, és már a biztonságot veszélyeztette.
forrás: SG.hu

 Elkoboznák a kémszoftverekből származó hasznot
2005. május 12.

Két amerikai szenátor abban látja a megoldást, ha a kémszoftverekből befolyó hasznot - a drogtörvény előírásai szerint - elkobozhatnák, és az így befolyt összeget a bűnüldözés hatékonyságának javítására fordíthatnák. Ez nemcsak a készítőket bizonytalanítaná el, de egyben jótékony hatással lenne a bűnüldöző szervezetek munkájára, nagyban hozzájárulva a finanszírozási kérdések tisztázásához.
A Spy Block viszont elsősorban arra koncentrált, hogy milyen módon lehetne megvédeni a fogyasztókat a kémszoftverekkel szemben, míg a mostani javaslat a bűnüldözés, valamint a jelenlegi jogszabályok kiterjesztésére és hatékonyabbá tételére irányul. 
A Szenátus e két eltérő koncepció közül választhat, de az is előfordulhat, hogy a testület a javaslatok ötvözésére utasítja majd azok kidolgozóit.
forrás: SG.hu

 Törvényesen jár el az APEH az adatvédelmi ombudsman szerint
2005. május 9.

Törvényesen jár el az APEH, ha a személyi jövedelemadó vizsgálata során mind a vállalkozásból származó jövedelmek, mind az egyéb, vállalkozáson kívüli jövedelmek adókötelezettségét ellenőrzi és ennek keretében a vállalkozással kapcsolatos számlákról is adatszolgáltatást igényel a bankoktól - állapította meg Dr. Péterfalvi Attila az adóhivatal elnökének írt levelében.
Az ombudsman szerint az APEH általános gyakorlata adatvédelmi szempontból megfelel a törvényi felhatalmazásnak és a célhoz kötöttség elvének, mindamellett azt javasolja Péterfalvi, hogy az eljáró adóhatóság az adóellenőrzés megkezdésekor külön is tájékoztassa a magánszemélyt arról, hogy szja-bevallásának revíziója kiterjed a vállalkozási és egyéb önálló tevékenységekre is, mivel ez az adózási szakismerettel nem rendelkezők számára nem teljesen egyértelmű.
Az adóhatóság az utóbbi javaslatot elfogadta és a jövőben a vonatkozó megbízóleveleken az adóazonosító jel és az egyéni vállalkozói adószám is egyidejűleg megjelenítésre kerül, míg a megbízólevél "megjegyzés" rovatában a két jogcím egyidejű vizsgálatáról szóló tájékoztatás jelenik majd meg.
forrás: Tozsdeforum.hu

 Mi "spamország" fővárosa? - Dél-Florida
2005. május 9.

A Spamhaus nevű cég megfigyelése szerint a világ 180, a spammelést a lehető legkomolyabban űző emberének több mint a negyede lakik az Amerikai Egyesült Államok délkeleti államában, s többségük ezen a hárommegyényi területen „koncentrálódik”. A világ legtöbb komoly spammerét tartalmazó városa pedig Boca Raton, ahol a 180-as listából 11-en laknak.
No de miért éppen Dél-Florida? Ennek több oka is van. Egyrészt a kedvező időjárás laza életstílussal párosul, másrészt az államban - az USA többi részéhez képest - viszonylag enyhék a csődtörvények, ráadásul közel vannak az internetes adatközpontok is. Florida közismerten a telemarketing és az e-mailmarketing egyik őshazája, valamint elég régóta tartja magát a nyilvánosság vélekedésében az a kép is, hogy Miami és környéke a piszkos üzletek melegágyának tekinthető. 
forrás: Terminal.hu

 Kamerával figyeli szomszédját a szocialista képviselő
2005. május 7.

Kékesi Tibor szocialista országgyűlési képviselő több olyan térfigyelő kamerát is felszerelt II. kerületi házára, amellyel a szomszédok mozgását is szemmel tudja tartani. A szomszédok azonban ehhez nem járultak hozzá, engedély nélkül pedig Kékesi nem szereltethette volna fel a kamerákat - legalábbis ezt mondja az adatvédelmi biztos.
Az egyik kamera a szomszéd diplomata parkot is pásztázza. Az adatvédelmi biztos szerint szabálytalanul. 
"Itt adatkezelésről van szó, és ebben a törvény úgy rendelkezik, hogy csak akkor lehet személyes adatot gyűjteni, rögzíteni, tárolni, ha ahhoz az érintett hozzájárul" - nyilatkozta Péterfalvi Attila. 
forrás: RTLKlub.hu

 Elutasították a TASZ Alkotmánybíróság elleni keresetét
2005. május 5.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét csütörtökön. A civil szervezet tavaly ősszel kérte a Büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos rendelkezéseinek alkotmányellenessége ügyében Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és több magánszemély által az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány kiadását. 
Ezt a testület megtagadta, ezért kérte a TASZ a bíróságtól, hogy kötelezzék az Alkotmánybíróságot az indítvány kiadására. Tavaly december 13-án az Alkotmánybíróság kihirdette azt a határozatát, mellyel megsemmisítette a büntető törvénykönyv számos, kábítószerrel kapcsolatos rendelkezését, többek között éppen a Hende Csaba által is jegyzett indítvány alapján. 
Az ítélőtábla azzal érvelt, hogy az indítványból már korábban nyilvánosságot kaptak közérdekű adatok. Amit viszont ezek után kiadni kért a TASZ, az már az indítványozók személyes véleményét, meggyőződését tartalmazta, többek között arról, hogy milyen indokok alapján kérik az alkotmányellenesség megállapítását. Ezt azonban csak az indítványozók beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ettől pedig az érintettek elzárkóztak.
forrás: Index.hu

 Kulcsár-ügy: az adatkezelőnek joga van a megsemmisítéshez
2005. május 4.

Az adatkezelőnek jogában áll az adatokat tartalmazó dokumentumok megsemmisítéséről dönteni, amennyiben nincs olyan cél, amely miatt azokat tárolni kell - mondta az adatvédelmi biztos a lehallgatott Kulcsár-telefonbeszélgetések megsemmisítése kapcsán. A jegyzőkönyvek Kulcsár Attila, a K and H Equities egykori vezető beosztású, a brókerbotrányban több tízmilliárdos sikkasztással gyanúsított munkatársának telefonbeszélgetéseit tartalmazták. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kiemelte: csak addig lehet az adatot kezelni, ameddig a cél ezt indokolja vagy az a cél eléréséhez szükséges.
Azt, hogy az adatokat tartalmazó dokumentumokra szükség van-e még valamilyen célból vagy nem, vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, ám az biztos, hogy a cél nélküli adattárolás jogellenes - tette hozzá. 
forrás: HVG.hu

 Péterfalvi politikai marketingtörvényt javasol
2005. május 4.

Az aláírásgyűjtések során rögzített személyes adatokat csak az adott célra lehet felhasználni - hívta fel a figyelmet az adatvédelmi biztos, aki szerdán egy politikai marketingtörvény megalkotását ajánlotta a képviselőknek. Péterfalvi Attila az Országgyűlés önkormányzati bizottságának ülésén éves beszámolási kötelezettségének tett eleget, amikor kérdésekre válaszolva emlékeztetett arra, hogy még a helyi, települési ügyekben indított kezdeményezéseket is be kell jelenteni az általa vezetett hivatalnak.
Az így összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteni, és a személyes adatokat más célra nem lehet felhasználni - mondta arra a felvetésre, hogy a helyi ügyekben indított kezdeményezések adatait több esetben később politikai célokra használják fel.
forrás: HVG.hu

 Kiadják az osztrák fájlcserélők adatait
2005. április 28.

A Bécsi Fő Tartományi Bíróság ítélete szerint az internet-szolgáltató köteles megadni a kért információkat az illető személyről a vizsgálóbírónak. Ausztriában ez az ítélet precedens értékűnek számít. 
Az illető felhasználót azzal vádolják az osztrák hatóságok, hogy 2004. október 7-én huszonegy percen keresztül 3864 darab MP3-mat kínált illegális módon letöltésre. A magánvádlóként fellépő társaság azonban eddig csak az illető személy dinamikus IP-címét tudta, így lehetetlen volt a büntetőeljárás lefolytatása. Az Osztrák Büntető-törvénykönyv a szerzői és a szomszédos jogokat sértő bűncselekmények elkövetését legfeljebb hat hónapos börtönnel bünteti. 
Az IP-címhez egy telefonszám tartozik, ami már személyes adatnak minősül, ugyanakkor ez az információ az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozik. Az osztrák jogszabályok alapján pedig egy internet-szolgáltató köteles kiadni harmadik személynek a kért személyes adatokat, amennyiben az adott felhasználót konkrét bűncselekmény elkövetésével vádolják, illetve amennyiben ezek az adatok egy konkrét bűncselekmény elkövetője személyazonosságának a megállapításához szükségesek.
forrás: SG.hu

 Az IBM is beszállt a spamháborúba
2005. április 27.

Az internetes doméncímek azonosításán alapul az IBM új, kéretlen levelek (spam) elleni megoldása. Az amerikai cég kutatói elmondták, hogy a FairUCE (Fair Use of Unsolicited Commercial Email) fantázianevű eszköz egyelőre nem teljes értékű spamellenes termék, hanem inkább egy olyan technológia korai változata, amely egyszer majd széles körben is használható lesz. Eltérően sok spamszűrő technológiától, amely az üzenet tartalma alapján határozza meg, hogy az adott e-mail kéretlen üzenet-e, az IBM megoldása a levél forrásának azonosításával dönti el a kérdést. Az e-mail szerverekre telepített szoftverek kiemelik az IP-címeket az üzenetekből, és öszszehasonlítják azokat az ismert spamadatbázisokban szereplő adatokkal.
Az IBM új megoldásának létjogosultságát mutatja, hogy a társaság adatai szerint napjainkra az e-mail forgalom 76 százalékát a kéretlen levelek adják. A spamek elleni küzdelemre ebben az évben várhatóan mintegy 17 milliárd dollárt fordítanak majd az amerikai vállalatok. 
Az e-mailek eredetét vizsgáló megoldás a spamek kiszűrése mellett segíthet az adatlopásos csalások, illetve az olyan internetes bűncselekmények megfékezésében, amelyeknél tömegesen küldenek szét üzeneteket.
forrás: VG.hu

 Börtönt kapott egy amerikai spammer
2005. április 26.

Kilencévi szabadságvesztésre ítélt egy amerikai bíróság egy férfit, aki milliószámra küldött szét "spameket", elektronikus szemétreklámot az interneten keresztül.
Jeremy J. az első személy, akit "spam" postázása miatt meszeltek el. A férfi észak-karolinai otthonából naponta mintegy tízmillió e-mailt küldött szét a világhálón. A küldeményekben otthoni munkalehetőségeket és pornográf kiadványokat reklámozott. A bíróság azért találta büntetendőnek a férfi módszerét, mert nem tette lehetővé a címzetteknek, hogy - amennyiben nem érdekli őket az ajánlat - leállítsák további küldemények érkezését a feladótól.
Az ügyészség becslése szerint Jeremy J. a spam révén havi 10-17 ezer megrendelést kapott, amelyek az évek folyamán összesen 24 millió dollár bevételhez juttatták őt - írta a Der Spiegel. A pénzt a férfi házakba, fitnesz központokba és egy étterembe fektette.
Az ítéletet kihirdető bíró a spam-küldés hatalmas társadalmi költségével indokolta a büntetés mértékét, amely ellen a vádlott fellebbezést nyújtott be. Egymillió dollár óvadék kifizetése ellenében J. szabadlábra került, ám a hatóság állandó megfigyelés alatt tartja. A lábára erősített elektronikus bilincs ügyel arra, hogy a vádlott ne hagyhassa el a várost.
forrás: Híradó.hu

 Törvénysértő az OTP SMS-szerződése?
2005. április 23.

Az OTP április elején - az ötvenezer forintot meghaladó internetes utalásoknál - kötelezővé tette az úgynevezett mobilaláírást. A szolgáltatás igénybevételéhez az ügyfelekkel aláíratott szerződés kiegészítő fejezetében, apró betűkel az áll, hogy a szerződő aláírásával hozzájárul a telefonjára küldött "tájékoztató jellegű" SMS-ekhez és telefonhívásokhoz, amelyeket az OTP küldhet. 
A szerződés e kiegészítése miatt fordult a bank egyik ügyfele az adatvédelmi ombudsman hivatalához, vajon az megfelel-e a hitelintézeti és adatvédelmi törvényeknek. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos korábban ugyanis több esetben jelezte: azok a szerződések, amelyek magukban foglalják, hogy az adott cég az ügyfél adatait üzletszerzési célra használja fel, nem felelnek meg a jogszabályoknak.
A Napi Online hírei szerint volt olyan eset, amikor egy ügyfél kérte a bankfiókban, hogy a fent említett részt vegyék ki a szerződésből, amire azonban a bank alkalmazottai nem voltak hajlandók. Az OTP Banknál ugyanakkor azt állítják: nincs szó törvényszegésről, mert a hitelintézeti törvény "ügyfelekre és nem csupán a velük kötött egyedi szerződésekre vonatkozó szabályozást tartalmaz." Ez pedig - a bank szerint - azt jelenti, hogy nem kell a számos ügyfelet érintő szerződés aláírásakor minden esetben kijelenteni, hogy kér-e reklámot vagy sem. Hiszen amennyiben egyszer aláírta a reklámanyagok elutasításáról szóló nyilatkozatot, a rendszer nem engedi, hogy neki több reklámot küldjenek, sem elektronikus, sem postai úton. (A hitelintézeti törvény csak arról rendelkezik, hogy olyan ügyfelet nem terhelhetnek a bankok reklámkiadványokkal, aki ezt külön kéri.) 
Az tehát, aki eddig levélben kapta a legnagyobb lakossági bank reklámjait, és aláírta a mobilaláírásra vonatkozó szerződést, ezentúl mobilon is kaphat majd belőlük. Jó, ha tudja, hogy erre ő maga adott felhatalmazást. Lehetősége van ugyanakkor egyszer és mindenkorra véget vetni a reklámoknak: legközelebb, amikor bankfiókban jár, csak kérnie kell az ominózus nyomtatványt és nyilatkoznia. - Kérés nélkül nem nyomják az orra alá. 
forrás: Nepszabadsag.hu

 Bárkit meg lehet találni bekapcsolt mobilja segítségével 
2005. április 21.

Ahogy a mobiltelefon megtalálja az adótornyot, úgy az adótorony is megtalálja a mobiltelefont. Tehát bárkit meg lehet találni bekapcsolt mobilja segítségével. Magyarország területének mindössze 1 százalékán nincs mobil térerő. Ha valaki ide bújik el, akkor nem tudják megtalálni. Semmi sem tiltja, hogy valakit a mobiltelefonja segítségével találjanak meg - derül ki az ombudsman jelentéséből. A móri ügyben például bizonyítékként próbálták felhasználni a mobiltelefon jeleit.
Az Európai Unió belügyminiszterei már felvetették, hogy az SMS szövegét is tárolni kellene. Egyelőre ez tilos, kötelező viszont feljegyezni az SMS küldő és fogadó telefonszámát - minimum 2 évig. "Az SMS és MMS tartalma csak olyan mértékben ismerhető meg a szolgáltató által, és annyi ideig tárolható, ameddig ez a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen" - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
A hazai mobilszolgáltatók a telefonszámlával együtt tárolják az úgynevezett cellainformációt, azaz, hogy honnan telefonáltak. Ezt viszont csak a mentőknek és ügyészi engedéllyel a nyomozóknak adják ki, a rokonoknak és a behajtó cégeknek nem, bár a lehetőségük megvan rá.
forrás: RTLKlub.hu

 Egy online felmérés szerint a szolgáltatóktól várjuk a csodát
2005. április 20.

A londoni Checkbridge online biztonsági cég legfrissebb kutatása szerint a brit egyéni felhasználók és kisvállalatok túlnyomó része még nem használ spamszűrőket. A tegnap közzétett felmérés válaszadóinak 57 százaléka védtelen a kéretlen reklámlevelek ellen, és csak ötből négy felhasználónál fut valamilyen vírusvédelem a gépeken.
A kérdőív azt kutatta, hogy a válaszadók szerint kinek a feladata gondoskodni az e-mailforgalom szűréséről. Csupán a felhasználók 17 százaléka gondolja úgy, hogy az övék lenne, a többség, 60 százalék az internetszolgáltatótól várja el, hogy a vírus- és spammentességről gondoskodjon. A megkérdezettek negyede ötvennél is több reklámlevelet kénytelen eltávolítani a postafiókjából naponta, de csak az összes válaszadó fele lenne hajlandó fizetni a spamszűrésért. A kis- és középvállalatok körében végzett felmérés szerint a cégek 61 százaléka felhasználónként havi 2-3 eurós költséget tartana méltányosnak a megfelelő szűrésért.
forrás: IT.News.hu

 A betegség kódja is rákerülhet a receptekre
2005. április 20.

Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár március elsejével kinevezett főigazgatója válaszolt a számára feltett kérdésekre a Magyarország.hu -n. A több tucat válasz közül volt adatvédelmi vonatkozású is.
A főigazgató szerint szükség lenne arra, hogy a háziorvosnak a gyógyászati segédeszközökön kívül más készítmények rendelése esetén is fel kelljen írnia a kiadott receptre a betegség BNO-kódját. Egyes gyógyszerek támogatási mértéke és felírhatósága ugyanis eltér attól függően, hogy milyen diagnózis esetén alkalmazzák. - Az adatvédelmi aggályokat kicsit eltúlzottnak tartom, valaki cukorbetegsége nem abból derül ki, hogy rajta van-e a cukorbetegségre utaló BNO-kód a vényen, hanem abból, hogy azon inzulint rendeltek - tette hozzá.
forrás: ma.hu

 Rekordmennyiségű panasz érkezett az adatvédelmi biztoshoz
2005. április 15.

Minden eddigi rekordot megdöntött a beérkezett panaszok száma az elmúlt évben - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos pénteken az ombudsmanok közös, budapesti sajtótájékoztatóján.
Csaknem negyven százalékban állapítottunk meg jogos panaszt - közölte Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos szólt arról, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyek száma jelentősen emelkedett. 
forrás: UNO.hu

 „Szimpátiaszavazás": a Fidesz az ombudsmannal konzultál
2005. április 15.

A Fidesz konzultációs kéréssel kereste meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost a párt tervezte államfői "szimpátiaszavazással" kapcsolatban.
Az ilyen tevékenységet az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelenteni, és a "bejelentő kapcsán lehet a tervezett adatkezelés jogszerűségét megítélni" - közölte Péterfalvi Attila, utalva arra, személyes adatot meghatározott célból lehet gyűjteni, jogszerűen kezelni, és csak önkéntes hozzájárulás esetén.
"A legfontosabb kérdés a célhoz kötöttség, a jogszerűség, tisztességesség; ezeket fogjuk egyébként mi is vizsgálni, ha bejelentik a nyilvántartásba" az akciót - mondta Péterfalvi.
forrás: HVG.hu

 Internet helyzetkép: problémás vírusok és spamek
2005. április 15.

A befejeződött VMR2005 médiakutatás adatai szerint a 14-69 éves, gyakori (legalább hetente egy alkalommal) internetezők között még mindig a férfiak és a fiatalok vannak többségben. A 14-69 éves gyakori internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma: 44 százalékuknak ez a kedvence.
A spameknek nem csak az elutasítottsága magas, de az internetezők fele a kéretlen reklámleveleket az internet második legnagyobb problémájának tartja. Az első helyet - megszokott módon - ismét a vírusok foglalták el. 
A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka pedig alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére mindössze 31 százalékuk rendelkezik saját, vagy a szolgáltató által biztosított spamszűrő megoldással - az internethasználók fele manuálisan törli a postaládájába került kéretlen leveleket. 
forrás: Privátbankár.hu

 Alaposan ráfizethetünk a mobilokat csak egyszer megcsörgető újfajta spamekre
2005. április 14.

A mobiltelefon előfizetőkre újabb spam veszély leselkedik: a kéretlen reklámok ezúttal nem szöveges üzenetben, hanem szóban érkeznek, ráadásul még fizetni is kell értük. 
Amikor a mobiltelefon megcsörren, vagy érezzük a vibramotor működését, általában azonnal a készülék után nyúlunk és amennyiben esetleg nem sikerült fogadni a hívást, gyorsan, esetleg mindenfajta körültekintés nélkül tárcsázzuk a megjelenített telefonszámot. A spammerek újabban pontosan ezt próbálják meg kihasználni: egy számítógépes automata felhívja a mit sem sejtő előfizetőt, de csak egy csörgést várnak meg, ily módon ugyanis visszahívásra ösztönzik az embert. 
Az ismeretlen számot felhívó, mit sem sejtő mobilosok komoly összegeket bukhatnak, ha esetleg végighallgatják az automaták által elmondott különböző marketing- és reklámszövegeket, azok percdíja ugyanis igen csak magas, de elég, ha valaki csak egy percnyi beszélgetést kezd meg, hiszen már ekkor is megjelenik egy emeltdíjas hívási tétel a számláján. 
Az ilyen és ehhez hasonló esetek jelenleg Dél-Koreában jelentik a legkomolyabb gondokat, ahol nemrégiben a spammelés ezen módját is elkezdték büntetni. A hatóságok adott esetben akár 30 millió wonos bírságot is kiszabhatnak a mobilhívásos spammerekre, de egyes szakértők szerint az ilyen cégeknek még így is megéri az üzlet. 
A dél-koreai mobilosok egyébként szépen lassan kezdik kiismerni, hogy mely számok lehetnek emeltdíjas spammereké, azonban havonta még így is több ezerre tehető a pórul járt előfizetők. 
forrás: Terminal.hu

 A magyar "zsidó adatbázis" üzemeltetése bűncselekmény lehet 
2005. április 12.

A büntető törvénykönyv vonatkozhat arra a "zsidó adatbázisra", amely jelenleg elérhető az interneten - közölte az adatvédelmi biztos a Nap-keltében. "A jelenlegi adatbázisra teljes egészében vonatkozhat a büntető törvénykönyv" - jelentette ki Péterfalvi Attila a Matula nevű internetes portál adatbázisáról. A világhálón megjelenő magazin olyan szolgáltatást működtet Internetes Zsidó Adatbázis elnevezéssel, amely egy név begépelése után kiírja, hogy az adott ember zsidó-e. "Az Internet Zsidó Database egy gép, amelynek segítségével bárki megtudhatja, hogy egy élő magyar közszereplő zsidó-e. Az számít zsidónak, aki szerintünk az. Az számít közszereplőnek, aki szerintünk az" - olvasható a honlapon.
Az adatvédelmi biztos a keddi interjúban arra a kérdésre, miért nem jelenti fel az internetes oldalt, azt válaszolta: "az ombudsman nem arra való, hogy feljelentgető legyen, bárki büntetőjogi feljelentést tehet (az oldalra)." "Nem szeretném, ha így összemosódna az ombudsmannak a szerepe, nem lenne jó dolog, ha feljelentgető lenne" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a feljelentés intézménye is egyfajta "negatív beállítódást nyert, pejoratív dolog lett".
forrás: Híradó.hu

 Egyre inkább hozzászokunk a spamhez 
2005. április 11.

Egy felmérés szerint a spamek terjedése miatt az emberek egyre kevésbé bíznak az e-mailekben. A Pew Internet and American Life Project által elvégzett kutatás azt találta, hogy az amerikai internetezőknek csak 53 százaléka bízik az e-mailekben, szemben az egy évvel korábbi 62 százalékkal.
A megkérdezettek 22 százaléka a spamek zavaró hatása miatt a korábbinál kevesebbet e-mailezik, 2004 elején még 29 százalék levelezési kedvét vették el a kéretlen levelek. Ez azt jelenti, hogy az emberek látszólag hozzászoknak a spamhez, egyre inkább megszokják annak jelenlétét. 
A spamben érkező hirdetésekben szereplő cégek a legtöbbször azonban rászedik az ügyfelekiket. Sokszor hallani vállalatokról, akik jogosulatlanul kínálnak gyógyszereket, potencianövelő szereket, a kéretlen levelekben ajánlott olcsó szoftverekről pedig gyakran kiderül: kalózmásolatok. 
forrás: HWSW.hu

 Vagyonnyilatkozat: aggályos a hozzátartozókra vonatkozó szabályozás
2005. április 11.

Az adatvédelmi biztos alkotmányellenesnek tartja a vagyonnyilatkozat hozzátartozókra vonatkozó szabályozását a közszférában. 
Péterfalvi Attila úgy véli: a jogszabály súlyosan korlátozza a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, ugyanakkor céljával ellentétben nem alkalmas a korrupció elleni harcra. 
A törvény szerint a bevallásra kötelezett dolgozóknak a közös háztartásban élő házastárs, élettárs és gyermek vagyoni helyzetéről is nyilatkoznia kell. Az ombudsman szerint azonban adatvédelmi szempontból aggályos, hogy nincsen pontosan meghatározva az ellenőrzendő adatkör. 
forrás: Radio.hu

 Kilenc évre ítéltek egy amerikai spamküldőt 
2005. április 10.

Egy amerikai bíróság az eddigi talán legsúlyosabb büntetést rótta ki egy spamküldőre, aki kéretlen üzenetek milliót küldte szét a világhálón: az ítélet értelmében a vádlott kilenc évet töltene börtönben.
A virginiai törvények értelmében a kéretlen üzenetek továbbítása önmagéban nem bűn, kivéve, ha a spamküldő megpróbálja elfedni kilétét. Vádlói mindössze 53 ezer kéretlen üzenet elküldését tudták rábizonyítani a férfira, de a hatóságok szerint Jaynes mintegy 10 millió ilyen levelet küldött szét, és az elmúlt években több millió dollárra tehetett szert.
A magas büntetés érthetően elégedettséggel töltötte el a vádlókat, míg Jaynes védője kifogásolta a szerinte túlságosan hosszú büntetés kiszabását, és arra hivatkozott, hogy a vonatkozó törvény csak hetekkel ezelőtt lépett életbe.
forrás: SG.hu

 Ausztrál 'spam-házon' ütött rajta a rendőrség 
2005. április 8.

Egy Perth-i "spam-házon" ütött rajta tegnap az ausztrál távközlési hivatal. Az akció egy szövetségi spam-ellenes rendelkezés szerint lefolytatott nyomozás része volt.
A kihágásokért felelős vállalat nevét nem nevezték meg a hatóságok. "Az ACA (Australian Communications Authority) lakossági bejelentéseket kapott, melyekben a sértettek azt állították, hogy kéretlen levelek ezrei érkeztek be hozzájuk ettől a cégtől." -mondta Bob Horton, az ACA elnöke. "A további nyomozás során kiderült, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa volt. " 
Az ACA "alapos gyanú alapján feltételezi", hogy a kérdéses vállalat több tízmillió kéretlen, reklámot tartalmazó e-mail üzenetet - azaz spam-et - küldött szét, megsértve ezzel a 2003-as "Spam Act" spam-ellenes törvénycsomagot. 
Az ACA felügyelői a keresés közben merevlemezeket, és egyéb számítógép-alkatrészeket foglaltak le. A cégnek és annak igazgatójának két héten belül jelentkeznie kell az ACA-nál. 
forrás: SZT.hu

 Elkészült a spamküldő országok 12-es toplistája 
2005. április 7.

A reklámlevelek telítik a felhasználók magán- és a vállalati e-mail fiókjait, lecsökkentik az internetes sávszélességet és az ellenük való harc ráadásul milliárdos károkat okoz. 
A kéretlen elektronikus reklámleveleket sokan - okkal - a modern digitális kor pestisének tartják. A Sophos számítógépes biztonsági cég éppen ezért évről évre elkészíti a legtöbb spamet küldő országok toplistáját. A listán - amelyet a szakemberek nemes egyszerűséggel csak a piszkos tizenkettőnek neveznek - az első helyen továbbra is az Egyesült Államok áll. Innen származik ugyanis a világ összes spamtermésének a 35,7 százaléka. A második helyen Dél-Korea található, innen kel útra a világ kéretlen elektronikus reklámleveleinek a 24,98 százaléka. Még dobogós, ám ebben az esetben aligha büszke erre az eredményre a lista harmadik helyét 9,71 százalékos részesedésével elfoglaló és immár Hongkongot is magába foglaló Kína.
Egyre nagyobb problémát jelentenek világszerte az úgynevezett zombi-PC-k, amelyek fölött online bűnözők átvették, átveszik az irányítást és így használják fel őket spam-küldési célokra. Ezért is célszerű, ha mind a cégek, mind a magánszemélyek telepítenek tűzfalat a számítógépükre. A reklámlevelek által okozott kárt a Ferris Research piackutató cég munkatársai aktuális "The global economic impact of spam 2005" című jelentésükben az idei évre vonatkozóan világszerte 50 milliárd dollárra becsülik. A Sophos adatai szerint csak Németországban ez a kárösszeg eléri a 4,5 millió dollárt.
forrás: SG.hu

 Rekordösszegű kártérítés várható spammelés miatt 
2005. április 6.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának floridai irodája most először kezdeményezett peres eljárást az állam nemrég ratifikált antispam törvényének alkalmazásával. A hatóságok azzal vádolnak két férfit, hogy olyan online üzleti vállalkozást működtettek, mely e-mailes csaláson alapult. Scott J. Filary és Donald E. Townsend elektronikus levélküldési akciója következtében legalább 65 ezer félrevezető e-mail jutott el különböző internetezőkhöz; mindez már 2003 óta halmozódik. 
A 25 és a 34 éves amerikai férfiak a fenti mennyiség kétharmadát azóta produkálták, hogy az államban 2004. július 1-én életbe lépett az elektronikus üzeneteket szabályzó helyi törvény, a Florida Electronic Mail Communications Act. A két elkövető - ha bebizonyosodik bűnösségük - 24 millió dolláros kártérítés elé nézhet, ami az egyik legnagyobb összeg, amiről ilyen esetekben valaha is szóba került. A lassan egy éve alkalmazásban levő törvény - hasonlóan a szövetségi Can-Spam Act névre hallgató szabályozáshoz - ugyanis minden egyes nem kívánt vagy megtévesztőnek bizonyult e-mail után kártérítésre kötelezi a vétkes(eke)t: floridai lakosokhoz eljutott spamenként 500 dollárra. Súlyosbítja a büntetési tételt, hogy nem egyszerűen nem kívánt elektronikus levelet küldtek szét, hanem illegális szolgáltatásokat népszerűsítettek: például dohányáruk és gyógyszerek tiltott értékesítését, szerzői jogokat sértő módon való filmletöltéseket stb. 
forrás: Terminal.hu

 Új életre keltek a pornográf spamek 
2005. március 30.

A Clearswift megjelentette legújabb Spam Index felmérésének eredményeit, amely szerint nagymértékben növekedtek az alkalmi szexuális kapcsolatot ajánló kéretlen levelek. A pornográf kéretlen levelek 180 %-os növekedést értek el februárban, és ezzel a januári 10 %-os arányról több mint 18 %-ra tornázták fel részesedésüket.
Egyre több levélszemét-küldő célozza meg a könnyen becsapható, magányos embereket, főként a férfiakat. A társaságot kereső urak azonban jóval többet kaphatnak, mint amire számítanak, ha rákattintanak a tárkereső levelekben feltüntetett linkekre. Az e-mailekben található hivatkozások olyan pornográf weboldalakra mutatnak, ahol a látogatók a pikáns tartalmak mellett kémprogramokat is letöltenek számítógépükre. Ezek a webhelyek első pillantásra szabadelvű emberek és magányos háziasszonyok randifórumának tűnnek, az alaposabb vizsgálat azonban felfedi, hogy valójában Oroszországban és Kínában üzemeltetett pornóoldalak bevezető oldalairól van szó. Ez a trükk a legújabb a levélszemét-küldők fegyvertárában. 
forrás: Prim.hu

 A brit legfelsőbb bíró dönt a digitális személyi igazolványokról 
2005. március 30.

A jelenlegi brit kormány Tony Blair miniszterelnök vezetésével újra be akarja vezetni az immár a kor igényeihez igazított ID-Card-ot, így a brit legfelsőbb bíróra vár a feladat, hogy döntsön a kérdésben.
A szigetországban csak ID-Card-nak nevezett személyi igazolványokat még 1953-ban Winston Churchill miniszterelnök törölte el. Most a lordbíró feladata eldönteni azt, hogy 1953 óta először ismét lesz-e Nagy-Britanniában ilyen személyazonosító okmány. Az új brit igazolványok már digitális információkat fognak tartalmazni, például az illető személy ujj- vagy az íriszlenyomatait. Az okmányok már műanyagra készülnek majd és nem papírra, mint egykoron. Azonban, hogy ez megvalósul-e, az most már a brit parlament felsőházának lordbírójától, vagyis a brit legfelsőbb bírótól függ, aki néhány nappal ezelőtt hivatalosan is megkapta az új ID-Card-ok bevezetéséről szóló törvényjavaslatot.
forrás: SG.hu

 Módosítják az adatvédelmi törvényt 
2005. március 30.

Az Országgyűlés előtt van a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosítása. A tegnapi napon 16 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők.
A törvénymódosítás értelmében ezentúl bárki elektronikusan is kérhetné a közérdekű adat megismerését. A választ szintén kérheti az érdeklődő elektronikus formában. Az igényt csak az adatvédelmi törvény alapján lehetne elutasítani. A közérdekű adatok megismerését személyazonosító adatok közléséhez nem köthetik.
Csökkenne a döntés megalapozásához szükséges adatok nyilvánosságra hozatalának határideje 20 évről 10 évre. E határidőn belüli elutasításra is csak akkor lenne lehetőség, ha a szerv törvényes, befolyástól mentes működési rendjét zavarná az adat megismerése.
Néhány pontban módosul az adatvédelmi biztos feladatköre is. A módosítások a 2004. április 7-i alkotmánybírósági határozatban foglalt mulasztásos alkotmánysértés kiküszöbölésének tesznek eleget. A törvény - elfogadása esetén - legkorábban 2005. június 1-jén lép hatályba.
forrás: PPOS.hu

 Microsoft szoftver az adatvédelemért 
2005. március 29.

A Wall Street Journal jelentése szerint a világ vezető szoftvergyártója, az amerikai Microsoft olyan új szoftvert tesztel, amely képes lesz "megvédeni" a személyes adatokat az illetéktelenektől.
A cég a következő hónapokban adja ki következő operációs rendszere tesztváltozatait. Az új operációs rendszer, Longhorn kódnévvel lehetővé teszi használójának, hogy információkat lezárt formában küldjön és fogadjon. A kulcsot csak a megbízhatónak tartott weboldalak ismerhetik, és így csak azok nyithatják meg az információkat.
forrás: index.hu

 Transzatlanti szövetség a spam ellen 
2005. március 28.

Amerikai és angol kormányzati szervek megállapodtak arról, hogy a jövőben közösen veszik fel a harcot a kéretlen üzenetek ellen, és tájékoztatják egymást a legújabb technikákról.
"Megosztjuk egymással a kéretlen üzenetekkel kapcsolatos információinkat, és évente legalább egy találkozót szervezünk majd valamelyik országban. Ily módon jóval egyszerűbbé és hatékonyabbá válik a spam és a spim (az azonnali üzenetküldőkön keresztül terjedő kéretlen üzenetek) elleni harc" - jelentette ki Wyatt.
A szervezet elnöke várhatóan április 5-én nyújtja be törvényjavaslatát, amelyben az úgynevezett Computer Misuse Act felülvizsgálatát és frissítését kéri majd, hogy jobban alkalmazkodjon a jelenlegi körülményekhez. A szervezet ezzel egy időben a szolgálat-megtagadási támadások (DDoS) büntethetőségéért, illetve a hackerekre kiszabható börtönbüntetés terjedelmének kiterjesztéséért lobbizik majd. Reményeik szerint a szigorúbb büntetés révén a jövőben sikerül visszaszorítani az internetes támadásokat.
forrás: SG.hu

 BAR-lista: egy év alatt ötven százalékkal többen kerültek rá 
2005. március 26.

Mind többen látják be, hogy a bankközi adós -és hitelinformációs rendszer szabályozása reformra szorul. A bankok BAR-listája ugyanis igazságtalan és nem egyszer adatvédelmi jogokat sért. A Pénzügyminisztérium az Igazságügyminisztériummal együtt a jogszabály módosításán dolgoznak. A fekete listán szereplők száma egyébként majdnem ötven százalékkal nőtt az elmúlt egy évben.
Mindig a bankok győznek, ha a hitelfelvevők - akaratuk ellenére is - szorult, fizetésképtelen helyzetbe kerülnek. Iyenkor ugyanis az adósok bekerülnek a bankközi adós- és hitelinformációs rendszerbe. Attól pedig öt évig semmilyen más kölcsönt nem kérhetnek. Legalábbis a gyakorlat ezt mutatja. Ha valakit egy bank a BAR-listára tesz, mindenképpen értesítenie kellene a fogyasztót, de ez gyakran elmarad. Ilyenkor a panaszos a PSZÁF-hoz, békéltető testülethez, végül a bírósághoz fordulhat. A fogyasztóvédők tapasztalatai szerint azonban mindez csak sok hűhó semmiért.
"A módosítások olyan irányba mutatnak, amely kiszűri az eddigi pontatlanságokat és negatív tapasztalatokat" - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
forrás: Híradó.hu

 Nyomozás a HM titkolózása miatt 
2005. március 25.

A rendőrség visszaélés közérdekű adattal vétség elkövetésének gyanújával nyomozást rendelt el az Index munkatársának feljelentése nyomán a Honvédelmi Minisztérium adatkezelési gyakorlata miatt. Az Index először 2004 októberében kért betekintési lehetőséget a HM és a Centrál Mosodák Rt. közötti szerződésbe. Először az adatvédelmi biztoshoz fordultak, aki azt a választ kapta a HM-től, hogy megkeresés ebben az ügyben hozzájuk nem érkezett.
Az adatvédelmi biztos elvi állásfoglalásának birtokában az Index újra megkereste a honvédelmi tárcát, amely öt hónap után néhány részletet közölt ugyan a szerződés tartalmáról, de a betekintést a folyamatban lévő jogi eljárásra hivatkozva ismételten megtagadta. A Bocskai István által jegyzett válasz ugyanakkor elismeri, hogy a szerződés tartalma közérdekű adat, ennek ellenére új információként csak a szerződés értékét ismertették.
Az ismételt elutasítás után az Index munkatársa a rendőrséghez fordult, mert néhány éve a Btk. módosításába bekerült egy olyan passzus, amely vétségnek minősíti a közérdekű adattal való visszaélést, és ebbe a kategóriába tartozik a közérdekű adatok eltitkolása. A rendőrség a feljelentés és a becsatolt iratok alapján nyomozást rendelt el visszaélés közérdekű adat gyanújával, ismeretlen tettes ellen. 
Péterfalvi Attila az Indexnek nyilatkozva kijelentette: azóta, hogy hatályos a Btk. inkriminált passzusa még soha nem került bírói szakba közérdekű adat eltitkolása, így nincsen arra nézve semmiféle gyakorlat, hogy mikor tekinthető befejezettnek a bűncselekmény.
forrás: index.hu

 Válaszcsapás a spammelőkre 
2005. március 23.

Az IBM által kedden bemutatott antispam technológia szakít a passzív szerepkörrel; a FairUCE névre keresztelt szoftver aktívan fellép a nem kívánt e-mailt küldőkkel szemben. Az alkalmazás képes a beérkezett elektronikus levél forrását, azaz a küldő számítógépet beazonosítani; ezután pedig a spamet visszaküldi számára. Ezzel elérhető, ha kellően sokan alkalmazzák a szoftvert, hogy a sok visszaérkező üzenet fogadása, kezelése nagyban lelassítsa a digitális szemetet elsőként útjára bocsátó számítógépet. Persze ahhoz, hogy maga az eszköz ne váljon spamforrássá (és ne generáljon adatforgalmat vétlen rendszerek felé), a küldőt megfelelően be kell azonosítani. A FairUCE olyan azonosítási eszközöket alkalmaz, melyek hálózati szinten keresik vissza a küldőt, s nem feltétlenül csak az e-mail fejlécében található információra alapoznak.
Marc Goubert, az IBM AlphaWorks részlegének menedzsere elmondta, hogy a vállalat nem kívánja megbüntetni a spammereket, pusztán a spamet zavaró tényezőként felfogó internetezőknek kíván egy hatásos eszközt a kezükbe adni. "Talán erélyesebb megközelítést alkalmaz a technológia, de nem okoz sokkal nagyobb hálózati adatforgalmat; nem akarjuk más internetes adatforgalmakat vagy a nem spam e-mailek továbbjutását akadályozni, lassítani. Nem támadni próbálunk, pusztán a felhasználó postafiókját próbáljuk meg kitisztítani."
A Kék Óriás felmérése szerint a februárban online közlekedő e-mailek 76 százaléka tartalmazott a spam kategóriába, azaz minden négy elektronikus levélből három nem kívánt tartalmat hordozott magában. Azt is megállapította a kutatás, hogy minden 46-ik e-mail hordozott valamilyen kártékony kódot, például vírust, férget, trójai programot stb. Ezek a számok ráadásul már bizonyos mérséklődést mutatnak; a vállalat ugyanis januárban még 83 százalékos eredményt kapott a spamek arányának vizsgálatakor.
forrás: ma.hu

 Évi 40 millió forintos kár is keletkezhet a spam-ek miatt 
2005. március 22.

A nem kívánt elektronikus levelek (spam) a végfelhasználóknak csupán egyre nagyobb pszichikai terhet jelentenek. A gazdasági szervezeteknek viszont komoly anyagi kárt is okoznak.
Becslések szerint Magyarországon egy 250 számítógéppel rendelkező vállalatnak akár évi 40 millió forintos kára is keletkezhet a levélszemét áradata következtében. Bár 2002 óta létezik törvény, amely szigorúan tiltja üzleti célú kéretlen levelek szétküldését, a hatáskörök tisztázatlansága miatt a fogyasztóvédelem csak tavaly kezdett el foglalkozni a hozzá érkező panaszokkal - írja a Magyar Nemzet.
forrás: UNO.hu

 Az esélyegyenlőségi terv - adatvédelmi szempontból 
2005. március 21.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalásának összegzése a munkáltatók által készítendő esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatban: "Javaslom, hogy az esélyegyenlőségi tervet készítő munkáltatók készítsenek egy rövid, közérthető, írásos összefoglalót a munkavállalók számára, melyben tájékoztatják őket arról, hogy a munkavállalók bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények terén az esélyegyenlőségi terv megvalósulásából milyen előnye származhat a terv által érintett személyi körnek, és ezen belül a fogyatékos és roma származású munkavállalónak.
Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatás a fogyatékosság és a roma származás, valamint esetlegesen a törvény által nem említett ismérv tekintetében önkéntes, sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót.
A megfelelő tájékoztatás hiányában adott hozzájárulás az adatvédelmi törvény definíciója szerint (Avtv. 2. § 6. pont) meg nem adottnak tekintendő, ebből eredően az ezen alapuló adatkezelés jogellenes."
forrás: Adatvédelmi Biztos Hivatala

 Bekamerázták Kunszigetet 
2005. március 18.

Kéthetes próbaüzem után már folyamatosan kamerák figyelik Kunsziget utcáit. A Győrhöz közeli falu Magyarországon az első kis település, amely térfigyelő rendszert építtetett ki. A helyiek így az utazó bűnözőktől akarják megóvni, az eddig is biztonságosnak tartott települést. 
A rendszer tervezésekor csak egyet kértek a falu férfijai: a kocsmát ne figyelje kamera. Az 1200 lelkes település polgármester asszonya szerint nincs ok a félelemre: az utcákról készült képeket nem láthatják az asszonyok.
"Minden a legnagyobb körültekintéssel történt. Betartottuk az adatvédelmi szabályokat, és csak a rendőrök láthatják a felvételeket" - mondta Lendvai Ivánné, polgármester asszony.
A több mint egymillió forintos térfigyelő rendszer első négy kamerája a faluba vezető utakat figyeli. Később a település 16 pontját, többek között az iskolát, az orvosi rendelőt, és az új utcák építkezéseit is filmezik majd a gépek.
forrás: RTLKlub.hu

 Személyazonosító adatok a társasházi alapító okiratban 
2005. március 13.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az Inytv. 32. § (2) bek. f) pontja figyelmen kívül hagyja az Avtv. adattovábbításra vonatkozó rendelkezését (Lásd 8. § (1) bek.), mert az érintettek személyes adatai - hozzájárulásuk nélkül - valóban harmadik személyekhez kerül(het)nek. Mivel az alapító okiratot valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ezért a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy az alapító okiratba szerkesztett személyi azonosítót, a tulajdonostársak, mint harmadik személy(ek) is megismerjék.
Az Inytv. említett rendelkezése nincs összhangban az 1996. évi XX. törvény 32. § e) pontjával sem, hiszen a tulajdonostársak részére történő esetleges adattovábbítással a személyi azonosító ingatlan nyilvántartásbeli belső azonosítóként való funkcionálása tartalmilag, logikailag kizárt. Fontos kiemelni, hogy ugyan az Inytv. meghatározza az alapító okirat tartalmi, formai követelményeit, de nem teremti meg a jogalapot a tulajdonostársak adatkezelésére vonatkozólag, márpedig az adatkezelés csak és kizárólag vagy törvény alapján vagy az érintettek hozzájárulásával történhet. 
Törvényi felhatalmazás hiányában, minden esetben az okiratot aláíróknak rendelkezniük kellene egymás hozzájárulásaival, ami nyilván - különösen a nagyszámú társasházi albetét esetén - nélkülözné a gyakorlatban való hatékony megoldás szempontjait. Az Inytv. -ben megfogalmazott törvényi kötelezettség tehát azért ellentétes az Avtv.-vel, mert kizárja annak a lehetőségét, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen.
A tulajdonostársak személyes adatainak - a beadványozó által is javasolt - zárt borítékban az alapító okirathoz való csatolása és a földhivatalhoz való benyújtása megfelelő megoldás lehet. Ez azonban szükségessé teszi a törvényi rendelkezések pontosítását.
Az ombudszman kezdeményezte az illetékes szerveknél a fenti jogszabályi rendelkezések módosítását és azok az adatvédelmi törvény szempontjaival való összhangba hozását.
forrás: Adatvédelmi Biztos Hivatala

 Nem adhat ki adatokat az iskola 
2005. március 10.

Tóth Károly szocialista képviselő Békés megyei iskoláknak írt levelet, amelyben arra kéri az igazgatókat, hogy állítsák össze híres diákjaik névsorát. Az adatvédelmi biztos szerint a képviselő ugyan kérhet ilyet, de az iskola nem adhatja ki az adatokat.
"Az iskola mint adatkezelő nem szolgáltathat ki semmiféle adatot a volt tanulóiról, olyan formában sem, amely az iskolai eredményeihez kapcsolódik és olyan formában sem, amely a mostani elérhetőségeit jelentené" - mondta Péterfalvi Attila. A szocialista képiselő legfeljebb újsághirdetést adhat fel, ha a volt diákokat akarja összehozni.
forrás: RTLKlub.hu

 A szexuális irányultság nyilvánosságra hozatala bűncselemény 
2005. március 10.

Péterfalvi Attila annak kapcsán nyilatkozott, hogy Terry Black transzvesztita előadóművész kedden egy televíziós interjúban kilátásba helyezte, nyilvánosságra hoz egy olyan listát, amelyen szerinte homoszexuális és pedofil politikusok neve szerepel majd. Az adatvédelmi biztos elmondta: "ilyen adatoknak a nyilvánosságra hozatala az bűncselekmény is, amellett, hogy jogsértő, ráadásul a bűncselekmény minősített esete". Felhívta a figyelmet, a törvény nem ad senkinek felhatalmazást arra, hogy ilyen adatokat nyilvánosságra hozzon.
A szexuális szokásokra vonatkozó, úgynevezett különleges adatok nyilvánosságra hozatala, jogellenes adatkezelés miatt, polgári jogi szankcióval, személyes adatokkal való visszaélés miatt pedig akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető - közölte Péterfalvi Attila.
forrás: HVG.hu

 Munkahelyi internetezés megfigyelése - csak módjával 
2005. március 10.

A munkaadók az alkalmazottaik internetezését csak szúrópróbaszerűen vagy konkrét gyanú esetén figyelhetik meg. Így döntött a német szövetségi adatvédelmi biztos. A precedens értékű határozat várhatóan nagy vihart fog kavarni és számos ügyre tesz majd pontot a közeljövőben Németországban. Peter Schaar szerint az internet számos munkaadónak okoz komoly bosszúságokat, hiszen első ránézésre nem lehet megállapítani, hogy egy adott alkalmazottja éppen a munkáját végzi-e avagy szörföl a világhálón? Ezért aztán sok cég drasztikus lépésekhez folyamodik és teljesen megtiltja a munkatársainak az öncélú internetezéseket vagy egyes speciális internetes oldalaknak (például eBay, szexoldalak stb.) a látogatását.
Egyes vállalatok különleges szoftvereket használnak a dolgozóik internetes szokásainak napi megfigyelésére és a világhálón való szörföléseik nyilvántartására. Ez azonban a német adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint - adott esetben és körülmények között - akár törvénytelen is lehet.
forrás: SG.hu

 Az ügynöklisták publikálásának jogszerűségéről 
2005. március 8.

Péterfalvi Attila szerint az 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) alapján az állam alkalmazottjaként, állami cél elérése érdekében eljáró, az ilyen szervek hatáskörét gyakorló - jogállami megfogalmazás szerint közfeladatot ellátó - személynek hatáskörében való eljárással összefüggő adata (neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre) - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat.
Ennek értelmében a bemutatni kívánt szervezetek hivatásos személyi körébe tartozók neve, beosztása, illetve más - a cél eléréséhez szükséges - adata engedélyük, vagy hozzátartozóik engedélye nélkül közzétehető (volna). Mindemellett elkerülendő az, hogy jogalkalmazóként visszaható hatályt adjunk e szabálynak és e tekintetben az alkotmányos értékrend szempontjait alkalmazzuk nem jogállami időszakra. Megoldható azonban az Avtv. kutatásra vonatkozó szabályainak és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvénynek (Ltv.) együttes értelmezésével is. Szem előtt kell azonban azt tartani, hogy az anonimizálatlan kutatás lehetősége általában nem azonos a nyilvánosságra hozatal jogával.
Mindamellett, hogy adatvédelmi biztosként nem tartom kívánatosnak az un. "listázást" megjegyzem, hogy az egyén múltbeli szerepének megismerésére egy tanulmány, történeti kutatások eredményét bemutató mű lehet alkalmas, míg csupán nevének szerepeltetése egy szikár tartalmú listán nem teszi lehetővé tevékenységének árnyaltabb megismerését, így különösen alkalmas lehet személyiségi jogainak megsértésére.
forrás: Adatvédelmi Biztos Hivatala

 Péterfalvi bezúzta a Political Capital ügynöklistáját 
2005. március 2.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerdán a sajtó nyilvánossága elott bezúzta azt az ügynöklistát, amelynek nyilvánosságra hozataláról a Political Capital Kutatóintézet kérte a véleményét.
Az ombudsman ugyanakkor elvi állásfoglalást is ígért az ügyről. "Az elvi állásfoglaláshoz nem szükséges a nevek ismerete" - mondta Péterfalvi Attila a lista bezúzása közben.
forrás: NOL.hu

 Jogellenes az ügynöklista az adatvédelmi biztos szerint 
2005. február 27.

Péterfalvi Attila határozott álláspontja szerint jogellenes az újabb ügynöklista internetes közlése, melynek kapcsán a polgári jogi és a büntetőjogi felelősség is felvethető. 
Az adatvédelmi biztos úgy fogalmazott: "Nem véletlen, hogy maga a közlő sem vállalta fel a nyilvánosság előtt cselekedetét". Az interneten "Szakértő90" álnéven tették közzé a 219 névből álló "ügynöklistát", olyan személyes adatokkal, mint a listán szereplők születési éve, helye vagy anyja neve. A közlő állítása szerint a névsor megegyezhet azzal, amelyet 1990-ben Németh Miklós távozó miniszterelnök adott át utódjának, Antall Józsefnek. Péterfalvi Attila a Klubrádiónak elmondta: vizsgálatot nem indít az ügyben, mivel erre nincs kapacitása.
forrás: Klubrádió.hu

 Közös eurázsiai fellépés a spamáradat ellen 
2005. február 26.

38 európai és ázsiai ország közös kezdeményezést hozott létre az internetes spam és az elektronikus levélszemét elleni harcra. 
Az új szerveződés az Európai Unió 25 tagállamának, illetve 13 ázsiai országnak, köztük Kínának és Dél-Koreának a részvételével jött létre. A magállapodás azért rendkívül fontos, mert a globális spammennyiség igen jelentős része, a Sophos szerint mintegy 20%-a éppen az előbb említett két távol-keleti országból származik. Viviane Reding, az EU információs társadalomért felelős biztosa elmondta, hogy a fentiekből következően az unió egymaga, saját határain belül aligha lehet képes hatékonyan kezelni a problémát. Szerinte alapvető fontosságú az, hogy a spam kérdését világszerte komolyan vegyék, főként azokban az országokban, ahonnan annak nagy része származik. 
Az eurázsiai kezdeményezés résztvevői szorgalmazni fogják a megfelelő jogi szabályozás kialakítását mind a 38 országban, emellett pedig a közös nyilatkozat szerint a kormányok is különféle hasznos intézkedéseket foganatosítanak majd. Ebbe beletartozik a megalkotott törvények következetes betartatása, a társadalom tájékoztatása, a gazdaság önszabályozásának elősegítése, illetve az internetes és technológiai cégekkel létrehozott partneri kapcsolatok révén megfelelő műszaki megoldások kifejlesztése is.
forrás: Prim.hu

 Letartóztatás kéretlen azonnali üzenetek miatt 
2005. február 22.

A kéretlen üzenetek után hamarosan a kéretlen azonnali üzenetek - spim - terén is megszülethet az első ítélet: az amerikai hatóságok első ízben tartóztattak le valakit kéretlen azonnali üzenetek elküldése miatt. 
Brian Hoffstadt helyettes ügyész nyilatkozatában elmondta, hogy Greco az első, akit kéretlen azonnali üzenetek terjesztése miatt tartóztattak le, és a közeljövőben újabb személyek ellen indítanak eljárást. "Egyelőre mindössze a jéghegy csúcsát látjuk, de hamarosan újabb előrelépésre számíthatunk" - jelentette ki Hoffstadt. 
Egyes szakértők már évekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a spim a kéretlen üzenetek másodvirágzását jelentheti, és az eddig használt online kommunikációs eszközöktől megfosztott spamküldők egy része minden bizonnyal az azonnali üzenetküldők segítségével folytatja tevékenységét.
forrás: SG.hu

 A kórházi betegazonosító "karszalag" használatáról 
2005. február 22.

Az adatvédelmi biztos irányelve szerint a karszalagot az önmaga azonosítására vagy kommunikációra képtelen beteg kötelezően viseli, egyéb esetben a használat önkéntes. 
Az azonosító a lehető legszűkebb körben tartalmazhat csak személyes adatot: 
a betegségre utaló különleges adat, vagy erre utaló adattartalom - például kórházi osztályt jelző forma vagy szín - nem megengedett, a beteg személyének az egészségügyi ellátó-hálózaton kívüli személy - például betegtárs vagy látogató - által történő azonosítása nem lehetséges. 
Azonosító elemként használható például valamilyen számsor vagy kód (betegfelvétel dátuma megkülönböztető számsorral vagy/és a beteg nevének kezdőbetűi, a szervezeti egység kódja). 
A személyiségi jogok - köztük a személyes adatok védelméhez való jog - tisztelete az egészségügyi ellátás során fokozott követelmény. Sok állampolgár kifejezetten megalázónak érezné, ha a kórházi tartózkodás időtartamára egy levehetetlen karszalaggal "bélyegeznék" meg, amin számos személyes adata mások által is megismerhetővé válna. Természetesen azon betegek, akik rettegnek attól, hogy a kórházban "elcserélik" őket, bármilyen, nekik tetsző módszert alkalmazhatnak, így nevüket, lakcímüket és betegségüket is nyilvánosságra hozhatják. Nem fogadhatók el azonban olyan megoldások, melyek intézményes, kötelező formában más betegek emberi méltóságát sértik. 
forrás: Adatvédelmi Biztos

 Egyre több a spam a mobiltelefonokon is 
2005. február 21.

A probléma sajnos korántsem lebecsülendő, a mobilspam ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt. A legújabb adatok szerint már a mobiltelefon-tulajdonosok 80 százaléka kapott legalább egy kéretlen üzenetet a készülékére. 
A folyamat a szakemberek szerint elsősorban a mobilszolgáltató cégek számára káros, hiszen könnyedén lerombolhatja az előfizetőkben róluk kialakult képet. Ez talán furán hangzik elsőre, ám a felhasználók ezt a problémát leginkább a szolgáltatók nyakába varrják, ugyanis szerintük nekik kellene megakadályozni a szennyüzenet-áradatot. A legtöbb esetben az emberek spamként kezelik a mobilszolgáltatóktól vagy a mobiltelefon-gyártóktól érkező kéretlen reklám-SMS-eket is. Az ilyen elektronikus üzenetet kapó előfizetők közül átlagosan tízből nyolc gondolja úgy, hogy inkább szolgáltatót vált, mintsem új telefonszámot kérjen.
forrás: SG.hu

 Az EU-ban 13-an összefogtak a SPAM-áradat leküzdésére 
2005. február 18.

Tizenhárom EU-tagország törvényjavaslatot fogalmaz az Európa Tanácsnak, ami a tagországok anti-spam hatóságainak a feladatait és együttműködési formáit határozná meg. Hogyan kezeljék a levélszemét panaszokat, beleértve a spemmelők elleni lokális szankciók módozatait.
A javaslat főként azzal foglalkozik, amikor a levélszemét panasz a tagországon kívülről jövő levelek miatt érkezik. Ilyenkor ugyanis a nemzeti hatóság elvileg tehetetlen. A szemét 90 százaléka az Egyesült Államokból érkezik Európába, és az EU Observer egyik legutóbbi számában megjelent elemzés szerint becsülhetően 85 millárd eurónyi kárt okozott az utóbbi négy évben. 
forrás: PrimOnline.hu

 E-mailben feltett kérdésekre is kötelező válaszolniuk a hivataloknak 
2005. február 20.

Az Utirany.hu - Földi útikaluz virtuális útikönyv Külügyminisztériummal szemben indított panaszos ügyében az adatvédelmi biztos kimondta, hogy az adatkezelők a közérdekű adatok iránt elektronikus levélben benyújtott kérelmek megválaszolását ugyanúgy a törvényben előírt határidőn belül kötelesek biztosítani, mint a hagyományos postai levelek esetében. 
Dr. Péterfalvi Attila az ügyet lezáró levelében többek között az alábbiakat írta a Külügyminisztériumnak "...a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) a közérdekű adatkérések teljesítésére 15 napos határidőt ír elő, melyet a Minisztérium nem tartott be. Az adatkérések benyújtásának formájára nézve a törvény semmilyen előírást nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődőnek jogában áll bármilyen eszközt igénybe venni, ez egyértelműen következik az Avtv. 20. § (1) bekezdésének szövegéből: "a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget." Amennyiben a közérdekű adatok kezelője elektronikus elérési lehetőséget is biztosít, akkor álláspontom szerint a közérdekű adatok iránti kérelmek megválaszolását ugyanúgy a törvényben előírt határidőn belül köteles biztosítani, mint a hagyományos postai levelek esetében. Kérem Államtitkár Urat, hogy az adatkérések jövőbeni kezelése során az Avtv. előírásai szerint járjanak el."
forrás: Jogiforum.hu

 A parkolási cégek nem tartják be az adatvédelmi szabályokat 
2005. február 18.

A rendszám ismeretében bármelyik autó tulajdonosáról kideríthető, van-e, volt-e a parkolás miatt pótdíjhátraléka. A lap munkatársa telefonon próbálkozott a fővárosban működő három parkolási társaságnál. A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél a telefonos ügyfélszolgálat munkatársa minden különösebb rábeszélés nélkül végignézte adatbázisát, és a bemondott rendszám alapján megnyugtatott: az általuk felügyelt kerületekben nincs a kocsi büntetve. 
A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulásnál amellett, hogy elárulták a jelenre vonatkozó információkat, azt is közölték, hogy van a kocsin egy három éve ketyegő, 6200 forintos pótdíjhátralék is. Az ügyintéző hölgy megpróbálta rábeszélni az újságírót, hogy hagyja elévülni a büntetést. A legnagyobb, hét kerületet tömörítő Centrum ügyfélszolgálatán is készséggel próbáltak segíteni, de az érdeklődés időpontjában éppen lefagyott a számítógépes rendszerük.
"Bár a telefonos adatszolgáltatás rendszere kényelmes és hasznos, ez a módja felvet bizonyos adatvédelmi aggályokat" - közölte a lap megkeresésére Gulyás Csaba, az adatvédelmi ombudsman vezető főtanácsadója. Péterfalvi Attila munkatársa szerint a fő problémát az jelenti, hogy így bárki azonosításra alkalmas, személyes adatok birtokába juthat. Gulyás a megoldást a szűkszavú tájékoztatásban látja. 
forrás: MagyarHirlap.hu

 Tőzsdetippeket osztogatnak a spammerek 
2005. február 17.

A Clearswift megjelentette legújabb Spam Index felmérésének eredményeit, amely szerint januárban nagymértékben emelkedett a befektetési tanácsokat és a gyors pénzkereseti lehetőségeket hirdető kéretlen levelek száma. Egyre több levélszemét-küldő célozza meg a könnyen becsapható, első befektetésüket tervező felhasználókat. 
A tőzsdei tanácsokat tartalmazó kéretlen levelek első alkalommal a Clearswift tavaly áprilisi levélszemét kutatásaiban jelentek meg, amikor hamis tőzsdei tippekkel igyekeztek rávenni a hiszékeny felhasználókat a befektetésre - amint az online bűnözők elérték céljukat, a részvények ára természetesen rohamosan csökkenni kezdett. Bár a nagyközönség egyre inkább kiismeri a trükköket, ezek a csalások a kevésbé tapasztalt befektetőkre még mindig veszélyt jelentenek, főként mivel néhány ilyen levél azóta igen meggyőző külsőt kapott. 
forrás: PcFórum.hu

 Csalioldallal védekeznek a spammerek ellen 
2005. február 16.

A SpamPoison (spam-méreg) névre keresztelt weboldalkomplexum voltaképpen a spammerek által működtetett robotok gyenge tájékozódóképességét használja ki. Köztudott, hogy a kéretlenlevél-küldők e-mail címek százezreit gyűjtik össze oly módon, hogy egy program (a "robot") végiglátogat minél több weboldalt, és az azokon talált levélcímeket egy adatbázisba gyűjti. Mivel a weboldalakon található címek többnyire valóban élnek, ezzel a viszonylag egyszerű módszerrel több százezer vagy éppen millió helyről gyűjthetők címek melyekre később a kéretlen reklámok elküldhetők.
A SpamPoison egy olyan oldalrendszert fűz össze, mely szám- és betűkombinációkból kialakított, állandóan változó internetcímeken érhető el, így a spammerek kitiltani sem tudják robotjaik útvonalából.A weboldalakon pedig a spammerek gúnyos üdvözlésén túl hamis, nem létező e-mail címek garmadáját gyűjtheti be az oktondi robot. Az így egyre megbízhatatlanabbá tett címlisták elértéktelendnek, egyre több munkát és bosszúságot okozva a spammereknek. Mindehhez pedig nincs másra szükség, mint hogy egyre többen linkeljék be a spamellenes weboldalt, így adva téves irányt a robotoknak.
A kezdeményezés weboldala tavaly óta magyar nyelven is elérhető - igaz, ez vajmi kevéssé zavarja a spammereket, ám a webmestereknek könnyebséget jelenthet. A magyar változat fordítója, Sipos Zoltán vélekedése szerint a kezdeményezés ugyan nem fogja megállítani a kéretlen levelek áradatát, ám ha néhány bosszantó napot, hetet tudnak okozni a spammereknek, már megérte linkelni. Márpedig biztosan több fejtörést okoz a kezdeményezés, mint néhány egyszerűen kitörölhető hamis cím, mivel - a weboldal tanúsága szerint - mára már 170 ezer szájtról mutat link a SpamPoison különböző címeire.
forrás: Origo.hu

 A spamküldők is lelkesednek a Valentin-napért 
2005. február 10.

Valentin-napon és az azt megelőző héten több erotikus levelet küldenek egymásnak a párok, mint az év bármely más időszakában, és a szerelmes levelek íróit gyakran elragadja a hév, így igen könnyen sérülhet a vállalat jó híre. Januárban például nagy port vert fel egy jogi ügy, melynek során elbocsátottak munkahelyéről egy tervezőt, mert szerelmének szókimondó e-maileket küldött. 
Azonban nem csak a titkos imádók használják ki ezt az alkalmat, hanem a virágot, csokoládét és egyéb ajándékokat kínáló kéretlen reklámlevelek és a tréfás honlapokat ajánló elektronikus üzenetek küldői is. A spamek és rosszindulatú kódok szerzői arra is felhasználják február 14-ét, hogy olyan e-mail mellékletek és hiper-hivatkozások megnyitására vegyék rá a gyanútlan végfelhasználókat, melyek Valentin-napi vírusfertőzéssé változtatják az online vásárlást. "Az ünnepek, például a Valentin-nap is kiváló alkalom a levélszemét-küldőknek, hiszen az áldozatok ebben az időszakban fogékonyabbak a kéretlen levelekre" - mondta el Pete Simpson, a Clearswift ThreatLab igazgatója. 
A levélszemét a munkakiesés mellett a hálózat teljesítményét is rontja, sőt kártékony kódot is tartalmazhat, amely fájlokat tehet tönkre, és számítógépeket tehet működésképtelenné. Ezenkívül súlyos anyagi következményekkel járhat, ha akár csak egy pornográf spam e-mail is eljut egy érzékenyebb alkalmazotthoz, vagy kikerül a szervezettől egy ügyfélhez vagy partnerhez. 
forrás: SG.hu

 Az adószám tartalmaz személyes adatokat? 
2005. február 9.

Egyre többen fordulnak az adatvédelmi ombudsmanhoz az adóazonosító jel miatt. Az interneten terjed egy olyan táblázat, amely segítségével az adóazonosító jelből megállapítható a születés éve, hónapja és napja. A tízjegyű számot a születési dátumból több lépésben alakítják ki, ez az ombudsman szerint semmilyen jogot nem sért, és a képzési szabályok nem vetnek fel adatvédelmi problémát. 
"Nem vet fel adatvédelmi problémát, hiszen a hatályos törvényi előírások szabályozzák, hogyan kell képezni az adószámot és az adószám része a születési dátumra vonatkozó adat is" – mondta el Péterfalvi Attila, adatvédelmi ombudsman.
forrás: RTLKlub.hu

 Napi három perc munkaidőt visz el a spam 
2005. február 8.

Egy tanulmány szerint naponta átlag 19 kéretlen levél érkezik.
A kéretlen levelek olvasása okozta munkaidőkiesés minden munkanapon 21,6 milliárd dollárnyi veszteséget okoz az amerikai gazdaságnak. Egy nemrég közzétett tanulmány szerint az amerikai munkavállalók napi átlag 2,8 percet töltenek a spamek törlésével, és majdnem 14 százalékuk át is olvassa azokat, mielőtt törölnék – emeli ki írásában a Netzwelt német internetes médium. 
A Marylandi Egyetem által 1000 amerikai körében végzett kutatás szerint a megkérdezettek naponta átlag 19 kéretlen levéllel találkoznak, amelyeknek csupán a kiszűrése is rengeteg időt vesz igénybe, jelentős időkiesést okozva ezzel a munkáltatóknak, és közvetve az amerikai nemzetgazdaságnak is. A tanulmányban az is olvasható, hogy a kéretlen levelek címzettjeinek közel 4 százalékát csábították már el vásárlásra a küldött ajánlatok. 
forrás: IT.news

 Magyarország kimaradt a spam-ek elleni uniós harcból 
2005. február 7.

Közös akciót indított az Európai Unió 13 tagországa az elektronikus úton, interneten közvetített üzenetek közé kevert levélszemét ellen. 
Az osztrák, a belga, a ciprusi, a cseh, a dán, a francia, a görög, az olasz, az ír, a máltai, a holland, a, litván és a spanyol adatvédelmi hatóságok egyebek közt információcserével lépnek fel az internetes üzenetváltásokat nehezítő jelenség ellen. A közös cél, hogy azonosítsák és megbüntessék azokat, akik ilyen típusú levelekkel árasztják el a világhálót. 
A témában illetékes bizottsági felelős, Viviane Reding jelezte, hogy azt szeretnék, ha valamennyi uniós tagország bekapcsolódna a kezdeményezésbe, mert csak így lehet igazán hatékonyan küzdeni a "spam"-ek ellen. Hozzátette: az ilyen típusú üzenetek többsége jelenleg az unión kívülről érkezik, ezért a bizottság szoros együttműködésben kíván dolgozni unión kívüli országokkal és más nemzetközi szervezetekkel, például a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetével (OECD) és a nemzetközi távközlési unióval.
forrás: Gazdasági Rádió

 A kis cégek több spamet kapnak 
2005. február 1.

Az email biztonsággal foglalkozó Postini cég felmérése szerint a kis cégek sokkal inkább kiszolgáltatottabbak a spamküldőknek, mint a jóval több felhasználóval rendelkező vállalatok. A felmérésből kiderül, hogy száz vagy ennél kevesebb felhasználót foglalkoztató cégek átlagosan 10-szer gyakrabban kapnak spamet, mint a nagyobb üzleti felhasználók. A Postini szerint ennek többek között az az oka, hogy a kisebb cégek elsősorban pénzügyi problémák miatt nem vezetnek be korszerű anti-spam megoldásokat. 
forrás: Biztonsagportal.hu

 Ötvenezer euróra büntethetik a spamküldőket Németországban 
2005. január 29.

Ötvenezer euróig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják a jövőben Németországban a spamek szétküldőit a kormányzó szociáldemokraták és zöldek közös törvénytervezete szerint.
A javaslat márciusban kerül a szövetségi képviselőház elé. Az emailszemét gazdasági problémákat okoz, ráadásul rengeteg időbe kerül, amíg a címzettek megszabadulnak tőlük. A világban cirkáló elektronikus postai küldemények 80 százaléka spam, és ez a mennyiség milliárdos többletkiadásába kerül a cégeknek, mivel a kéretlen küldemények miatt pótlólagos számítógép-kapacitásokat kénytelenek beállítani, érveltek Berlinben a törvényhozók.
forrás: Index.hu

 Elítélték a spamkirályt 
2005. január 28.

Az amerikai EarthLink internetszolgáltató pert nyert két fiatalember ellen, akiket spamküldésért nyilvánosságra nem hozott összegű kártérítés megfizetésére kötelezett a bíróság. 
A két fiatalember vállalatokat, neveket és címeket talált ki, ezeket feltüntetve küldték ki kéretlen reklámjaikat, amelyekben többek között Viagrát és felnőtteknek szóló társkereső szolgáltatásokat kínáltak. A per során napvilágot látott, hogy DeCrescenzo és Burstyn a az internet segítségével mások személyes adataihoz jutott hozzá, és ezek segítségével fizettek elő több szélessávú szolgáltatásra, amelyeken kereszül reklámleveleiket a világháló más felhasználóira zúdították.
forrás: HWSW.hu

 Több mint kétmillió forintnyi bírságot szabtak ki tavaly spammelésért 
2005. január 26.

Tavaly összesen 2 300 000 forintnyi bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi hatóság a magyar spammerekre. Összesen 46 kéretlenlevél-küldőt bírságoltak meg, melyeknek egyenként 50 ezer forintja bánta a spamelést.
Kolozsi a fogyasztóvédők terveiről szólva elmondta: hamarosan aktívabb médiakampányt kezdenek az internetes visszaélések visszaszorítása érdekében, s a spambejelntéseket is egy különálló e-mail címen fogadják majd. Jelenleg az fvf@fvf.hu címre kell küldeni a bejelentést, és csatolt fájlként a kéretlen leveleket, ahonnan a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz továbbítják a bejelentést. Aki a vizsgálat eredményét is szeretné tudni, annak a lakcímét is meg kell adnia, a fogyasztóvédők ugyanis hagyományos levélben küldi meg a határozataikat.
forrás: HWSW.hu

 Nem lenne jogállami az alkotmánymódosítás ügynöklista-ügyben 
2005. január 26.

Péterfalvi Attila szerint nem jogállami az ügynökakták széles körű nyilvánosságával kapcsolatban tervezett alkotmány-módosítás, az állambiztonsági múlt közérdekű adattá nyilvánítása. Az adatvédelmi biztos szerdán rámutatott arra is, hogy az alaptörvényben rögzített szabályozást nem vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság. 
Az információs kárpótlás értelmében mindenkinek joga van megismerni mindazt, ami az életére kihatással volt, mindazokat az adatokat, amelyeket róla tartottak nyilván a pártállami titkosszolgálatok - fejtette ki Péterfalvi Attila. Megjegyezte ugyanakkor, hogy feltehetően sokan nem is tudtak, tudnak arról, hogy őket a pártállami titkosszolgálatok állambiztonsági kapcsolatként tartották nyilván, például azért, mert egy köztörvényes bűncselekmény megelőzése, leleplezése érdekében a lakásukból hajtottak végre megfigyeléseket. Az átláthatóság követelménye döntően a közhatalomra, a közhatalmat gyakorlókra vonatkozik - hangsúlyozta az adatvédelmi biztos.
Sérti viszont a jogbiztonság elvét, ha a tervezett szabályozás nyomán mindazok titkosszolgálati múltja is közérdekű, nyilvánosságra hozható adattá válik, akik a korábbi szabályozásra figyelemmel, azt a lehetőséget választották, hogy inkább megválnak közhatalmi funkciójuktól és így elkerülik a szolgálatokhoz fűződő egykori kapcsolatuk nyilvánosságra kerülését - jegyezte meg a szakember. Péterfalvi Attila rámutatott arra is, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a megismerhetőség és a nyilvánosságra hozatal között. A megfigyelteknek a jelenlegi szabályozás szerint is van lehetőségük megismerni azoknak a személyes adatait, akik róluk jelentettek. De ez nem jelenti azt, hogy ezek az adatok közérdekűek, bárki által megismerhetőek és nyilvánosságra hozhatóak.
forrás: HVG.hu

 Adatvédők az futball-VB chipes jegyei ellen 
2005. január 21.

A német FoeBuD adatvédelmi kezdeményezés aggályosnak tartja a 2006-ben Németországban megrendezett labdarógó-világbajnokságra szóló jegyek eladási rendszerét. Aki jegyet kíván rendelni, annak az online kérdőíven számos személyes adatot, így a születési dátumot, személyi igazolványa számát illetve a hitelkártya adatait is meg kell adnia, jelentette be pénteken a FoeBuD. 
A jegyekbe ezen kívül kis rádióadókat (RFID-chipet) tesznek. Az ezen tárolt adatok a FoeBuD szerint a stadionban észrevétlenül idegenek kezébe kerülhetnek. A világbajnokság rendezését felügyelő bizottság alelnöke, Wolfgang Niersbach megpróbálta eloszlatni az aggdalmakat. Szavai szerint nem lesz szó "üvegszurkolókról", a jegyekhez nem kérnek több adatot, mint amennyi egy normális hotelfoglaláshoz kell. A chip maga a belépések ellenőrzését, így végső soron a biztonságot szolgálja. A lakcímek pedig azért kellenek, hogy az előre megrendelt jegyeket ki tudják küldeni, jelentette ki Niersbach.
forrás: Index.hu

 Beperelték az adatokat visszatartó minisztériumot 
2005. január 20.

A Magyar Narancs pert indított a Nemzeti Kultuláris Örökség Minisztériuma ellen, mert a tárca nem adta ki a Műveszetek Palótájának és az épület szomszédságába tervezett Kongresszusi Központ építéséről szóló szerződéseket. A két épület állami pénzből épült, így a lap szerint a szerződések közérdekű adatnak minősülnek, amit ki kell adni. A tárca azonban úgy véli, a törvény nem egyértelmű. 
A lap többször megkereste levélben a minisztériumot. A Magyar Narancs arra hivatkozott, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992-es törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek kötelesek elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, különösen, ha közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyről van szó. Az adatokat a törvény szerint bárki megismerheti, kivéve, ha az adott információ szolgálati titok, nemzetközi szerződés miatt minősített adat, ha nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési, devizapolitikai, külügyi érdeket sért vagy törvény tiltja megismerhetőségét.
forrás: Origo.hu

 Adatvédelmi egyeztetés az ügynöktörvényről 
2005. január 20.

Péterfalvi Attila szerint a készülő ügynöktörvény bizonyos részei adatvédelmi szempontból aggályosak. Az adatvédelmi biztos délelőtt egyeztetett a kérdésben Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettessel.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a megfigyeltek intim szférája nem sérülhet, vagyis a jelentésekből például a szexuális irányultságra vonatkozó részeket ki kell takarni. Az MSZP részletes javaslatait pénteken hozzák nyilvánosságra és Burány Sándor szerint március végére a törvény is megszülethet.
forrás: RTLklub.hu

 Nem készülhet lista a biztosítási csalókról 
2005. január 18.

Minden évben több százmilliós kárt okoznak a biztosítóknak azok, akik kitalált balesetek és poggyászkárok után fizettetnek kártérítést. Korábban a társaságok nyilvántarthatták azokat a gyanús ügyfeleket, akik például egy hónap alatt háromszor vesztették el a csomagjaikat. Egy ombudsmani állásfoglalást követő törvénymódosítás után erre már nincs lehetőségük.
Péterfalvi Attlia adatvédelmi biztos szerint túl nagy volt a biztosítók felhatalmazása a személyes adatok továbbítására. Úgy véli, hogy korábban túl általános volt a biztosítók felhatalmazása a személyes adatok továbbítására. Az ombudsman szerint, mivel nincs olyan tilalom, mely szerint többször nem lehet biztosítani egy vagyontárgyat, önmagában az a tény, hogy valaki több helyen biztosítja valamely értékét, nem törvényellenes. "Ebben a biztosítók nem kutakodhatnak" - állítja. Ha bűncselekmény történik, a rendőrség nyomozhat.
forrás: Origo.hu

 Az adatvédelmi biztos felhívása az adatkezelők részére 
2005. január 12.

A 2004. évre vonatkozó összesítést a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmekről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmekről az elutasítás indokának megjelölésével az adatvédelmi biztosnak 2005. február 1-ig kell megküldeni a következő címre: 

Adatvédelmi Biztos Irodája 
1051 Budapest, Nádor u. 22. 
1387 Budapest, Pf. 40.

A válaszadási kötelezettség szempontjából személyes adat iránti kérelem minden, az érintett által benyújtott, saját adataira vonatkozó betekintési, törlési, helyesbítési kérelem.
forrás: Adatvédelmi Biztos Hivatala

 Az adatvédelmi biztos feljelentésre buzdít az ügynökvádak kapcsán 
2005. január 7.

"Olyan könyvek, cikkek, nyilatkozatok jelentek meg az elmúlt időszakban, amelyek egyesek ügynökmúltját oly módon leplezték le, hogy eközben számos más, korábban megfigyelt, vagy a bemutatott ügyhöz csak periférikusan kapcsolódó személyre vonatkozó adatokat is nyilvánosságra hoztak. Ezáltal súlyosan sérülhetett az érintettek személyes adataik védelméhez fűződő alkotmányos joga"- hangsúlyozza Péterfalvi Attila közleményében. 
Mint írja, az úgynevezett ügynökkérdés jogszerű kezelését jelenleg két - az alkotmány és az adatvédelmi törvény követelményei alapján megszületett - jogszabály teszi lehetővé. Péterfalvi arra biztatja a - személyes adataik jogellenes nyilvánosságra hozatala révén - jogukban sérelmet szenvedő állampolgárokat, hogy akár büntetőfeljelentés megtételével szerezzenek érvényt jogaiknak.
forrás: Index.hu

PPOS ©2004-2024